Magyar gárdisták vették át a hatalmat a Fővárosi Bíróságon

A Magyar Gárda több tagja megpróbálta megakadályozni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselői is bejussanak szerdán délután a gárda feloszlatására kezdeményezett per első napján a Fővárosi Bíróság tárgyalótermébe.

Először lökdösődés kezdődött a két szervezet tagjai között, amely majdnem verekedésig fajult, végül is a rendőrség az igazoltatásokat követően lehetővé tette, hogy az OCÖ vezetői bejussanak a zsúfolásig telt tárgyalóterembe.

Provokátor és beengedőember

A tárgyalás ettől függetlenül sem kezdődött zökkenőmentesen, mivel a bíróság egy kicsi termet jelölt ki a perre, így a tárgyalás iránt érdeklődők többsége - körülbelül 150-200 ember - hosszas tolakodás után sem tudott bejutni a terembe. A tumultuózus jelenetek előtt pedig egy provokátort taszigáltak ki a gárdisták, legalábbis többen annak tartották a bíróságot és ügyészséget fennhangon szidalmazó fiatalembert. Különös momentum volt még az is, hogy a tárgyaló ajtajában kívülről egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg, kik azok, akik bemehetnek a tárgyalóterembe.

A Fővárosi Bíróság főbejáratát a rendőrség fémkordonokkal zárta le, és a tárgyalás végéig az épületen kívül a rendőrök többször igazoltatták az épületbe bejutni szándékozó gárdistákat, velük szimpatizálókat. Az épületen belül körülbelül 15 rendőr tartózkodott, de ők nem jutottak a tárgyalóterem közelébe, ott csak két bírósági rendész próbált rendet tartani, kevés sikerrel.

A bíróság épülete előtt egyébként körülbelül 50-70 egyenruhás gárdista várakozott arra, hogy miként dönt szervezetükről a bíróság, a tárgyalóterembe körülbelül húsz egyformán öltözött gárdista jutott be. Az első két sorba csak gárdistanők ültek, illetve mellettük figyelte a tárgyalás meglehetősen vontatott menetét Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere, akit egyébként megérkeztekor tapssal köszöntöttek a gárdisták.

Indokolt a feloszlatás

A per a Fővárosi Főügyészség álláspontjának ismertetésével kezdődött, ami szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az alapszabálytól eltérve, de az egyesületi keretet felhasználva végzi. A tatárszentgyörgyi rendezvényt hosszasan elemezve az ügyész hangsúlyozta, hogy az egyesület nem hagyományőrző, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője kifejtette: az ügyészi keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére.

Az alperesi és felperesi felszólalásokat követően a tárgyaláson levetítettek két, a tatárszentgyörgyi rendezvényen készült videofelvételt, amelyek főként a cigánybűnözésről szóló felszólalásokat rögzítettek. Ezután a per tárgyalását május 19-re elnapolták.

Botrány a bíróságon

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke azt mondta az MTI-nek: azért jöttek el a tárgyalásra, mert kíváncsiak a Magyar Gárda elnökének vélekedésére a bíróság előtt. Emlékeztetett arra, hogy több mint 70 ezer aláírással követelték a Magyar Gárda megszüntetését.

A per elnapolása után a teremből kilépők gárdisták sorfala közt tudtak csak távozni, volt az egyenruhások közt több olyan, aki rendészként viselkedve kényszerített többeket továbbhaladásra. Az MTI utólag megkérdezte a Fővárosi Bíróság sajtótitkárságát, miként volt lehetséges az, hogy egy civil döntötte el, kik léphetnek be a tágyalóterembe, a válasz csak annyi volt: "csütörtökön közleményt adnak ki".

A tárgyalás után a bíróság épületéből kilépő Für Lajos megállt és "adjon isten!" kiáltással köszöntötte a szemközt vigyázzban álló gárdistákat, akik "szebb jövőt!" dörögve fogadták az egykori miniszter üdvözletét.