Nem a rendőröket akarta felgyújtani március 15-én

2007.03.27. 14:43
Terrorcselekmény előkészületének is minősülhet a Molotov-koktélok gyártása a bíróság szerint, ezért nem lehet gyorsított eljárásban ítélkezni a Hatvannégy Vármegyés aktivista felett. A 19 éves fiatalember elismerte, hogy valóban Molotov-koktélokat akart készíteni, de azzal védekezett, hogy csak önvédelmi szándékkal és csak a rendőrök elé dobta volna a robbanó palackokat.

A rendőrség a Nemzetbiztonsági Hivatallal együttműködve március 13-án fogta el a 19 éves P. Györgyöt, akinek a lakásán benzint, üvegeket és más a Molotov-koktél készítéséhez szükséges eszközöket foglaltak le. A fiatalembert közveszélyokozás előkészülete miatt gyorsított eljárásban bíróság elé állították. Ez a cselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

Terrorcselekmény előkészületének is minősülhet a Molotov-koktélgyár miatt gyorsított eljárásban bíróság elé állított fiatalember cselekménye, ezért az ügyet rendes eljárásban kell majd elbírálni, döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) kedden.

Beismerő vallomás

Az ügy első tárgyalásán kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a vádlott úgy vallott: valóban Molotov-koktélokat akart készíteni. Erre a Kossuth téren, illetve a Batthyány-örökmécsesnél megismert emberektől kapott pénzt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz tartozó fiatalember.


A vádlott célja az volt, hogy ha a rendőrök úgy lépnek fel március 15-én, mint október 23-án - azaz, mint mondta - törvénysértő módon súlyos sérüléseket okozva rátámadnak a tüntetőkre, akkor ő eléjük dobja a benzines palackokat, hogy az így keletkezett "tűzcsíkkal" mintegy megakadályozza a rendőri intézkedést, amíg a tüntetők elmenekülnek. A fiatalember bírói kérdésre a ténybeli beismerő vallomás mellett is állította, hogy nem bűnös, nem követett el bűncselekményt.

Terrorcselekmény előkészülete

A PKKB azzal az indoklással adta vissza az ügyészségnek rendes eljárásra az ügyet, hogy gyorsított eljárásban legfeljebb nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény bírálható el. A vádlott cselekménye azonban esetleg terrorcselekmény előkészületének is minősülhet, ami pedig akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, tehát a bíróságnak nincs hatásköre az ügy elbírálására.

Így a vádhatósághoz kerül vissza az ügy, ahol dönthetnek az esetleges vádmódosításról. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy döntésével nem kívánt prejudikálni az ügyben. A PKKB fenntartotta a szabadlábra helyezett vádlott lakhelyelhagyási tilalmát.

A büntető törvénykönyvben, a terrorcselekményre vonatkozó részben többek között azt áll: aki abból a célból, hogy állami szervet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön (...) tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Aki terrorcselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.