Védik a nyilvánosságtól a magyar Nataschát

2006.09.26. 17:12
Nem lehet tudni, mi lesz a sorsa annak a IX. kerületi fiatal nőnek, akit 14 éves kora óta tartott fogságban brutális apja, és az osztrák Natascha Kampushhoz hasonló szenvedéseket élhetett át. Az ATV Friderikusz most című műsorában nyilvánosságra került érthetetlen és megdöbbentő esetről a jelen állás szerint nem akar további részleteket elárulni a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálat.

Amit a műsorban elhangzottak alapján tudni lehet, hogy tizenhárom év szobafogságból szabadult ki nemrég egy ferencvárosi fiatal nő, akit saját apja tartott fogva. A lányt apja ferencvárosi lakásukba zárta, a nyolcadik általános elvégzése után nem engedte többé emberek közé, rendszeresen verte és megerőszakolta. A saját családtagjaival kegyetlenkedő férfi súlyosan beteg feleségét is többször megverte.

A lány apja halála után szabadult a családi terror börtönéből, nem sokkal később azonban anyja is meghalt, így szinte lehetetlen kideríteni miképp maradhatott teljes titokban az apa embertelensége, a lány állati sorba kényszerítése.

Szerettünk volna a családsegítő munkatársaival beszélni az esetről, de a fiatal nő ügyével foglalkozó szakember a lány érdekeire hivatkozva elzárkózott a további közléstől. "Nem akarjuk, hogy még nagyobb reflektorfénybe kerüljön az ügyfelünk, nem szeretnénk, ha ennél is nagyobb sajtóvisszhangja lenne az ügynek" - mondta Lombos Petra.

Annyit sikerült megtudnunk, hogy jelenleg a saját ellátására képtelen, önálló jövedelemmel nem rendelkező nő elemi szükségleteit próbálják biztosítani a családsegítőnél, a legfontosabb többek között, hogy megfelelő táplálékot kaphasson, de rendezik lakásának jogviszonyát is. A nőt állami gondnokság alá vették, mivel se közeli, se távoli rokona nincs már, így a szociális segítők próbálják felkészíteni az előtte álló életre.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatályba lépése előtt egy gyermek könnyen kikerülhetett a hatóságok látóköréből, mivel családjogi szolgálat nem létezett, és az egészségügy sem tartotta számon, mi történik a gyermekkel, ha betölti a 14. életévét. Az iskoláskorúak azonosítási számát két éve vezették be, a rendszer révén nyomon követhető, hogy jár-e iskolába a gyerek. Az ombudsman szavai alapján elképzelhető, hogy a ferencvárosi eset nem egyedülálló.