Megalázó beavatás az iskolákban

Számos közoktatási intézményben - főképp a szakiskolákban és a szakközépiskolákban - létezik az úgynevezett szecskáztatás, vagyis az az elsős tanulókat beavató szertartás, amely során a felsőbb éves diákok különböző feladatokat találnak ki a gólyák számára - derült ki az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából a Kurt Lewin Alapítvány által a 2000/2001-es tanévben végzett, nemrégiben elkészült konfliktusvizsgálatból.

WC pumpa, iszap-birkózás, székláb

A Népszabadság által idézett kutatásban hatvan gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztály 1500 diákját kérdezték meg. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa érdeklődésükre elmondta: a beavatási szertartás feladatai az ártatlanabb játékoktól kezdve az egészen durva megaláztatásokig terjednek. Néhány diák arról számolt be, hogy a WC-re ülve a pumpát sebességváltóként használva kellett autóvezetést imitálnia, a lányoknak pedig iszap-birkózniuk kellett a folyosón. Volt azonban olyan eset, hogy az elsős diák fejét belenyomták a WC-be, s ráhúzták a vizet. A vizsgálat szerint előfordult az is, hogy széklábat nyomtak az egyik fiatalember fenekébe. A biztos, épp a további esetek feltárása érdekében, nem kívánta megnevezni az érintett iskolákat.

Tanárok listája

Aáry-Tamás Lajos a Népszabadságnak elmondta: az iskolák egy részében a vezetők úgy tesznek, mintha nem is létezne ez a jelenség, esetleg bagatellizálják a problémát. Máshol a pedagógusok maguk állnak a szecskabál szervezésének élére, s csak ezeken a rendezvényeken engedik meg, hogy feladatokat adjanak a felsőbb évesek a gólyáknak, az óraközi "szivatásokat" vasszigorral büntetik. Az egyik szakképző iskolában azonban egészen nyíltan vált a fegyelmezés eszközévé az elsősök beavatása - mutatott rá az oktatási jogok biztosa. Elmondta: a tanárok fölírják az órát zavaró elsősök nevét egy listára, melyen a felsőbb évesek által ellenszenvesnek talált gólyák neve szerepel. A listára kerülőket a szecskabálon egyesével hívják ki a színpadra, s ott feladatokat adnak nekik.

Engedelmesség minden áron

A pedagógusok, ha nem is feltétlenül ismerik a beavatási szertartások durvább változatait, tisztában vannak vele, hogy léteznek ilyenek, s ha tudomást is szereznek durvább eseményekről, nem vizsgálják ki az ügyet - jelentette ki Aáry-Tamás Lajos. Az elsős diákok pedig nem mernek panaszt tenni, hanem megpróbálnak igazodni az új közeghez. Mint azt Aáry-Tamás Lajos megjegyezte: a beavatási szertartás célja éppen az, hogy ne legyenek olyanok, akik nem engedelmeskednek. Akik panaszkodni mernek, kétszer olyan rosszul járnak, mint azok, akik némán tűrik a megaláztatásokat. Az oktatási jogok biztosa tűrhetetlennek tartja az iskolákban az ilyen eseményeket, ezért vitát kezdeményez az érintettekkel a szecskáztatásról. Tapasztalatai szerint ugyanis egy-egy eset napvilágra kerülése után egyre több panasz érkezik, s egyre többen merik a nyilvánosság elé tárni sérelmeiket.