Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megalázó beavatás az iskolákban

2002.10.01. 07:18
A közoktatási intézmények felsőbb éves diákjai gyakran megalázó feladatokat végeztetnek az úgynevezett beavatási szertartásokon az elsős diákokkal - derült ki az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült vizsgálatból. A Népszabadság által közölt felmérésből kiderül: előfordult, hogy egy diáknak széklábat dugtak a fenekébe, egy másiknak pedig belenyomták a fejét a WC-be. Egyes oktatási intézményekben maguk a tanárok adják a felsősök kezébe a "szivatásra érdemes" elsősök listáját.
Számos közoktatási intézményben - főképp a szakiskolákban és a szakközépiskolákban - létezik az úgynevezett szecskáztatás, vagyis az az elsős tanulókat beavató szertartás, amely során a felsőbb éves diákok különböző feladatokat találnak ki a gólyák számára - derült ki az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából a Kurt Lewin Alapítvány által a 2000/2001-es tanévben végzett, nemrégiben elkészült konfliktusvizsgálatból.

WC pumpa, iszap-birkózás, székláb

A Népszabadság által idézett kutatásban hatvan gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztály 1500 diákját kérdezték meg. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa érdeklődésükre elmondta: a beavatási szertartás feladatai az ártatlanabb játékoktól kezdve az egészen durva megaláztatásokig terjednek. Néhány diák arról számolt be, hogy a WC-re ülve a pumpát sebességváltóként használva kellett autóvezetést imitálnia, a lányoknak pedig iszap-birkózniuk kellett a folyosón. Volt azonban olyan eset, hogy az elsős diák fejét belenyomták a WC-be, s ráhúzták a vizet. A vizsgálat szerint előfordult az is, hogy széklábat nyomtak az egyik fiatalember fenekébe. A biztos, épp a további esetek feltárása érdekében, nem kívánta megnevezni az érintett iskolákat.

Tanárok listája

Aáry-Tamás Lajos a Népszabadságnak elmondta: az iskolák egy részében a vezetők úgy tesznek, mintha nem is létezne ez a jelenség, esetleg bagatellizálják a problémát. Máshol a pedagógusok maguk állnak a szecskabál szervezésének élére, s csak ezeken a rendezvényeken engedik meg, hogy feladatokat adjanak a felsőbb évesek a gólyáknak, az óraközi "szivatásokat" vasszigorral büntetik. Az egyik szakképző iskolában azonban egészen nyíltan vált a fegyelmezés eszközévé az elsősök beavatása - mutatott rá az oktatási jogok biztosa. Elmondta: a tanárok fölírják az órát zavaró elsősök nevét egy listára, melyen a felsőbb évesek által ellenszenvesnek talált gólyák neve szerepel. A listára kerülőket a szecskabálon egyesével hívják ki a színpadra, s ott feladatokat adnak nekik.

Engedelmesség minden áron

A pedagógusok, ha nem is feltétlenül ismerik a beavatási szertartások durvább változatait, tisztában vannak vele, hogy léteznek ilyenek, s ha tudomást is szereznek durvább eseményekről, nem vizsgálják ki az ügyet - jelentette ki Aáry-Tamás Lajos. Az elsős diákok pedig nem mernek panaszt tenni, hanem megpróbálnak igazodni az új közeghez. Mint azt Aáry-Tamás Lajos megjegyezte: a beavatási szertartás célja éppen az, hogy ne legyenek olyanok, akik nem engedelmeskednek. Akik panaszkodni mernek, kétszer olyan rosszul járnak, mint azok, akik némán tűrik a megaláztatásokat. Az oktatási jogok biztosa tűrhetetlennek tartja az iskolákban az ilyen eseményeket, ezért vitát kezdeményez az érintettekkel a szecskáztatásról. Tapasztalatai szerint ugyanis egy-egy eset napvilágra kerülése után egyre több panasz érkezik, s egyre többen merik a nyilvánosság elé tárni sérelmeiket.