Vasárnap visszatekerjük az órákat

Nem érinti a MÁV, a Volán és a Malév járatainak menetrendjét az idei óraátállítás, viszont érdemes tájékozódni utazás előtt a vonatok és buszok indulásáról, mert a hétvégi ünnep és a jövő héten kezdődő őszi szünet miatt módosul a forgalmi rend. A nemzetközi vonatok közül a Budapest-Bukarest útvonalon közlekedő Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri az időszámítás változás: Lőkösházán várják be a téli időszámítás szerinti indulási idejüket.

A vonat vár

Az óraigazítás hajnalán - október 30-án - a belföldi vonatok közül a Füzesabonyból Budapestre 2 óra 50 perckor, a Szolnokról Budapestre 2 óra 54 perckor és a Dombrádról Herminatanyára 2 óra 51 perckor induló vonat megvárja az óraigazítást, majd a téli időszámítás szerint indul útjára. A MÁV vasútvonalain október 30-án és 31-én az ünnepnapra, november elsején a vasárnapra, november 2-án a hétfői napra érvényes menetrend szerint közlekednek a személyszállító vonatok.

Az óraátállításkor úton lévő menetrend szerinti, nemzetközi autóbuszjáratok útközben várakozni nem fognak, amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik, egy órával korábban érkeznek úti céljukra. Az átállítás a belföldi buszok menetrendjét nem érinti. A buszok szombaton szabadnap, vasárnap és hétfőn a munkaszüneti menetrendnek megfelelően, míg november 2. és 7. között a tanszüneti menetrend szerint közlekednek. Minkét közlekedési társaság indít a kegyeleti ünnepek alatt mentesítő járatokat.

A magyar légitársaságnál október 30-án éjfélkor lép életbe a téli menetrend, utána már az új időszámítás szerint közlekednek a járatok. A nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajár-robbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 0,3 százalékos energia-megtakarítás érhető el. Az intézkedés támogatói a hosszabb nap előnyeinek kihasználását, a közlekedés biztonságának fokozódását remélték, mivel az autósok sokáig nappali fényben vezethetnek. Pozitív hatása volt a nyári időszámítás bevezetésének a turizmusra is: a hosszú, világos esték lehetővé tették az üdülés napjainak optimális kihasználását.

Bioritmus

A bírálók nyomban arra hivatkoztak, hogy a ráfordítás és a haszon nincs egymással még köszönő viszonyban sem. Az 1973-as olajválságot követő években Európa-szerte különféle átállási rendszerek léteztek, majd az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai is. 1998-ban már az Európai Unió összehangolta a tagállamok átállását a nyári időszámításra, majd 2001-ben további öt évvel meghosszabbították a szabályozást, amely szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. Az átállásnak az emberekre, bioritmusukra, közérzetükre gyakorolt hatásait csak az utóbbi években kezdték vizsgálni.