|
Magyarországon a lottót Mária Terézia 1762. március 26-án vezette be, s a szerencsejáték a Magyar Királyi Lottóigazgatóság létrejöttéig, 1868-ig osztrák kézben volt. A második világháború után a totó jött divatba, a lottó csak az ötvenes évek második felében indult újra. Az első húzást 1957. március 7-én rendezték, az első öttalálatos már a hatodik héten megszületett, ezért 855 ezer forintot fizettek.
Az öttalálatos esélye: 1:44 millióhoz
Magyarországon minden idők legnagyobb lottónyereménye eddig 1 milliárd 152 forint volt. Az öttalálatosok száma évente általában 5-9 között mozog. Annak a matematikai esélye, hogy mind az öt számot eltaláljuk a számítások szerint csaknem 1:44 millióhoz.
A mostani lottóláz következtében az elmúlt héten vásárolt szelvények száma is rekordot döntött: összesen 12 millió 700 ezer szelvényt vettek, a környező országokból pedig "lottóturizmus" indult hazánkba. Nem is csoda, hiszen a nyeremény euróban számolva is szép összeg: 7,2 millió. Ha most szombaton sem sikerül eltalálni senkinek az öt számot, akkor ez már sorozatban a 24. nyeretlen hét lesz.