A szekvenátorra kell várni a Prikkel-ügyben

2007.01.16. 14:42
A rendőrség még mindig nem lehet biztos benne, hogy a mezőszilasról eltűnt házaspár maradványait találták meg a felgyújtott Mercedesben. A nyomozók a szakértői vizsgálat befejeződésére várnak. Az Index kifaggatta a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatóját az ilyen vizsgálatok menetéről.

Bár a Prikkel-ügynek már hat gyanúsítottja van, és a házaspár eltűnése helyett már gyilkosság miatt nyomoznak, azt máig nem tudni biztosan, hogy a házaspár kiégett Mercedesében kiknek a maradványait találták meg a rendőrök. A rendőrség soron kívüli szakértői vizsgálatot kért, hogy a maradványokból DNS-vizsgálattal állapítsák meg az igazságügyi szakértők, kik égtek össze a terepjáróban. R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy még várják a szakértői vélemény elkészültét.

A sajtóreferens szerint a soronkívüliség nem azt jelenti, hogy a szakértők eldobnak minden addig végzett munkát, csupán annyit, hogy igyekeznek a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni a rendőrség kérését. A kérdésre, hogy a DNS-vizsgálat nyújtja-e meg a várakozási időt, R. Szabó Ágnes azt felelte, hogy vannak a szakértői vizsgálatnak olyan lépései, amik semmiképpen sem gyorsíthatók.

Főszerepben a szekvenátor

A szakértői procedúrák menetéről, a DNS-ujjlenyomat elkészüléséről Bajnóczky Istvánt, igazságügyi orvos szakértőt kérdeztük ki. "Ha találunk vért, szövetmaradványt vagy testrészt, akkor a DNS-vizsgálat egyszerűen segít azonosítani az áldozatot, de egy cigarettacsikk vagy bármilyen bűnjeltárgy is tartalmazhat biológiai nyomot, és akár egyetlen ép sejtmag elég a szakértőknek ahhoz, hogy összevethető mintát állítsanak elő" - mondta a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója. Az úgynevezett PCR-technikával (polimeráz-láncreakció) ugyanis megsokszorozhatók a sejtmagból kinyert DNS-szakaszok, így jutnak a szakértők a későbbi vizsgálathoz szükséges nagyságú mintához.


A járműre a Prikkel házaspár lakhelyétől, Mezőszilastól néhány kilométerre lévő Igar határában bukkantak a rendőrök.

Az igazságügyi orvosok azonosításkor nem az örökítő DNS-szakaszokat vizsgálják, hanem a mindenkire jellemző, leggyakrabban, illetve legritkábban előforduló tulajdonságokat nézik a genetikai anyag ismétlődő részleteiből (STR, Short Tandem Repeat - rövid tandem ismétlődések). Ehhez a szekvenátor nevű, 18 millió forintba kerülő műszert használják, amihez 680 ezer forintba kerül a száz méréshez elegendő vizsgálati készlet, vetíti előre a költségtényezőket Bajnóczky István.

Fiú-e vagy lány?

Az azonosítást azonban nem a DNS-vizsgálattal kezdik. A szakértők elsőként azt vizsgálják, hogy embertől származnak-e a maradványok, majd behatárolják, hogy mióta lehetettek a megtalálási helyükön. Ezek a vegyi és tömegspektrográfos elemzések a bűncselekmények elévülése miatt fontosak, 25 évnél idősebb maradványokkal ugyanis nem foglalkoznak a nyomozó hatóságok.

A következő lépés az áldozat nemének meghatározása, ehhez már alkalmazható a DNS-vizsgálat, ha nincs olyan maradvány, amiből anatómiailag megállapítható lenne. Ezt követheti a testmagasság becslése, ha maradtak hosszú üreges csontok (például lábszárcsont), majd az arc rekonstruálása, ha koponyamaradvány is a szakértők rendelkezésésére áll. Ha mindezzel megvannak, akkor következhet a DNS-profil felvétele. Ez mindenképp megtörténik, ha nincs is összevethető minta, legfeljebb később újra előveszik, ha már találnak a rendőrök. "Az teljesen mindegy, hogy honnan származik" - mondta Bajnóczky István arra a kérdésünkre, hogy a filmekben látható fogkefés, viszkispoharas DNS-mintagyűjtési módszert használják-e. Az viszont már nem mindegy, hogy a DNS-vizsgálat bizonyíték lehet a bírósági szakaszban.

Költségfüggőségben

A vizsgálandó mintákat egyébként minden esetben a rendőrségtől kapják, a szakértőknek nincs jogi felhatalmazásuk mintagyűjtésre. Az viszont a rendőrség előzetes költségkalkulációjától függ, hogy kérik-e egyáltalán a DNS-vizsgálatot, az egyes vizsgálatok ugyanis meglehetősen drágák lehetnek attól függően, mennyire nehéz kinyerni a szükséges mennyiségű DNS-t a mintából. "A vizsgálótisztek általában 100 ezer forintig dönthetnek önállóan, e fölött már külön engedélyt kell kérniük elölkjáróiktól. Ha úgy látják, hogy más - költségkímélőbb - úton is azonosítható az áldozat, akkor nem biztos hogy engedélyezik a drága eljárást" - magyarázta az intézetigazgató. Bajnóczky István ezzel egyben visszautalt az egyetemek és független szakértői laborok költségeire: egy ilyen labor teljes felszerelése százmillió forintot is kitehet, amit a kutatók igyekeznek kitermelni.

Prikkel Tamásné és Prikkel Tamás (Fotó: FMRFK)
Prikkel Tamásné és Prikkel Tamás (Fotó: FMRFK)

Egy-egy DNS-vizsgálat három-négy hétig is eltarthat, tudtuk meg Bajnóczky Istvántól. Maga a mintavételi eljárás rendkívül időigényes, hiszen egy erősen roncsolt, oszlásnak indult szövetmaradványnál előfordulhat, hogy tíz mintát is venni kell, mire egy használható akad. Mivel az egyes mintavételek is drágák, nem vesznek egyszerre tízet "egy biztos jó lesz"-alapon, hanem csak egyet-kettőt, és ha kiderül hogy használhatatlanok, akkor ismétlik meg a procedúrát. Az eljárások időigényét növeli, hogy az egyetemek gépei alaposan le vannak terhelve, a betáblázott vizsgálatoknak szoros menetrendjük van.

Természetesen nemcsak a gépek, a kutatók is elfoglaltak. A Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében az apasági ügyek állandó munkát adnak a szakértőknek, havonta 15-20 vizsgálatot kell elvégezniük, ehhez jön a bűnügyi azonosítás, ami változó mennyiségű szokott lenni, van, hogy hetente húsz, van hogy havonta csak egy esetet kell vizsgálniuk.