Vilhelmina
11 °C
28 °C

Újra elővették Pusoma Dénes ügyét

2007.05.22. 17:27
Ugyanaz a bíróság vizsgálta meg, jogos volt-e az ítélet Pusoma Dénes ügyében, amely a férfit ártatlanul elítélte. A cigányember tíz éve öngyilkos lett.

Törvényes és szakszerű volt a Heves Megyei Bíróságnak az ártatlanul elítélt Pusoma Dénes ügyében folytatott eljárása - jelentette ki a bíróság elnöke kedden sajtótájékoztatón Egerben. Az eljáró bíró semmilyen szakmai szabályt nem szegett meg és arra utaló adat sincs, hogy a férfi öngyilkossága a bírósági eljárás következménye lett volna, mondta Hunyadi Búzás Ágnes, azt követően, hogy a Heves Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma újra értékelte a jogesetet.

Az ügy felelevenítését 12 évvel a történtek után a bíróságok működéséről kibontakozott vita, illetve Ragályi Elemér Nincs Kegyelem című, Pusoma Dénes történetét feldolgozó filmjének bemutatója indokolja, tette hozzá a bírósági elnök. Pusoma Dénest a II. világháború utáni magyar jogtörténetben páratlan perújítási eljárás során mentették fel 1996 decemberében, a férfi idegrendszerét azonban olyannyira megviselte a 26 havi börtön, hogy 1997 augusztusában felakasztotta magát.

Elmebeteg, vamzer

A történet 1994. március 16-án kezdődött: ekkor ivádi otthonában meggyilkolták a 86 esztendős P. Józsefnét. Az ügy első számú gyanúsítottjává Pusoma Dénes vált, akit 1995-ben több mint 6 éves börtönbüntetésre ítélt a Heves Megyei Bíróság. A vádlott nem fellebbezett az első fokon megszületett döntés ellen.

A bűntettet követő eljárás során számos körülmény utalt Pusoma bűnösségére. Egy szemtanú úgy vallott, hogy a bűntény délutánján látta bemenni a férfit a néni ivádi házába, sőt szagmintát is azonosítottak a gyanúsítottról. Ugyancsak bizonyítékként fogadta el a bíróság azt a levelet, amelyet Pusoma a fogdában írt, majd átadott egy rabtársának. Ebben beismerte a bűncselekményt.

A perújításra azt követően került sor, hogy 1996 júniusában a rendőrség elfogta a valódi tettest. A perújítás során a bíróság megállapította, hogy az elsőfokú eljárás koronatanúja egy elmebeteg volt. Ezen kívül a bíróság tudomására jutott, hogy a rabtárs egyezségre törekedett a rendőrséggel, ezért a beismerő levél keletkezésének körülményei kétségesek.

Nem fellebezett

Az elítélt majd felmentett férfi később keresetet nyújtott be az elszenvedett börtönévek miatti kártérítésért, ám a bíróság elutasította az igényt. A bíróság szerint ha egy vádlott nem fellebbez az elsőfokú elmarasztaló ítélet ellen, akkor sem jogosult kártalanításra, ha később ártatlannak bizonyul.

Végül az ügy elsőszámú szereplője öngyilkosságot követett el, 1997 augusztusában felakasztotta magát. A történteket Hunyadi Búzás Ágnes úgy kommentálta, hogy a bíró az ítélet kihirdetése előtt három rendelkezésére álló, egybehangzóan a bűnösségre utaló bizonyítékot mérlegelt. Ezt pedig nem lehet a terhére róni.

Hozzátette, hogy a közvélekedéssel ellentétben a bíróknak fegyelmi és kártérítési felelősségük is van. Lehetőség nyílik szakmai alkalmasságuk felülvizsgálatára és felmentésükre is. Ebben az esetben viszont a bíróság, szakmailag helyesen járt el mind a bűntető ügyben, mind a kártérítési igény elutasításakor, szögezte le Hunyadi Búzás Ágnes.

A sajtótájékoztatón megjelent Ragályi Elemér, aki egy a téves ítéletek okait elemző angolszász tanulmányt idézett. Eszerint a téves ítéleteknek legtöbbször a kisebbségekkel szemben tanúsított ellenszenv, a jogszerűtlenül felhasznált bizonyítékok, a szakszerűtlen szakértői vélemények, illetve szavahihetetlen tanúk vallomása és a vamzerek alkalmazása az oka. Arra a felvetésére, hogy ezek közül melyik játszhatott közre a fals ítéletben, a bíróság jelen lévő vezetői azt válaszolták, hogy egyik sem.

A filmnek az érintettek provokálása volt az egyik nem titkolt célja, ami úgy tűnik, hogy sikerült és országos szinten is elindult a bíróságok gyakorlatának tárgyalása, kommentálta a sajtótájékoztatón történteket az MTI-nek Ragályi Elemér. Ugyanakkor a bíróság magatartása - folytatta - kísértetiesen hasonlít ahhoz az esethez, amikor az orvos bennhagyja a beteg gyomrában a kendőt. "Előbb-utóbb kiderül, hogy ez tulajdonképpen orvosi előírás", vagyis a szakma összezár - fogalmazott Ragályi Elemér.