Mádlhoz fordul Simek Kitty

"A keddi jogerős ítélet birtokában felülvizsgálati kérelemmel élhetnénk a Legfelsőbb Bíróságnál, de ez valószínűleg nem vezetne eredményre, és mivel más lehetőségünk már nem maradt, az államfőhöz fordulunk" - mondta Néder Zoltán. Az ügyvéd szavai szerint először megvárják a Pécsi Ítélőtábla írásba foglalt határozatát, majd összegyűjtik a kérelemhez szükséges papírokat, igazolásokat és szakvéleményeket.

Néder Zoltán úgy vélte: egyelőre korai lenne nyilatkoznia arról, milyen indokkal kérnének kegyelmet védence számára. Azt azonban elmondta, Simek Kitty édesanyja, Simek Zoltánné jogi képviselőjével közösen dolgoznak majd azon, hogy a lehető legjobb esélyekkel várhassák Mádl Ferenc és az Igazságügyi Minisztérium döntését.

Nem akar börtönben szülni

Simek Zoltánné az öthónapos terhes lánya majdani szülésével kapcsolatos találgatásokra úgy reagált: "Kitty azt szeretné, - és mindenkinek az lenne a legjobb - ha nem a börtönben, hanem szabadlábon hozhatná világra gyermekét". Mint mondta, ennek érdekében megpróbálnak kihasználni minden szóba jöhető törvényes lehetőséget.

A 15 éves tótújfalui lányt nevelőapja megölésében a Pécsi Ítélőtábla bűnösnek mondta ki és jogerősen két év két hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A táblabíróság ezzel súlyosbította a Somogy Megyei Bíróságnak a tótújfalui lányra korábban kirótt egy év nyolc hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetését. Az ítélőtábla helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, édesanyját hét hónap, két évre felfüggesztett börtönnel sújtotta.

Simek Kitty 2002. augusztus 30-án éjjel - az őt és édesanyját ért sorozatos bántalmazások miatt - megölte nevelőapját. Az engedély nélkül tartott pisztollyal közvetlen közelről fejbe lőtte az alvó férfit, aki azonnal életét vesztette.

Üzenet a társadalomnak

A másodfokon eljáró bíróság indoklásában rámutatott: egyetlen embernek sem vele született joga, hogy más ember életét elvegye. A testület súlyosbító körülményként értékelte, hogy a lány tettét megfontolva követte el, kivégzésszerűen végzett nevelőapjával, majd bulizni ment, ahol a tanúk szerint cselekedete semmiféle külső jegyben, megbánásban nem nyilvánult meg.

A bíróság hangsúlyozta: Simek Kittynek mindezért nem adható menlevél egy feltételes szabadságvesztéssel, azt ugyanis tettének következményeként nem lehetne büntetésnek tekinteni. A büntető tanács kitért arra is, ez az ítélet szükséges ahhoz is, hogy Simek Kitty elgondolkozzon cselekedetén és a jövőben ne kövessen el hasonló bűntettet. Büntetése egyben üzenet a társadalom számára, hogy egyetlen emberölést sem lehet megúszni és egyetlen családi tragédia végére sem lehet így pontot tenni.

Államfői kegyelem Magyarországon csak kivételes esetben reménykedhet államfői kegyelemben az, akit jogerősen bűnösnek mondott ki a bíróság. Az elítéltek félévente kérhetnek kegyelmet, az Igazságügyi Minisztérium és a köztársasági elnök nem vizsgálja a bírói ítélet helyességét, csak azt mérlegeli, hogy a bírósági döntés meghozatala után történtek-e olyan változások, amelyek indokolják a kegyelmet. Ezen indokok között többnyire az elítélt egészségi állapotában bekövetkezett romlás, halálos vagy olyan betegség áll, amelyet börtönben vagy fogházban nem tudnak gyógyítani, vagy ha az otthon maradt család szociális helyzete a családfő elzárása miatt kritikussá válik. A magyar közjogi rendszerben a köztársasági elnök döntése csak a szaktárca ellenjegyzésével érvényes. A kegyelmi jogot gyakorlónak nem kell indokolnia döntését. Kegyelemért az elítélt vagy közvetlen hozzátartozója, illetve jogi képviselője folyamodhat. A kérelem vonatkozhat a büntető eljárás megszüntetésére, a büntetés elengedésére, mérséklésére, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli felmentésre.