Mégis lesz síszezon

A téli sportok úgynevezett szerelmesei a hegyi levegő helyett a fogukat szívták december óta. Az évszázad legmelegebb januárja betette a kaput a legmenőbb sípályáknak is. Karácsony és szilveszter környékén még használhatók voltak a fontosabb európai síterepek, de a januári meleg még as legmagasabban fekvő pályákat is használhatatlanná tette, már a hóágyúkat is fölösleges volt működtetni. Az utazási irodáknál egymás után mondták le az utakat.

„Teljesen el vannak kenődve az emberek” – mondta az Indexnek Takács József, a Tandtsport egyik üzletvezetője. Többen egzotikus utazásokkal vigasztalódtak, jellemzően Thaiföldet és Egyiptomot választották. Azért akadtak olyanok is, akik az időjárás ellenére sem adták fel, síelés helyett kirándultak, szaunáztak, az igazán elhivatottak pedig átruccantak egy-egy gleccserre. A Tandtsportnál például 20 százalékkal visszazuhant az utazások száma, a sí- és a snowboardkölcsönző azonban a többi évhez hasonló forgalmat produkált, ami valószínűleg a gleccsersízőknek köszönhető, magyarázta Takács József.

Az utóbbi napokban az európai terepeken átlagosan 40-60 centi hó esett, ami azért nem a legtökéletesebb, de elég ahhoz, hogy rendbe hozzák és síelhetővé tegyék a pályákat, tette hozzá. Franciaország számít még mindig a leginkább hóbiztos helynek, ide viszont lényegesen hosszabb ideig tart eljutni, mint az osztrák, szlovén vagy szlovák síterepekre.

A legrosszabb szezonkezdet

„Ennyire rossz szezonkezdet, mint az idei, még nem volt” – jellemezte a síszezont Bánfi Gábor, az Intersí utazási iroda vezetője. „Szerencsére, már mindenhol van hó” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy bár több visszamondás volt, mint általában, de utasaik tömegesen nem mondtak le szállásokat. A partnerek hozzáállásától függően sok utat későbbi időpontra lehetett halasztani, máshol meg már egy-két felvonó működését megfelelő szolgáltatásnak ítéltek, mesélte. Bánfi szerint a síelők kedve azért nem lankad, nem számít arra, hogy az idei rossz szezonkezdet rányomja a bélyeget a következő szezonra is.

Sticzay Péter snowboardoktató és versenyző ennél sokkal bizakodóbb, idén már többször járt Ausztriában, és tapasztalatai szerint a kedveltebb síterepeket még a melegebb idő ellenére is beüzemelik. A profibb pályakomplexumoknál víztározókat építenek, ezekben március és november közt gyűjtik a csapadékot, és december közepére hóágyúval megoldják, hogy síelhetők legyenek a pályák, de ehhez is nulla fok alatti hőmérsékletre van szükség. Általában január közepéig építenek egy vastagabb réteget, ami a gyakorlatban gleccserként funkcionál, január végétől pedig erre esik rá a friss hó, így sokkal tartósabb a pályák minősége, mesélt ausztriai tapasztalatairól.

Tilos baktériummal havat gyártani

A környezetvédők sem örülnek a mesterséges hógyártásnak, mert óriási zajjal jár, ami veszélyezteti az élővilágot, és a környékbeliek sem örülnek neki, ráadásul a technológia rendkívül energiaigényes. Létezik egy olyan módszer is, hogy baktériumot kevernek a hóágyúba, és így magasabb hőmérséklet esetén kisebb energiafelhasználással tudnak havat előállítani, olvasható a Síelők Weblapján.

Hóágyúzni lehet, a baktériumok használatát azonban Ausztriában nem engedélyezik. A hó minősége ilyenkor persze eltér a szokásostól, jegesebb és keményebb, mint a természetes hó, erre különösen a kezdőknek kell odafigyelniük, mert az esések sokkal fájdalmasabbak lehetnek, figyelmeztetett Sticó. Hozzátette, hogy például Murauban, Hochkaron és Schladmingban folyamatosan biztosított a megfelelő hóminőség, sőt a freestyle parkok buckáit is felépítik az extrémebb stílus kedvelőinek. Sticó szerint tehát egyáltalán nem is kéne lemondani síutakat, főleg, hogy a sok ijesztgetés miatt idén sokkal kisebb a tömeg a megszokottnál.

A pálya ördöge

Révész Máriusz volt Fidesz-szóvivő, akiről nem sokan tudják, hogy a kilencvenes években magyar és nemzetközi síoktatói képesítést is szerzett, arról számolt be, hogy tavaly év végén a Villach melletti Gerlitzenben járt, ahol szintén hóágyúval helyettesítették a természetes havat. Bár a legmagasabb csúcs 2000 méternél alacsonyabb, az összes pálya síelhető volt, de itt is sokkal kevesebben voltak a megszokottnál. Révész Máriusz elmondta, főleg baráti körben vállal oktatást, a képesítést inkább hobbiból szerezte meg, nem megélhetést remélt tőle.

A december végére és január elejére tervezett sí- és snowboard versenyek talán az igazi vesztesek, még világkupa futamot is le kellet mondani a szélsőségesen meleg tél miatt. Ezeket a versenyeket ráadásul nem is pótolják később, a versenyzőknek egy évet kell várniuk, hogy megmérethessék magukat. Január közepén azért már megtartották a snowboard világbajnokságot a svájci Arosában, és várhatóan idén több futam nem marad el.

Ahova érdemes útnak indulni

Hóhelyzet Európa síterepein január 25-én
AUSZTRIA
Síterep neve	Hóvastagság (hegy/völgy)	Működő liftek
Dachstein gleccser	250/15	6
Hochkar	30/10	7
Kaunertal gleccser	140/110	8
Kitzbühel	15/5	24
Kaprun gleccser	155/0	19
Murau/Kreischberg	70/40	11
Mölltal gleccser	250/90	4
Nassfeld	160/90	30
Obertauern	90/60	26
Semmering-Hirschenkogel	30/20	2
Reiteralm	60/30	12
Schladming-Planai	50/10	12
Semmering - Stuhleck	30/10	3
Tauplitz	60/0	10
OLASZORSZÁG
Cortina d'Ampezzo	80/30	41
Tarvisio	150/70	6
Schnalstal	45/20	9
Alta Badia	90/35	52
SVÁJC
Crans Montana	170/10	22
Davos-Klosters	130/15	43
Saas Fee	210/50	17
St. Moritz	100/40	42
FRANCIAORSZÁG
Alpe d'Huez	135/35	76
Courchevel	130/60	48
Meribel	130/50	45
Tignes	130/80	51
Val d'Isére	90/70	34
SZLOVÁKIA
Síterep neve	Hóvastagság	pálya nyitva?
Certovica	50	igen
Donovaly - Zahradiste	30	igen
Jasna	40	igen
Lomnicke sedlo	200	igen
Rohace - Spálená dolina	35	igen
Strbske Pleso	80	igen
Forrás: sielok.hu

A Magyarországról három óra alatt elérhető szlovák Donovalyban az elmúlt napokban 40-50 centi hó esett, a pályák többsége még zárva van, de mivel további havazásra és hidegre számítanak, napokon belül beindulhat az összes felvonó. Szlovákia többi síterepén is hasonló a helyzet, talán Csorba-tó és Lomnic kivétel. Az utóbbi a környék egyetlen síbiztos körzete, a hegycsúcson több mint két méter hó van.

Az Alpok franciaországi terepeit is belepte a hó. Alpe d'Huez és Val Thorens is hozza a várt formáját, ideálisak a síelési körülmények.

Nem lélegezhetnek fel a Magyarországhoz legközelebb eső osztrák Semmering sípályáinak üzemeltetői. Az elmúlt napokban esett ugyan némi (20-30 centi) hó, a pályák többségén még nem lehet síelni. Ausztriában még mindig a gleccserek (Dachstein, Kaprun, Mölltal) a biztos síterepek, de aki nem az enyhe lejtésű gleccserekre vágyik, és van pénze is, az mehet az egyik legjobb európai síparadicsomba, Obertauernbe, ott 80 centis hó borítja a lejtőket, mind a 26 felvonó üzemel.

Az eddig száraz lejtőket is belepte a héten jött havazás az olasz Cortina d'Ampezzo-ban. A hegytetőn 80, a völgyben 30 centis hó van, az 52 felvonóból 41 működik. Svájcban szinte az összes síterepen lehet már síelni. A pályák többségén méteres hó van.

Lassan Kékes is kinyit

A magyar pályákon nincs hó, de Kékestetőn csütörtökön már megkezdték a déli pályák hóágyúzását, mondta el az Indexnek Bajnóczki Zsolt, a Mátra Centrum sajtósa. „Gyenge kezdés után erősen visszaestünk” – jellemezte az utóbbi három év tapasztalatait, ennek ellenére bízik benne, hogy a síelhető napok száma eléri a 70-80 napos több éves átlagot. Számítási szerint jövő hét elejére kiderül, hogy mikor tudnak nyitni. Elmondta azt is, hogy elkészült az északi oldal felvonója, így idén már síelhető lesz a 180 méteres szintkülönbségű fekete pálya is.

Itthon azért nem érdemes óriási havazásokra számítani, bár az ország északi és keleti részén a következő egy hétben naponta átlagosan 2-4 centi hó is eshet, mondta el az Indexnek Bozóki István meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Már hétvégén átvonul Magyarország felett két hidegfront, nyomában viharos szél, havazás, hózápor várható, délen és keleten viszont csak eső fog esni. A jövő hét végére melegszik az idő, február elején pedig az átlagnak megfelelő lesz a hőmérséklet. A csapadék mennyisége a tél utolsó hónapjában meghaladja az átlagot, ez azonban nem feltétlenül kedvez majd a síelőknek.

Az Európai helyzet ennél biztatóbb, az 1500 méter feletti hegyekben folyamatosan növekszik a hóvastagság, így aki biztosra akar menni, érdemesebb a magasabb fekvő síterepek közül választania.