Mégsem sterilizáltak roma nőket Szlovákiában?

Januárban Kassán két polgárjogi szervezet kiadásában megjelent egy publikáció, amelynek szerzői azt állították, hogy egyes kelet-szlovákiai kórházak bizonyos orvosai a roma népesség gyarapodásának megfékezését célzó megfontolásból roma nőket sterilizáltak, s a sértettek a műtétről csak utólag, vagy egyáltalán nem értesültek.

A The Independent on Sunday című brit liberális lapban megjelent hír annakidején nagy nemzetközi visszhangot, egyszersmind felháborodást és vitát váltott ki. A szlovák kormány akkor cáfolta, hogy ilyesmi az ország bármelyik kórházában valaha is megtörténhetett volna.

Csáky Pál kisebbségi kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettes akkor ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett, és megbízta az ügyben illetékes tárcák vezetőit: alaposan vizsgálják ki, történt-e ilyen eset, s ha igen, akkor a felelősök ellen, ha pedig nem, akkor a rágalmazással felérő rémhír terjesztői ellen induljon eljárás.

Kórházban nem sterilizáltak

A tárcák most rendre közzéteszik a vizsgálatok eredményeit, amelyek közül egyik sem igazolja, hogy a szlovákiai kórházak valamelyikében bárkit is a tudta nélkül, vagy akarata ellenére sterilizáltak volna. Az egészségügyi és a belügyi tárca közös bizottsága szerdán tette közzé az elsődlegesen gyanúsított korompai (Krompachy) kórházban végzett vizsgálatról szóló jelentést, melyben megállapítja: a kórházi rendszer eleve nem teszi kivitelezhetővé, hogy bárkit akarata ellenére sterilizáljanak.

A jelentés szerint a vizsgált időszakban, 1999. és 2002. között minden sterilizációt az érintett személy egyetértésével, annak kézjegyével igazolt kérelme és a beavatkozásban illetékes orvosi testület döntése nyomán végeztek el, így "a népirtás és a szegregáció gyanúja alaptalan".

Most a vádlók számíthatnak büntetésre

A jelentés kitér arra, hogy a vádat megfogalmazó polgárjogi szervezetek kiadványának szerzői a vizsgálat során megtagadták az együttműködést és egyetlen - az állításaikat bizonyító - adatot sem voltak hajlandók a vizsgálatot folytató bizottság rendelkezésére bocsátani. Ha ezt a továbbiak során sem teszik meg, akkor nem csak a rémhírterjesztés következményeivel, hanem az esetleges bűncselekmény elhallgatásának következményeivel is szembe kell nézniük, nemkülönben azzal, hogy a sértett személyek és intézmények is jogi elégtételt követelhetnek tőlük - áll a jelentésben.