Árulkodó leletek
A Stonehenge építésében a külföldi, nevezetesen alpesi "behatást" a kutatók egy íjászra alapozzák, akinek földi maradványait és sírját a közelmúltban tárták fel a Stonehenge-től 5 kilométernyire. Ez Nagy-Britannia legrégibb ismert sírja. Az Amesbury íjásznak elnevezett férfi becslések szerint 4300 évvel ezelőtt élhetett, azaz a Stonehenge megépítése szempontjából kulcsfontosságú idoszakban. A harcos nagy tekintélynek örvendhetett. mivel gazdag "útravalót", mintegy száz tárgyat temettek mellé. Egyebek közt arany fülbevalókat, réz késeket, agyagedényeket. A leletek alapján az íjászt "előléptették", és a Stonehenge királyaként kezdték emlegetni a brit lapok, a tudósok pedig a tárgyakat megvizsgálva arra jutottak, hogy az illető beutazta az Alpok vidékét vagy egyenesen arról a területrol származott. "Bámulatos, hogy Stonehenge megalkotásának gondolata egy germán vagy svájci bevándorló agyában születhetett meg" - idézte a dpa jelentése Tony Trueman brit régészt.
A tárgyaknál is árulkodóbbnak bizonyult azonban az íjász fogzománca: az oxigénizotópok jellegzetes aránya alapján szinte biztosra lehet venni, hogy az illető az Alpokban született és ott is nőtt fel. "Fontos bizonyíték mindez arra, hogy a földrészről importált kultúra segített kiemelni Britanniát a kőkorszakból"- mondta Trueman a Reutersnak.
Stonehenge mint sörsátor?
A Stonehenge egyébként hosszadalmas, évszázadokon át - hosszú megszakításokkal - folyt építkezés eredménye, bár egyes feltételezések szerint a munka nagyját egyetlen emberöltő alatt végezték el az építők. A legelfogadottabb elmélet szerint az 5-7 méter magas, nagyjából húsz tonnás, két koncentrikus körben felállított kőoszlopok naptárként és templomként szolgáltak. Ez a feltételezést azonban - a Daily Express szerint - az íjász fogzománca alapján immár "überelheti" egy másik: lehet, hogy a kövek sörünnep színhelyéül szolgáltak és egy jókora kősörsátor maradványai?