Követelik a kivégzett szálemi boszorkányok rehabilitálását

2001.05.30. 11:18
A boszorkányságért felakasztott nők leszármazottai el akarják érni, hogy őseiket rehabilitálják - adja hírül a BBC. A XVII. századi boszorkányüldözések során több mint kétszáz vádlottat bebörtönöztek, tizenkilenc embert felakasztottak, egyet halálra köveztek vélt boszorkányság miatt.

Öt szálemi boszorkány hozzátartozói azt szeretnék elérni, hogy őseiket rehabilitálják, és így kivégzett rokonaik tiszta névvel vonuljanak be a történelembe. 1757-ben a boszorkányüldözések során megvádolt személyek egy részét felmentették, de Bridget Bishop, Alice Parker, Margaret Scott, Wilmot Redd és Susannah Martin nem szerepeltek közöttük.

Politikai ellenségeskedés volt a fő ok

"Háromszázkilenc év elteltével megérdemlik a tisztázást" véli Paula Keene, egy szálemi iskola tanára, amatőr történész. "Ha a helyükben lennék, én is szeretném nevemet tisztára mosni" mondta a BBC-nek a tanárnő. A szálemi boszorkányüldözés modern korbeli tanulmányozói egyetértenek abban, hogy a politikai ellenségeskedés nagyobb szerepet játszott a kivégzésekben, mint a vélt boszorkányság.

Két lány miatt végeztek ki húsz embert

A boszorkányüldözés 1692 januárjában kezdődött, amikor az új szálemi pap, Samuel Parris lánya és unokahúga megbetegedett, és a gyógyításukra siető orvos szerint a lányokat boszorkányok babonázták meg. A diagnózis felállítása után a lányok a betegség okozta fájdalmaik között kiáltották ki azoknak a helyi embereknek a neveit, akik szerintük felelősek voltak betegségükért. A vádak egyre magasabb társadalmi pozícióban lévőket érintettek: a volt lelkészt, George Burroughst tartották az összeesküvésszerű boszorkányság kitalálójának. 1692 májusáig közel 200 embert vetettek börtönbe boszorkányság vádja miatt.

Abban az időben az "ördöggel cimborálás" a XVII. századi New Englandban kormányzatellenes bűncselekménynek számított, a büntetés pedig akasztás volt. Az elkövetett bűnük miatt az áldozatokat nem lehetett szentelt földbe, tehát temetőbe elhelyezni, testüket a családok helyezték örök nyugalomra, ahol tudták.

Az egyik férfit halálra nyomták a kövek

A felakasztottak névsora
Bridget Bishop
George Burroughs
Martha Carrier
Martha Corey
Mary Easty
Sarah Good
Elizabeth Howe
George Jacobs, Sr.
Susannah Martin
Rebecca Nurse
Alice Parker
Mary Parker
John Proctor
Ann Pudeator
Wilmott Redd
Margaret Scott
Samuel Wardwell
Sarah Wildes
John Willard
Az első perbe fogott Bridget Bishop volt, akit évekkel korábban már megvádoltak boszorkánysággal, ám akkor a nő sikeresen védekezett. Súlyos bizonyítékokat jelentettek Bishop ellen azok a tűvel átszúrt vagy fejetlen babák, amiket a házában találtak. Júniusi 10-i akasztása után a kivégzések felgyorsultak. Ugyanaz év októberéig további tizenhárom nőt és öt férfit akasztottak fel.

A huszadik áldozatot, Giles Coreyt, a boszorkányság bizonyítására próbatételnek vetették alá: súlyos köveket helyeztek testére, mondván, ha ezt túléli, akkor nyilvánvalóan nem boszorkány, ha pedig meghal, akkor bizonyított bűnössége. A férfi két nappal élte túl a "próbatételt". A kivégzéseket 1692 októberében William Phipps kormányzó állította le, a börtönben sínylődőket pedig 1693 májusára szabadon engedték.