Szórólapozás: nem az a baj, hogy tilos

2007.07.23. 17:23
Főként nyelviskolák, autós iskolák, diákszövetkezetek, éttermek alkalmaznak feketén szórólapozókat, hogy a forgalmas útkereszteződésekben terjesszék reklámanyagaikat. A rendőrség most a munkafelügyelettel ellenőrzést tartott, büntettek is. Az aluljárókban azonban várhatóan tovább virágozhat a bosszantó szórólapozás.

Akciósorozatba kezdett a fővárosi rendőrség a közterületek, az aluljárók, kereszteződések, terek rendjének helyreállításáért. Múlt hét csütörtökön és pénteken átfogó ellenőrzést tartottak azokban az útkereszteződésekben, ahol rendszeresen szórólapokat osztanak a lámpánál várakozó autósoknak. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrei és a Budapesti Rendőr-főkapitányság járőrei a reklámterjesztők munkaadóit vették célba, nem a tilosban szórólapozókat büntették, derült ki a hétfői sajtótájékoztatón.

Az akció résztvevői Budapest legforgalmasabb pontjain, így többek között az Örs vezér téren, a Nagy Lajos király útján, a Róbert Károly körúton, a Váci úton, a Kis- és Nagykörúton, a Moszkva téren, a Déli pályudvar környékén, a Széna téren, a Clark Ádám téren tartottak ellenőrzést. Az akcióban 26 rendőr és 21 munkaügyi felügyelő vett részt, összesen 27 munkáltatót és 57 munkavállalót ellenőriztek. A részletekről Papp István az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke és Nagy-Juhák István ezredes, Budapest-Rendőrfőkapitányának közbiztonsági helyettese számolt be.

Hatmilliós bírság

Az ellenőrzéseken azt állapították meg, hogy nem a munkaügyi szabályoknak megfelelően foglalkoztatják a fővárosi útkereszteződésekben szórólapot osztogató fiatalok többségét. A munkaügyi ellenőrök azt vizsgálták, biztosítja-e a munkáltató a biztonságos munkavégzés feltételeit, a láthatósági mellényt, a hideg ivóvizet és az árnyékos pihenőt, valamint hogy legálisan zajlik-e a munkavégzés. A munkáltatók többnyire nyelviskolák vagy autós iskolák, diákszövetkezetek, éttermek voltak.

A felügyelők 40 esetben állapítottak meg munkaügyi szabálytalanságot, a munkavállalók közül 19-en 18 év alattiak voltak, közülük 11 fiatalt feketén foglalkoztattak. Az ellenőrzött munkavállalók közül 36-an munkaszerződés és bejelentés nélkül, négyen pedig munkaszerződéssel, de bejelentés nélkül dolgoztak, egyikük ráadásul 15 éven aluli volt (a törvény szerint 15 év alattiak foglakoztatása tilos). Munkavédelmi oktatást 44-en nem kaptak, 39 esetben nem biztosított a munkáltató védőitalt, láthatósági mellényt pedig szinte senki nem viselt.


Klikk a képre!

Az ellenőrzés tapasztalata szerint azokban az esetekben, amikor a fiatalok diákszövetkezeten keresztül vállaltak munkát, kevésbé fordultak elő szabálytalanságok. Az ellenőrzéseken hatmillió forint munkaügyi bírságot szabtak ki a munkáltatókra, Papp István elmondta, hogy a munkavállaló nem büntethető akkor sem, ha feketén dolgozik, a bejelentés és a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a munkaadó kötelessége. A tervek szerint az akciót folytatják, és kiterjesztik más helyekre és munkáltatókra is.

A KRESZ szerint tilos

"Azon vagyunk hogy megszűnjön az útkereszteződésekben a szórólapozás" - mondta az Indexnek a sajtótájékoztató után Nagy-Juhák István ezredes. "Nem az a baj, hogy tilos, hanem hogy nagyon veszélyes" - tette hozzá, utalva arra, hogy a KRESZ szerint egyébként tilos az autós forgalomban gyalogosan részt venni. A KRESZ-t megszegőkre - azaz jelen esetben a szórólapozókra - szabálysértési bírságot lehetne kiszabni, de a rendőrség egyelőre a fokozatosság elvén a munkavédelmi szabálytalanságok felől próbálja visszafogni a jelenséget, a munkaügyi felügyelet révén inkább a munkaadókat bírságolva. A kereszteződésekben persze nemcsak szórólapozók, de újságárusok, ablakmosók, kéregetők is "dolgoznak" ezek munkaügyi ellenőrzése azonban hiábavaló lenne, ismerte el az ezredes.

"Nekünk arra kell törekedni, hogy az úttesten az autók közlekedjenek, szórólapozni lehet máshol is, a járdán, az aluljáróban" - mondta az ezredes. Az aluljárók rendjének helyreállítása is folyamatban van, tette hozzá, a közterület-felügyelőkkel együttműködve próbálják megtisztítani az árusoktól, koldusoktól az aluljárókat. Erre a fővárosi közgyűlési rendelet paragrafusai adnak módot, például a közterülethasználat szabályai vagy az erőszakos koldulás tilalma alapján.

Az aluljáróban burjánzik

Azzal kapcsolatban, hogy ki lehet-e szorítani a szórólapozókat az aluljárókból is, Nagy-Juhák István nem volt optimista. Azzal egyetértett, hogy egyes aluljárókban szinte lépni sem lehet az úton-útfélen reklámanyagokat osztogató emberektől, de szerinte ezeken a földalatti helyszíneken nem könnyű a helyzet javítása, és részben nem is a rendőrség feladata. "Nincs erre a tevékenységre igazán szabályozás, a szórólapozók a közterület-használati szabályok határmezsgyéjén mozognak" - magyarázta az ezredes, hozzátéve, hogy az aluljárókban még a munkaügyi szabálytalanságok oldaláról is nehéz megfogni őket. A szórólapozás miatt termelődő szeméthegy miatt sem tudnak a közterületfelügyelők eljárni ellenük, mert jogilag a szórólapot eldobó járókelők felelősek a hulladékhegyért.

"Más országokban sokkal kulturáltabban folyik ez a fajta reklámtevékenység" - vélte az ezredes, utalva arra, nálunk még nem tart ott a társadalmi színvonal, hogy az elviselhető szintre szoruljon vissza a közterületi szórólapdömping.