A szabálytalan járművek tulajdonosát, üzemben tartóját büntetnék a rendőrök a jövőben, ha a szabálysértő sofőr kiléte ismeretlen marad, adta hírül a Népszabadság. A rendőrség a közlekedési szabálysértési esetek felében, különösen gyorshajtásnál nem tudja megállapítani, hogy ki az elkövető.
A mostani gyakorlat szerint csak akkor indíthatnak eljárást a szabálysértő ellen, ha a rendőrség rögzíti a gyorshajtást, és teljes bizonyossággal megállapítja, hogy ki az elkövető. Egy készülő kormányrendelet ennek vetne véget azzal, hogy az autótulajdonosokat tenné felelőssé az ismeretlenségbe burkolózó sofőr duhajkodásáért.
Európai összehasonlításban nálunk kiemelkedően magas a halálos közlekedési balesetek száma. Az Európai Tanács normája előírja, hogy a tagországoknak 2010-ig a felére kell csökkenteniük a 2000-ben mért számokat. A rendőrség által beszerzett modern sebességmérő eszközök egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket.
Több barátom vezette az autót
Gazdagabb országokban a rendőrségi sebességmérőt felszerelik egy olyan alkalmatossággal is, amely azonosításra alkalmas fotót készít a szabálysértőről, Magyarországon az azonosítás csak akkor működik, ha az elkövetőt megállítják, és elkérik az iratait. Ha ez nem jön össze, a tulajdonosnak küldenek ki papírt, amelyben azt tudakolják, hogy ki vezette az adott időpontban a kocsit. Nem meglepő, hogy a tulajdonosok többsége "kölcsönadta barátainak az autót, és nem tudja, melyikük vezetett éppen", vagy "valamelyik családtagja vezetett, akit nem köteles megnevezni".
A Belügyminisztérium szerint Németországban és Franciaországban az autótulajdonosok vagy a jármű üzemben tartói felelnek az anonim szabálysértésekért. Ausztriában is a tulajdonos fizet - igaz, kisebb összegű büntetést - ezekben az esetekben.
A kormányrendelet-tervezet az ausztriaihoz hasonló szabályozást vezetne be, tehát tíz- és ötvenezer forint közötti közlekedésbiztonsági bírsággal sújtaná az autó tulajdonosát vagy üzemben tartóját, akkor is, ha nem lehet megállapítani, hogy ki szabálytalankodott. A rendelet tiltaná a közlekedésbiztonsági és a szabálysértési bírság együttes kiszabását. A bírság megfizetése után a tulajt nem érné más hátrány, például nem adnának neki büntetőpontot. Ha a tulajdonos vagy üzemben tartó "beárulja" az anonim szabálytalankodót, nem kell fizetnie.