Mulasztottak a börtönőrök, de nem emiatt szökött meg a rab

2006.12.06. 12:26
Lezárult a pénteki fogolyszökés miatt indított büntetés-végrehajtási belső vizsgálat, megállapításait azonban nem hozták nyilvánosságra, mert az igazságügyi miniszter is csak szerdán kapja meg az anyagot. Annyi kiderült, hogy kisebb mulasztásokat észleltek, azonban ezek nem befolyásolták közvetlenül Tamás Imre Zoltán szökését.

Kisebb mulasztásokat állapított meg a fogolyszökés miatt elrendelt büntetés-végrehajtási belső vizsgálat, de ezek a mulasztások nincsenek közvetlen összefüggésben Tamás Imre Zoltán szökésével, mondta a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka szerdán. Nem merült fel a rabot pénteken a Budapesti Katonai Ügyészségre kísérő őr vétkessége, de a személyi állomány több tagjánál tapasztaltak mulasztást, hangsúlyozta Csere László.

Konkrétumokról az országos parancsnok arra hivatkozva nem beszélt, hogy a Budapesti Fegyház és Börtön, valamint az előállítást végző Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet jelentéseiből készült összefoglalót szerdán juttatta el az igazságügyi miniszterhez.

A pénteki fogolyszökésről szólva megjegyezte: "akkor lesz teljes a kép, ha a fogvatartottat elfogják és őt is meg tudjuk hallgatni, mert egyelőre csak a saját utólagos dokumentumvizsgálatok, illetve részben az érintett felügyelő (...) elmondására tudunk a körülmények tekintetében hagyatkozni". A személyi állomány mulasztásaival kapcsolatban elmondta, a parancsnokok hatáskörébe tartozik, "hogy ezért milyen felelősségre vonást alkalmaznak".

Elavult eszközökkel dolgoznak

A parancsnok elmondta azt is, a belső vizsgálat nem derítette ki, hogy a fogvatartott hogyan vette le a vezetőszár végén levő fémbilincset. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, általánosságban megállapítható, hogy a bilincsek elhasználódtak. Így lépéseket tett, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek mérjék fel az eszközállományukat. Mint mondta, ha az intézetek felmérése azt eredményezi, hogy szükséges a bilincsek és további eszközök cseréje, akkor, mivel erre a célra a büntetés-végrehajtásnak szabad pénzügyi forrása nincs, a minisztériumhoz fordul többletforrásért.

Csere László szólt arról is, hogy a büntetés-végrehajtás köztudottan évek óta létszámhiánnyal küzd, így az alapfeladatokat csak "túlszolgálattal" tudják megoldani. A létszámhiány mértékéről a parancsnok nem beszélt.

Tamás Imre Zoltán pénteken szökött meg a Budapesti Katonai Főügyészségről. Az elítélt férfi megtámadta a mosdóban az őt kísérő őrt, akinek súlyos sérüléseket okozott, majd elmenekült. A rendőrség eleinte fél-, később egymillió forintra emelte a férfiért járó nyomravezetői díjat. Tamás Imre Zoltán magával vitte az őt kísérő őr Parabellum típusú maroklőfegyverét és két tárban 28 lőszert. Ezért a rendőrség azt kéri, hogy mivel a férfi támadásától tartani lehet, senki se próbálkozzon a feltartóztatásával.

Tucatszámra koboznak el mobiltelefonokat a börtönökben

Hetente 15-25 mobiltelefont koboznak el a büntetés-végrehajtási intézetekben a fogvatartottaktól, erről a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszélt, mivel az őrök a pénteken megszökött Tamás Imre Zoltán zárkájában is találtak készüléket, az eset még hónapokkal az elítélt szökése előtt történt. A zárkában több fogvatartott is tartózkodott, és egyikük sem ismerte el, hogy övé lenne a mobiltelefon.

Arra a kérdésre, hogy miképpen juttatják be a büntetés-végrehajtási intézetekbe a mobiltelefonokat a fogvatartottaknak, Csere László azt mondta, olyan esetről is tud, amikor csomagba rejtve küldték be az intézetbe a készüléket, de arra is volt példa, hogy külső munkahelyről juttatták be. Szerinte az sem zárható ki, hogy a büntetés-végrehajtási intézeteknél dolgozó civilek segítségével vagy az állomány közreműködésével jutott valaki mobiltelefonhoz. Szólt arról is, hogy a fémkeresők sokszor nem mutatják ki a készülékeket, és megjegyezte: olyan esetre is akadt példa, amikor a fogvatartott az ágyékához közel rejtette el a mobiltelefont, a motozás pedig nem lehet szeméremsértő.