Négy év börtönre ítélték Tocsik Mártát

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt 4 év letöltendő börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság Tocsik Mártát, akit egyúttal öt évre eltiltott a közügyek gyakorlásától és bűnügyi zár alatt lévő vagyonából 640 milliós vagyonelkobzást rendelt el. Szokai Imrét még súlyosabb, 4 év hat hónap ugyancsak letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogtanácsosát ugyancsak elmarasztalták: 3 év hat hónapnyi börtönbüntetést szabtak ki rá és négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

A bíróság szerint Tocsik bűnős, Boldvai és Budai nem

Hanyag kezelés miatt felfüggesztett börtönbüntetést kaptak az ÁPV Rt. egykori igazgatósági tagjai. Vitos Zoltánnak magánokirat-hamisítás miatt 300 ezer forint pénzbüntetést kell megfizetnie. Felmentették viszont a zsarolás vádja alól Budai Györgyöt, akit SZDSZ-hez közelálló vállalkozóként tartották számon, valamint Boldvai Lászlót, aki országgyűlési képviselő, és egykor az MSZP pénztárnoka volt.

Tocsik nem dolgozott

Az újabb elsőfokú ítélet szerint Tocsik Márta érdemi munka nélkül vette fel sikerdíját, így 804 millió forinttal károsította meg az államot. Szokai Imrének és Liszkai Péternek azt rótta a bíróság a terhükre, hogy megtévesztették a privatizációs szervezetet azzal kapcsolatban, hogy szükség van az önkormányzatokkal való alkufolyamathoz egy agilis jogászra - nevezetesen Tocsik Mártára - és így elérték, hogy szerződést kössenek a jogásznővel. Az igazgatóság tagjai pedig nem kellő körültekintéssel és a tőlük egyébként elvárható gondosságal döntöttek Tocsik alkalmazásáról. A bíróság azt is kiszámolta, hogy az igazgatóságban egy Tocsik melletti igen szavazat több mint 300 millió forntos vagyoni hátrányt okozott az államnak.

Az újabb eljárásban arra is fény derült, hogy nem fenyegette meg Boldvai László és Budai György Tocsik Mártát azért, hogy így részesedjenek - munka nélkül - a sikerdíjból. Azt pedig vád hiányában nem lehetett kideríteni, hogy tudtak-e arról, hogy a pénz bűncselekményből származik.

Horn Gyula szerint az ítélet őt igazolta

A bíróság ítélete egyértelművé tette, hogy a Fidesz által éveken át méltatlanul meghurcolt Boldvai László és a Magyar Szocialista Párt nem érintett korrupciós ügyekben - tartalmazza Horn Gyula volt miniszterelnök közleménye, amelyben arra reagált, hogy a bíróság felmentette a zsarolás vádja alól Boldvai László MSZP-s parlamenti képviselőt.

"Kormányfőként legfontosabb céljaim közé tartozott a korrupció visszaszorítása, éppen ezért mindig támogattam, hogy vizsgáljunk meg minden olyan esetet, amikor felmerült a gyanúja annak, hogy közpénzt a jó erkölcsbe vagy a jogszabályokba ütköző módon kíséreltek meg elkölteni" - áll Horn Gyula közleményében.

Megjegyzi, a szocialista kormány a Tocsik-ügy kezelésével is bizonyította, hogy nem tűri a korrupciógyanús ügyek eltussolását. "A mi gondolkodásunk és gyakorlatunk ugyanis élesen szemben áll a Fidesz politikájával" - szögezi le az MSZP-s politikus. Horn Gyula vélekedése szerint "a most leköszönő kormány és frakciója az elmúlt években mindent megtett azért, hogy a Fideszt érintő, minden korábbinál súlyosabb korrupciós ügyek rejtve maradjanak".

Tocsiknak az önkormányzatokkal kellett alkudoznia

Tocsik Márta

A még 1997-ben készült vádirat szerint Tocsik Márta azzal követett el bűncselekményt, hogy érdemi munka nélkül jutott hozzá 804 millió forinthoz, Liszkai Péter pedig megtévesztette az ÁPV Rt. vezetését. Az igazgatósági tagok az ügyészség szerint azért vétkesek, mert kellő körültekintés nélkül döntöttek arról, hogy Tocsik Márta külső tanácsadóként alkudozzon az önkormányzatokkal a nekik járó, belterületi földek ellenértékével kapcsolatban és arról is, hogy a jogásznő sikerdíjként 10 százalékát kapja meg annak az összegnek, amennyit lealkudott az önkormányzatok követeléséből.

A korábbi ítélet szerint milliárdokat takarítottak meg

Tocsik Mártát elsőfokon 1999-ben bűncselekmény hiányában mentette fel a Fővárosi Bíróság, mint ahogy az ÁPV Rt. korábbi vezérigazgatóját, vezető jogtanácsosát és az igazgatóság tagjait is. E szerint az ítélet szerint ugyanis sem jogásznő, sem pedig Liszkai Péter nem tévesztették meg az ÁPV Rt. igazgatóságát. Tocsik Márta a rábízott munkát elvégezte és az önkormányzatokkal folytatott alkuja nem kárt, hanem milliárdos megtakarítást eredményezett. Az igazgatóság tagjai pedig a cég érdekeinek megfelelően jártak el. Budai Györgyöt, Boldvai Lászlót, valamint az ő megbízásából eljáró Vitos Zoltánt viszont bűnösnek találták befolyással üzérkedés vétségében, amiért Budai és Boldvai letöltendő szabadságvesztést kaptak.

Új eljárás

Később a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet több szempontból nem találta megalapozottnak, ezért érdemi felülbíráltra alkalmatlannak minősítette. Ezért a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyzete és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot.

Az új elsőfokú eljárásban a még 1997 júniusában benyújtott, eredeti vádiratot tartotta fenn az ügyész, néhány tényállásbeli kiegészítéssel. E szerint Tocsik Márta - megbízása ellenére - a 804 millió forintos sikerdíj kiszámításának alapjául szolgáló megtakarításokat a legmagasabb tőzsdei árfolyamok szerint mutatta ki, nem pedig az ügyletekben szereplő részvények névértéke szerint. Liszkai Péter pedig a tanácsadói munka szükségességével kapcsolatban is megtévesztette az ÁPV Rt igazgatóságát. Boldvai Lászlót, Budai Györgyöt és Vitos Zoltánt LB iránymutatásának megfelelően befolyással üzérkedés helyett a lényegesen súlyosabbnak minősülő zsarolással vádolják.

Az ügyész börtönbüntetést kért

Tocsik Márta egy korábbi tárgyaláson

Az ügyész perbeszédében letöltendő börtönbüntetést kért a csalással, illetve zsarolással vádoltakra és felfüggesztett szabadságvesztést a hanyag kezelés miatt bíróság előtt állók esetében. Az ügyvédek egybehangzóan védenceik bűncselekmény hiányában történő felmentését kérvényezték.

Az eljárás során a vádlottak is mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, leszámítva Tocsik Márta 1996. október 15-én éjjel a BRFK Gyorskocsi utcai épületében tett többórás "pizsamás" vallomását, amelyben Boldvaira és Budaira tett terhelő nyilatkozatot. A jogásznő akkori vallomása szerint Boldvai és Budai vette rá, hogy sikerdíjából összesen több mint 340 millió forintot utaljon át az általuk megjelölt cégeknek, pedig azok semmifajta tényleges munkát nem végeztek. Tocsik Márta a rendőrségen elmondta azt is, hogy zsarolói az ügyletek lebonyolításakor, de különösen a botrány kipattanásakor, többször is megfenyegették: ki ne nyissa a száját. Ezt a vallomását a jogásznő hónapok múlva visszavonta, és az azóta eltelt öt évben egyszer sem nyilatkozott Boldvai és Budai szerepéről, a védelem pedig vitatja, hogy a megítélése szerint furcsa körülmények között, szabálytalan módon felvett vallomás egyáltalán felhasználható-e a büntetőeljárásban.

Tocsik szerződése érvényes

Időközben kiderült az is, hogy nem érvénytelen Tocsik Márta megbízási szerződése. Erről döntött legalábbis tavaly júliusban, egy polgári perben, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. A pert a Legfőbb Ügyészség indította Tocsik Márta, illetve az ÁPV Rt. ellen azért, hogy a bíróság mondja ki, a sikerdíj alapjául szolgáló szerződések érvénytelenségét, mert jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütközőek. A Fővárosi Bíróság szerint a szerződések jogszerűek voltak, nem ütköztek a jó erkölcsbe, és az sem jelenthető ki, hogy Tocsik Márta nem végzett munkát.

A most kihirdetett ítélet ellen az ügyész súlyosításért, az elítélt vádlottak pedig felmentésért fellebbeztek. Így az ítélet nem jogerős.