Tocsik Mártát feljelentette az albérlője

2005.02.19. 13:13
A több mint 800 milliós sikerdíja kapcsán elhíresült Tocsik Mártát volt munkatársa, és albérlője Csák Imre jelentette fel. A férfi azzal vádolja a jogásznőt, hogy eladta a házában található vagyontárgyakat, és kicseréltette a zárat, hogy rajta kívül senki se tudjon bemenni a kiadott házba.

A Blikk úgy tudja, hogy Csák Imre, az Enix Pro Kft. tulajdonosa és Tocsik Márta 1999-ben találkoztak először, amikor a férfi egyik üzletfele bemutatta őket egymásnak. Csák már tekintélyes jövedelelmű építési vállalkozó volt, amikor Tocsik a jogásza lett, akivel bizalmas munkatársi kapcsolatba került.

Csák csalás miatt előzetesben

Tocsik Márta arról is értesítette kollégáját, hogy a VIII. kerületben nagy üzlet készülődik. Ez a Corvin Szigony projektként ismert városrehabilitációs program volt, amelyben a 65 ezer négyzetméteres tömbrehabilitáció több százmilliós haszonnal kecsegtetett. A beruházói jogokat első körben Csák Imre elnyerte, akit aztán csalás vádjával eltávolították a tender közeléből, majd egy év előzetes letartóztatásba helyeztek. 2003 őszétől eljárás folyik ellene a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A bíróság 2004. április 27-én egy végzést adott ki arról, hogy a férfi tulajdonát képező, de a Tocsik-villában lévő használati tárgyak egy részét zár alá helyezte.

"Amikor megismertem a jogásznőt, elmondta, hogy komoly anyagi gondjai vannak. Én kibéreltem tőle a Rege utcai villáját, és cserébe kivettem neki a Margit körúton egy lakást, amit be is rendeztem, ugyanúgy, ahogy a villát, amelyben a feleségemmel laktam - magyarázta a Blikk kérdésére Csák Imre.

Tocsik lecserélte a zárat

Amíg azonban a férfi előzetes letartóztatásban volt, és felesége Csákné Baráth Zsuzsanna éppen vidéken tartózkodott, a jogásznő lecserélte a villán a zárakat, hogy senki ne tudjon a házba bemenni. Csák feljelentése szerint Tocsik értékesítette a villában lévő használati tárgyakat, azokat is, amelyeket a bíróság zár alá helyezett. A Blikk megkereste Tocsik Mártát, aki nem kívánt nyilatkozni.

A jogásznő ellen a privatizációs botrány kapcsán 1996-ban indult büntetőeljárás. Az ellentmondó bírói döntések és folyamatosan változó vádak után a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2003 április 8-án jogerősen felmentette a jogásznőt a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól. Magánokirat-hamisítás miatt ugyanakkor 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta.