Aladár, Álmos
-1 °C
1 °C

Ezren búcsúztatták az Alsószuhán lemészárolt családot

2007.02.15. 23:56
Egy nappal a szeretet ünnepe után az esztelen halál ült ünnepet a borsodi dombok között. A zádorfalvai kis temetőben végső nyugalomra helyezték azt a két gyermeket és édesanyjukat, akiket édesapjuk gyilkolt le pár nappal ezelőtt álmukban.

"Istenem azt se tudják, melyiket sirassák" - sóhajt egy idős nő a zádorfalvai temetőben. Csütörtök, fél kettő. Már legalább háromszázan gyűltek össze a kis ravatalozó körül. Középen három lezárt, rézveretes fakoporsó, rajtuk felirat: Izabella, élt 10 évet; László, élt 18 évet; Erika, élt 37 évet. A kíméletlenül legyilkoltak. A koporsók körül a család, köztük az életben maradt 21 éves főiskolás lány, tétován símogatják hol ezt, hol azt a nevet. A nagymama fel-felzokog mérhetetlen fájdalmában. Az eget szürke fátyolfelhők borítják, a nap csak haloványan dereng át rajtuk.

(Szombatra virradó éjjel Greskó István a gyanú szerint baltával megölte feleségét és két gyermekét Alsószuhán. A férfi tette után elmenekült, a holttesteket hétfőn kora reggel találta meg a fiatalasszony sógora.)

A református temetési szertartás kettőkor kezdődik, ekkorra körülbelül ezren gyűlnek össze az aprócska temetőbe a környező falvakból, jöttek alsószuhai, ragályi, dövényi, kurityáni, héti, jákfalvai, felsőnyárádi családtagok, testvérek, rokonok, ismerősök, osztálytársak. Zádorfalva határában, a foltokban feperzselt domboldalban kopasz fák, fekete embertömeg. A szomszédos dombon fehér falú templom, harangszó érkezik felőle.

(Greskó István ellen országos körözést rendeltek el, a rendőrök végül Miskolcon, a Búza téri autóbuszpályaudvaron fogták el hétfő este. A 45 éves, többszörösen büntetett előéletű férfi beismerő vallomást tett, szerdán előzetes letartóztatásba helyezték.)

Képek a temetésről
Képek a temetésről

"Keressünk vigasztalást Istennél, itt a hármas koporsónál, a mélységes bánatban" - kezd bele a pap a szertartásba. "Tebenned bíztunk elejétől fogva" - énekli a keresztyén gyászoló gyülekezet a 90. zsoltár verseit. A sorok végén ólomnehéz sóhajok.

(A fiatalasszony és gyermekei nem régóta laktak Alsószuhán, a helyiek nem ismerték igazán jól a családot, hogy milyen gondokkal küzdenek. Erikát rendes, dolgos, gyermekeiért mindent megtevő asszonynak írták le. A család harmadik gyermeke, a sárospatakon tanuló Erika nem lakott velük. Ennek köszönheti, hogy még él.)

"Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet" - Máté evangéliumából az ötödik, Lukács evangéliumából a tizedik fejezet citálásával folytatja a tiszteletes. "Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre".

(A börtönből tavaly év végén kedvezménnyel szabadult férfi nem adott magyarázatot tettére, csupán annyit mondott, hogy felesége nem akarta visszafogadni.)

"Nagy tragédia történt Alszószuhán vasárnapra virradóra. E drága életű, szerető szívű fiatal édesanya és két gyereke egy brutális, elvetemült cselekmény áldozatai lettek. Megdöbbentünk mindannyian, lesújtva szomorúsággal. Nagy a szívünkben a bánat és az értetlenség, hogyan történhetett mindez" - mondja az idős pap, miközben valahova a hallgatag dombok felé pillant. "Emberemlékezet óta nem volt erre példa, felkavarta az itt élők nyugalmát" - száll a panasz a csenevész fák felé.

(Alsószuhán, az alig ötszáz lelkes borsodi faluban még sosem történt ehhez fogható bűncselekmény. A helybélieket teljesen megrázta a horrorisztikus eset, többek szerint "tönkretették ezzel ezt a falut".)

Képek a temetésről
Képek a temetésről

"Megállt az élet, megállt a szív e három testben, az értetek dobogó szív. Nagyon nehéz elfogadni mindazt, ami itt történt, keressük őket, de mindhiába" - hangzanak az utolsó búcsúztató szavak, amik után a közösen elmondott Miatyánkkal mondanak istenhozzádot a gyászolók. A papi beszéd végeztével egy fiatal fiú lép a szenteltvízzel meghintett koporsókhoz, Lászlótól búcsúzik osztálytársai és tanárai nevében, Szabó Magda soraival: "Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem,/még ma sem értem én;/hogy pár kavics mindörökre bezárhat,/hogy föld alatt a hazád és a házad,/ugyan hogy érteném. Tizennyolc évet égtél, te parányi,/te vézna testbe ágyalt szeretet:/hogy higgyem el, hogy lángjaid kihültek,/és ellebbent könnyű lehelleted?"

(A huszonegy éves lány édesapja tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre számíthat. Többször is ült már éveket börtönben, mindahányszor erőszakos bűncselekmények miatt.)

Három óra, a három koporsót a földbe eresztik. A földet hatan lapátolják a sírgödörbe. A deszkákra zuhogó göröngyök hangja zokogással keveredve száll az égre.