Ezt hagyták ránk Gyurcsányék

2012.11.25. 13:21 Módosítva: 2012.11.25. 14:42
283 hozzászólás

A 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott 12 ország közül nincs még egy olyan, mint Magyarország. Valódi különlegességünk nem is abban a jól ismert tényben rejlik, hogy itt a legmagasabb az adósságszint, hanem abban, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, ahol a csatlakozástól a 2011 végéig eltelt években soha, egyetlen évben sem sikerült érdemben csökkenteni az adósságszinten. Az adósság növekedése most ugyan megállt, de ez a negyedévente érkező költségvetési megszorítások mellett (infografika itt) a magánnyugdíjpénzek államosításának köszönhető, ami nem más, mint a meglévő vagyon felélése a jövő terhére. A növekedési kilátásaink is rosszak, és az adórendszerünk sem lett sokkal versenyképesebb. A kiscégek adóztatása ugyan javult, de a javulás mértéke elmarad a globális átlagtól.

Magyarország, a fenegyerek

Visszakanyarodva az adósságunkhoz: a 2004-2009 közötti öt évben - a Gyurcsány-kormány alatt - úgy emelkedett harmadával az adósságszint, hogy közben a gazdaság érdemben képtelen volt a növekedésre: a 2009-es 6,8 százalékos GDP-zuhanás elmosta ez előző évek halvány eredményeit. Azóta tartós leszakadásban vagyunk.

Ez a mutatvány egyetlen közép-kelet európai országnak sem sikerült. Még a bennünket fáradhatatlanul üldöző Máltának, és az éppen IMF-pénzre ácsingózó Ciprusnak sem. Mindkét országban 2008-ig ütemesen csökkent a közadósságszint, a tendencián a gazdasági világválság elleni költségvetési költekezés fordított. A magyar görbéhez a legjobban Lengyelország teljesítménye hasonlít, de nagy különbség, hogy a lengyel mutató 60 százalék alatt, a miénknél jóval alacsonyabb szinten áll, miközben az ország nyolc év alatt az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága lett.

 

A tavalyi számok azt mutatják, hogy a GDP arányában 30-50 százalék közötti, biztonságosan finanszírozható tartományban van az új tagországok fele. Ugyanakkor meredek, a minknél jóval gyorsabb ütemű eladósodásra ebben a csoportban is sok példa van. Ugyanakkor mindegyik esetre igaz, amit Málta és Ciprus kapcsán is kiemeltünk, hogy 2008-ig az adósságszint - a magyarral ellentétben - kisebb-nagyobb mértékben csökkent.

A válság 2008-as begyűrűzésével a szlovén adósság nőtt a legnagyobbat: a 24,9 százalékpontos növekedés bő duplázódást jelent (elemzésünk itt). A lett kormányok is megkétszerezték az állam eladósodottságát az utóbbi években, az adósságnövekedés a 2011 év végi adat szerint 22,4 százalékpont volt. Ugyanezt a mutatványt (a bő duplázást) csinálta meg Litvánia is a maga 23 százalékpontos növekedésével, és Románia is, ahol a 2008-as 13 százalékról 33 százalékra ugrott az adósságmutató.

Bulgária, a csodagyerek

Szűkebb értelemben vett versenytársainknál is nőtt az eladósodottság, Szlovákiában 15,3 százalékponttal (részletek a szlovák gazdaságról itt), Csehországban 12,1 százalékponttal, de a 40-43 százalék közötti mutatóikkal mindkét ország államadóssága a biztonságos, fenntartható tartományban maradt.

Az utóbbi években az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Bulgária teljesített a legjobban. Az ország 2004 és 2008 között közel harmadára vitte le eredetileg is alacsony, 37 százalékos mutatóját, és a költségvetés a válság hatásait sem próbálta újabb hitelfelvételekkel tompítani. Ráadásul ez az ország az adósságcsökkentést úgy tudta levezényelni, hogy közben a gazdaság is jelentős és stabil (többször 5 százalékot is meghaladó) növekedést produkált, igaz, a bővülés üteme az utóbbi években már jóval alacsonyabb volt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!