Nem vagyunk nagylelkűek a menekültekkel

2015.03.18. 12:11
5 hozzászólás

Orbán Viktor miniszterelnök februári Kossuth Rádiós interjújában csúcsra járatta a Charlie Hebdo-támadás óta hangoztatott bevándorló- és menekültellenes szövegét, amikor azt mondta, hogy ha Magyarország nem készül fel, akkor

menekülttáborrá fogunk válni.

Ne foglalkozzunk most azzal, hogy a miniszterelnök tisztában van-e a menekült és a bevándorló közötti jogi különbségekkel (arról nem is beszélve, hogy a megélhetési bevándorlásnak, mint kifejezésnek mennyi értelme van). Az adatokat elnézve azt kell mondanunk, hogy Magyarország már most is elég erélyesen visszaveri a menekültáradatot, ugyanis a menekült státuszért folyamodóknak csak egy icipici töredéke kap menekült státuszt a magyar hatóságoktól.

 

Az elmúlt években tényleg nőtt a menedéket kérők száma, főleg a szíriai és egyéb nemzetközi konfliktusok miatt, és ezzel párhuzamosan a magyar hatóság is több embernek adott menekült státuszt, mint korábban, ők még így  nagyon kevesen vannak. Ezeket az adatokat Kiss Adrienn, a bevándorlókkal foglalkozó aktivista csoport, a MigSzol tagja ismertette a Szociális Munka Világnapja nevű rendezvény menekültekkel foglalkozó paneljén kedden.

A menedékkérők csak addig vannak a menekülttáborokban, amíg elbírálják a kérelmüket, ami általában két hónapig tart. Utána viszont magukra vannak hagyva, az államtól onnantól csak havi 90 ezer forint segélyt kapnak két éven át. Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy ezzel a iszonyatosan megcsapolják a magyar jóléti rendszert, Kiss elmondta, hogy

tavaly a magyar állam erre mindössze 78 millió forintot költött,

ami 1-2 közepesen drága budai ház árának felel meg, a központi költségvetésnek pedig 1,5 tízezreléke (Lázár János pedig  például ennél kicsit kevesebbért vett lakást a 10 éves fiának a Svábhegyen).

A menekültügyek egyéb költségei sem terhelik meg a magyar költségvetést, erre tavaly 456 millió forintot kaptunk az EU-tól.

Elvileg azokat, akik menekült státuszt kaptak, ugyanolyan jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, tehát joguk van az egészségügyi ellátáshoz, joguk van munkát vállalni és hasonlókat (elvileg a különbség annyi, hogy nem szavazhatnak). Jelenleg viszont éppen az a helyzet, hogy egy jogtechnikai változás, a társadalombiztosítási törvény tavalyi módosítása miatt a menekültek nem kapnak TAJ-számot, ami azt jelenti, hogy nem jutnak egészségügyi ellátáshoz, nehezen kapnak munkát, de még egy hajléktalanszállóba se tudnak bejelentkezni,  mert ehhez mind kellene a TAJ-szám.

Ez nem szándékos, viszont törvényt kellene módosítani ahhoz, hogy a helyzet megoldódjon, amiért már lobbiznak a menekültekkel foglalkozó civil szervezetek.