Sokat iszik, korán hal, folyton orvoshoz jár, ki az?

2015.11.07. 20:45
47 hozzászólás
Miben járunk élen, hol vagyunk sereghajtók a fejlett világban? A héten jelent meg az OECD 2015-ös egészségügyi jelentése, amiből megtudhatjuk, mennyit iszik, meddig él és meddig marad egészséges az átlagmagyar.

1. Korán halunk, főleg a férfiak

Az OECD-országok közül egyedül Mexikó végzett Magyarország mögött az összesítésben. Nálunk 72,2, illetve 79,1 a férfiak és nők várható élettartama.

Férfiak és nők születéskor várható élettartama
Férfiak és nők születéskor várható élettartama
Grafika: OECD

A születéskor várható élettartamban a nemek közötti különbség az összes OECD-országban jelentős. Átlagosan az összes vizsgált országban a nők 83,1, a férfiak 77,8 év hosszú életre számíthattak megszületésükkor (mármint a 2013-as évjárat), a különbség tehát több mint öt év. A magyar adat mindkét nemnél a második legalacsonyabb, de a különbség is kiemelkedően nagy, majdnem 7 év. A lista másik végén Japánban 80,2, illetve 86,6 a férfiak és a nők várható élettartama.

2. Viszont aki a 65-öt megélte, még 6 évig egészséges lesz

És ha átlagos magyar férfi, 15, ha nő, 18 évig él még.

Várható élettartam 65 éves korban
Várható élettartam 65 éves korban
Grafika: OECD

Japánban 19, illetve 24 évre számíthatnak a 65 éves férfiak és nők. Az egészséges várható évek rekordere Izland és Norvégia 15-15 évvel, de a svédeknél és dánoknál is 11-14 évre számíthatnak az idősek.

3. Tanulni, nem vedelni

Az OECD kiemeli: Csehországban, Észtországban, Magyarországon és Lengyelországban különösen nagy, több mint tíz év a különbség a magasan és alacsonyan képzett férfiak várható élettartama között, elsősorban a dohány- és alkoholfogyasztás miatt.

34 fejlett ország

A héten megjelent jelentés a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagországának egészségügyét hasonlítja össze. Mint az ábrák is mutatják, nem minden vizsgált témánál állt rendelkezésre az összes ország adata. Tehát fontos észben tartani, hogy Magyarország nem világelső vagy -utolsó egy-egy listán, hanem csak az OECD-n, vagy annak vizsgált részén belüli eredményét mutatják a helyezések. A teljes jelentés itt elérhető: Health at a Glance 2015. A cím ne vezessen félre: a legtöbb bemutatott adat 2013-as, a statisztikában szokásos hosszú átfutás után került az összesítésbe.

A 30 éves korban várható élettartam-különbség magasan és alacsonyan képzett férfiak és nők közt
A 30 éves korban várható élettartam-különbség magasan és alacsonyan képzett férfiak és nők közt
Grafika: OECD

Az ábra azt mutatja meg, hány évvel élnek egyes országokban tovább az egyetemet/főiskolát végzett férfiak (bal oldal) és nők (jobb oldal), mint a középiskolát sem végzők.

„A felsőoktatás nemcsak a jobb élet- és munkakörülmények megteremtésére teremt anyagi lehetőséget, de hozzájárul az egészségesebb életforma választásához és megkönnyíti a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést” – fogalmaz a jelentés.

4. A szív- és érrendszeri halálozásokban másodikok vagyunk, rákban elsők

A szív- és érrendszeri betegségekben egyedül Szlovákia előzi Magyarországot, mindkét ország halálozási aránya több mint háromszorosa a svájci, kanadai vagy francia adatnak, nem utolsósorban a széles körben elterjedt dohányzás és magas vérnyomás miatt – áll a jelentésben.

A második leggyakoribb halálokban viszont mi vezetünk:

Rákban meghalók száma 100 ezer főnként (sötétbarna=férfiak, világosbarna=nők, fehér négyzet=összesen)
Rákban meghalók száma 100 ezer főnként (sötétbarna=férfiak, világosbarna=nők, fehér négyzet=összesen)
Grafika: OECD

Az ábra a rákban meghalók arányát mutatja, amiben messze verjük az összes OECD-országot. A rák a szív-és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálok, 1960-ban még csak 15, 2013-ban már 25 százalékáért volt felelős az összes elhalálozásnak. (A szív- és érrendszeri betegségek majdnem 33 százalékért tehetők felelőssé.) Az ábrán az is látszik, hogy minden országban a férfiakat érinti jobban a rákhalandóság.

5. Vastagbélrák-halandóságban is elsők vagyunk

vastag.png
Grafika: OECD

6. Mellrák-halandóságban másodikok

mellrak
Grafika: OECD

Mindhárom rákstatisztikában a számokat 100 ezer főre vetítve kell érteni.

7. Sovány vigasz, hogy már nem mi vagyunk a legöngyilkosabb nemzet

100 ezer főre eső öngyilkosságok száma
100 ezer főre eső öngyilkosságok száma
Grafika: OECD

Dél-Korea beelőzött, de Japán és Szlovénia is a nyakunkban van. Ha pedig ez sem elég, vigasztaljon még az, hogy a közúti balesetek okozta halálozásban csak a tizedikek vagyunk.

Ha szereti a listákat, ezeket se hagyja ki:

8. Aki piál, az nem aprózza el

Ha hiszi, ha nem, össz-alkoholfogyasztásban csak hatodikok vagyunk, Litvánia, Ausztria, Észtország mellett a csehek és az oroszok is vernek minket. De ha megnézzük, hogy az országos fogyasztás hány százalékát issza a legtöbbet ivó 20 százalék:

Hány százalékát issza a nemzeti összfogyasztásnak a legpiásabb 20 százalék?
Hány százalékát issza a nemzeti összfogyasztásnak a legpiásabb 20 százalék?
Grafika: OECD

Az összes itthon megivott alkohol 91 százalékát a lakosság ötöde issza meg.

9. Nem csoda, hogy mindig az orvosnál lógunk

Orvosi konzultációk száma évente
Orvosi konzultációk száma évente
Grafika: OECD

11,7 alkalommal megyünk egy évben orvoshoz, csak Dél-Korea és Japán előz meg minket, szorosan mögöttünk, szintén tíznél több alkalommal ott loholnak a csehek, szlovákok és a németek. Az OECD-átlag évi 6,6 alkalom. A jelentés megjegyzi, a magyar adat annyiban biztos túlbecslés, hogy a többi országgal ellentétben a CT és MRI-vizsgálatokat is tartalmazza.

Egy magyar orvosra így 3646 konzultáció jut egy évben, ezzel negyedikek a magyar orvosok.

És áldhatják az eget, hogy nem a dél-koreai 6732 vagy japán 5633 alkalom szakad rájuk évente.

10. Nagyon rosszul keresnek az egészségügyi dolgozók

A nővérek bérét az átlagfizetéshez mérve (első ábra) és dollárra átszámítva (második ábra) is utolsóak vagyunk:

Kórházban dolgozó nővérek fizetése az átlagbér arányában (bal oldal) és USA dollárban (vásárlóerő-paritáson, jobb oldal)
Kórházban dolgozó nővérek fizetése az átlagbér arányában (bal oldal) és USA dollárban (vásárlóerő-paritáson, jobb oldal)
Grafika: OECD

Az orvosoknál viszont már nem mindenhol vagyunk sereghajtók: az átlagfizetéshez viszonyítva a lengyel és a norvég szakorvosok is rosszabbul keresnek a magyaroknál. Az általános orvosoknál a norvég adat hiányzik, így ott az észtekkel holtversenyben utolsók a magyarok. (Az adatok itt is 2013-asak.) Nem csoda, hogy sokan külföldön próbálnak szerencsét

+1: Tényleg, vajon az összes kormányzati költség arányában mennyit költünk egészségügyre?

A vizsgált országok közül a legkevesebbet. Ezt a baloldali ábra mutatja, jobboldalt az egészségügy-finanszírozás arányainak OECD-átlagait találjuk (társadalombiztosítás, saját zseb, magánbiztosítás).

koltseg
Grafika: OECD