Hiába a járulékcsökkentés, hülyére van adóztatva a magyar

2016.11.19. 11:05
121 hozzászólás

Az utóbbi hetekben a kormány két témában kezdett jelentősebb gazdaságpolitikai és kommunikációs offenzívát, mégpedig a béremelés és az adó- és járulékcsökkentés terén. Az üzenet röviden az, hogy a magyar béreket jelentősen emelni kell, ezt pedig a maga részéről az állam azzal segíti, hogy csökkenti a munkáltatók terheit, azaz a munkára rakódó adókat és járulékokat. Így elvben több marad a cégek zsebében, amit pedig a dolgozók zsebébe kellene majd tenniük.

A konkrét lépések terén ez egyfelől a bérnövelésért cserébe adandó járulékcsökkentést, másrészt a társasági adó jelentős csökkentését jelenti. Ha csak ezt az egy adatot nézzük, akkor az utóbbival mi leszünk az Európai Unió első számú céges adóparadicsoma. Azonban hiába harsogja azt a kormánykommunikáció, hogy radikálisan csökkentik a munkára rakódó terheket, ez egyrészt nem teljesen igaz, másrészt az a helyzet, hogy bőven van honnan, hiszen jelenleg brutálisan magasak a magyar közterhek.

Fenti táblázatunkon az OECD-országok adóékét hasonlítottuk össze. Ez az érték a munkára rakódó terheket mutatja meg, egészen pontosan azt, hogy a foglalkoztatás teljes költségének hány százaléka megy az állam zsebébe különböző adók és járulékok formájában.

A fenti értékek alapján pedig Magyarország az egyik legkeményebben adóztatott ország Európában és a fejlett világban. Átlagosan a munkaadó által kifizetett 100 ezer forintból 51 ezer landol az állam zsebében, és csak 49 ezer a bér. Kicsivel jobb a helyzetük a családosoknak, az látszik, hogy náluk elég erős az adókedvezmények hatása, és ebben a tekintetben legalább nem a tök utolsók között van Magyarország. 

És ez még nem minden

Fontos megjegyezni, hogy ez a grafikon önmagában még egy sor fontos dolgot nem mutat meg. Ilyen például az egyéb, nem munkára rakódó közterhek mértéke. Ha például az áfakulcsot nézzük, amiben Magyarország valóban Európa élén áll, akkor látjuk, hogy még ennél is jelentősebb az állami elvonás mértéke.

Azt sem adja vissza az adóék értéke, hogy ezeket a forrásokat a kormányzat milyen hatékonysággal hasznosítja. Míg például a hasonlóan erősen adóztatott Finnországban vagy Németországban joggal feltételezzük, hogy értelmes és hasznos módon használják fel az adócenteket, Magyarországon legalábbis okunk van erősen kételkedni abban, hogy a több beszedett adóból az egész ország jólétét jelentősebben emelő dolgokat csinálnak, és nem csak egy szűk kedvezményezetti kör részesedik belőle.

 Az is látszik, hogy a kormány járulékcsökkentési terve nem változtatna érdemben Magyarország helyezésén. Korábbi adószakértői számítások nagyságrendileg 5,2 százalékos teljes járulékcsökkentést várnak a kormányzati lépésektől hatéves távlatban, ami korántsem radikális, sőt. Ezzel Magyarország még mindig a lista végén lenne, már ha azonnal bevezetnék a dolgot, és nem nyújtanák el.

A munkaadók egyébként pont erre hivatkozva további járulékcsökkentést akarnak, és nem fogadják el a kormány követelését a jelentős béremelésre vonatkozóan. Azzal érvelnek, hogy ilyen magas adók mellett nem tudják kitermelni azt.

Ha részleteiben is olvasna arról, hogy mi folyik adó és bértéren Magyarországon, alábbi összefoglalóinkat ajánljuk: