Trump folyamatosan nyomasztja a többi NATO-tagállamot, hogy többet költsenek a katonaságra, a kelet-közép-európai országok hadi megrendelésekkel igyekeznek jó pontokat szerezni a nagyhatalmaknál, az EU-ban központi téma a közös hadsereg felállítása, miközben a globális fegyverkezési verseny fő színtere már a Csendes- és az Indiai-óceán. Világszinten a katonai kiadások még nem növekednek drámaian, de egy korszakhatár lehetőségére utal, hogy sok évtizedes pacifista retorikájú alapállás után már a világháború nagy vesztesei, Németország és Japán is komolyabb hadsereg-fejlesztésről beszél. Ilyenkor érdemes rápillantani, kik költenek a legtöbbet fegyverkezésre.
Bár önmagához képest Kína növeli messze a leggyorsabban hadikiadásait, a szuperhatalmak között ezzel is csak a második helyet tudják egyelőre megcélozni: az USA továbbra is minden évben jóval több költ a hadseregére, és bár a kritikák szerint nem igazán hatékonyan szórják el a pénzüket, a dollárban kifejezett távolság egyre nő Amerika és Kína között.
Pedig, mint azt a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai mutatják, Kína iparkodik a leginkább:
Hiába azonban a bázisévhez képesti kínai szárnyalás, olyan hatalmas különbségekről indulunk, hogy egyelőre így is csak Oroszországot, vagy éppen Indiát tudták maguk mögött hagyni, az amerikaiak most is közel háromszor annyit fordítanak minden évben a hadseregre, mint Kína. Az Egyesült Államok éves szinten bő 600 milliárd dollárt költ védelemre, ami egy kicsivel több, mint a kínai, az orosz, a brit, a francia, a japán, az indiai és a szaúdi hadi büdzsé együttvéve.
A teljes katonai erőt tekintve szakértői becslések szerint jelenleg így néz ki a világ élmezőnye:
- USA
- Oroszország
- Kína
- India
- Franciaország
- Nagy-Britannia
- Japán
- Törökország
- Németország
- Egyiptom
- Olaszország
- Dél-Korea
- Pakisztán
- Indonézia
- Izrael