Mennyire biztonságosak az egyes energiaforrások?

A legfőbb energiatermelési módszereink biztonságosságát hasonlította össze az Ourworldindata.org. Ez alapján a nukleáris, a szél- és a napenergia a legbiztonságosabb az emberek számára. Az utóbbi kettő talán közismertebb, de

hanem az, hogy elképesztően drága a többihez képest: csak akkor éri meg atomerőművet építeni, ha azt várjuk, hogy nagyon sokáig nagyon drága lesz az áram a jövőben. 

(Pontos adatokat talál, ha ráviszi a kurzort a körökre.)

A biztonságosság mérése egyáltalán nem egyértelmű, ugyanis sokféle megközelítés alapján lehetne mérni. A szélerőművek speciálisabb anyagainak bányászata okozta társadalmi problémáktól az olajszármazékokkal üzemelő járművek közlekedési balesetein át a jövőben elhasználódó napelemek feldolgozási költségéig számos dolgot hozzá lehetne csapni még egy ilyen számításhoz. Valahol azonban meg kell húzni a határt, hogy értelmesen összehasonlíthatóak legyenek az egyes kategóriák. 

Alapvetően öt dolgot vettek figyelembe a a különböző energiahordozókhoz kapcsolt biztonsági jellemzők számításakor:

• A légszennyezést, ezt messze döntően a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetése okozza. Itt egyébként a tradicionális biomasszát értik alatta, amit leegyszerűsítve lefordíthatunk úgy, hogy biomassza=fát égetnek el. 
• A baleseteket, amibe a teljes ellátási lánc beletartozik az esetleges ritka fémek bányászatától a különböző erőműves építkezésekig, telepítésekig. 
•  Az üvegházhatású gázok kibocsátását az energiatermelés során.  Ez a klímaváltozás miatt különösen fontos az emberiségnek. 

A közvetlen haláleseteket egy megtermelt terrawattórára (nagyjából 27 ezer uniós polgár éves energiafogyasztására) számolták. Az üvegházhatású gázokat pedig úgy, hogy egy kilowattóra előállítása után hány gramm szén-dioxid keletkezik.  

Ha részletesen érdekli a módszertan, azt döntően két korábbi cikkből vette a szerző [Markandya és Wilkinson (2007) illetve Sovacool és társai (2016)], itt tud még utánanézni. Ha a mi legfrissebb energiás terveink érdeklik, arról itt olvashat. 

Borítókép: egy vedersoros kotró munkagép a németországi Kerpen-Manheim külszíni barnaszénbányájában Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach