Az egészségügyet és az oktatási rendszert is rosszabbnak tartjuk, mint 10 éve

img 233
2020.03.05. 11:48
0 hozzászólás

Az egészségügyre és az oktatásra panaszkodni majdnem olyan fontos magyar népszokás, mint a húsvéti locsolkodás vagy a busójárás. Ettől viszont még nem szabad csak legyinteni minden egyes kórházakról és iskolákról szóló panaszra, mert kevés dolog méri annyira jól, hogy az állampolgárok mennyire elégedettek az állam nyújtotta szolgáltatásokkal, mint az oktatási és egészségügyi rendszer megítélése. Legalábbis így tartják az OECD szakértői a kormányzati teljesítményt mérő, nemrég megjelent jelentésükben, amelyben ezen a két intézményen, és az igazságügy megítélésén keresztül mutatták be, hogy az OECD tagállamaiban mennyire elégedettek az állampolgárok az állammal. A magyar állam és a magyar kormány számára pedig rossz hír, hogy

az oktatás és az egészségügy megítélésében is a lista végén kullog Magyarország, ráadásul mindkét rendszert rosszabbnak tartjuk most, mint 10 évvel ezelőtt.

Mind az oktatás, mind az egészségügy megítélésének méréséhez a Gallup World Poll felmérés adatait használták, amelyben a Gallup minden országban 1000 fős felmérést készít évente. Az OECD fogta a 2018-as eredményeket és összehasonlította a 2007-es eredményekkel. Az átláthatóság kedvéért a grafikonjainkra az összes OECD tagállam adatai közül csak az 5 legjobban és az 5 legrosszabbul teljesítő ország adatait tettük fel. Magyarország szempontjából talán az oktatás megítéléséről szóló grafikon a rosszabb,

2018-ban ugyanis a magyarok 48 százaléka volt elégedett az oktatási rendszerrel, míg 2007-ben 57 százalék volt.

Ezzel Magyarország a hátulról a harmadik az OECD tagállamok között, csak Litvániát és Törökországot megelőzve.

A legjobban teljesítő Norvégiában a lakosság 87 százaléka elégedett az iskolákkal, sőt, az elégedettek aránya 10 százalékponttal nőtt 2007-hez képest. Nem a norvégoknál javult viszont leginkább az oktatás megítélése, hanem Izraelben, ahol két éve 65 százalék örült annak, amit a szülőiken tapasztalt vagy amit a gyereke mesélt az iskoláról, 2007-ben pedig csak 53 százalék. A sor másik végén Törökország áll, ahol egyrészt a legrosszabb az oktatás megítélése, és ahol a legnagyobbat esett az elégedettek aránya 11 év alatt, az izraelit megközelítő 52 százalékról 35 százalékra.

A többi visegrádi országban sokkal jobb véleménnyel vannak az oktatásról, mint nálunk, Lengyelországban a megkérdezettek 72, Csehországban 71, Szlovákiában pedig 58 százaléka, a megítélés pedig mindhárom országban javult 2007 és 2018 között. A legjobban teljesítő volt szocialista ország viszont Szlovénia, ahol az emberek 79 százaléka szerint jó az oktatási rendszer.

Az egészségügy megítélésében sem sokkal jobb a helyzet, ezzel is a magyarok 48 százaléka elégedett, bár már 2007-ben is csak 54 százalék volt az arány.

Ezzel Magyarország az egészségügy megítéléséről szóló lista negyedik helyére került hátulról, Görögország, Chile és Lettország előtt. A leginkább viszont nem ezekben az országokban, hanem Japánban nőtt az elégedetlenség, ott  a megkérdezetteknek ugyan 72 százaléka szerint rendben van az egészségügy, de 2007-ben még 84 százalék gondolta így. A legnagyobb javulás pedig Észtországban volt, ahol 2007-ben még 40 százalék volt elégedett, két éve viszont már 61. 

 A visegrádi országok ebben is Magyarország előtt járnak, Csehországban a megkérdezettek 75, Szlovákiában pedig 63 százaléka szerint jó az egészségügyi rendszer, mindkét országban javult az arány 2007 óta. Lengyelországban csak az emberek fele ítéli meg pozitívan az egészségügyet, 2007-ben pedig egy picit több, 51 százaléka gondolta ugyanezt.