Nagy szeretettel köszöntjük a Statisztikai Világnap résztvevőit! Kétmilliárd internetező lesz 2010 végén " />

A bolgárok egyszerűen betemetik a szemetüket

2011. március 8., 18:49 Módosítva: 2011.06.09 10:24
25
9 hozzászólás

Nyilvonsságra hozta az Eurostat a kontinens nagy szemétösszesítését. Az EU 27-ek mellett a Izlandot, Norvégiát és Svájcot is ide csaptak, 2009-es adatok alapján.

Nézzük először a magyar adatokat, aztán rámegyünk az érdekességekre. Szóval, lakossági szeméttermelésben a középmezőny vége felé  vagyunk (30-ből a 23.-ok), viszont a kommunális hulladék újrahasznosításban nincs mire büszkének lennünk (13 százalék).

 
Tovább

Ki volt a legnagyobb szovjet pártfőtitkár?

2011. március 2., 16:39 Módosítva: 2011.03.02 16:39
5
1 hozzászólás

Isten éltesse Mihail Gorbacsovot, most lett nyolcvan, és annak ellenére, hogy szovjet pártfőtitkár volt, meg is élte ezt a szép kort. Valójában neki sikerült ez egyedül a Sztálin-Hruscsov-Brezsnyev-Andropov-Csernyenko-Gorbacsov-fogatból. Portrét itt lehet olvasni róla, de akit csak a számok érdekelnek, azoknak kiszedtük a legfontosabbakat.

Tovább

Twitek az Oscar-gáláról

2011. március 2., 12:00 Módosítva: 2011.03.05 10:27
0
1 hozzászólás

Az Oscar-gálának 37 milliós volt a nézettsége, mint eddig is, a felhasználók most is követték és kommentálták az eseményeket Twitteren. Az infografikából kiderül, hogy összesen 1,27 millió twitet küldtek el a műsor alatt és valamivel több mint 388 ezren posztoltak a gálával kapcsolatban. A legtöbbet retwitelt poszt (összesen 2963-szor) a @TheOnion twitje volt, mely arról szól, hogy milyen faragatlanság a Toy Story 3 szereplőitől, hogy egyikük sem jelent meg a gálán. A legtöbb poszt akkor keletkezett, amikor Oprah volt a színpadon, illetve az utána következő dokumentumfilm-összeállítás alatt.

with top tweet big export.png

Melyik ország függ leginkább a líbiai olajtól?

2011. február 25., 21:31 Módosítva: 2011.02.26 15:25
7
28 hozzászólás

Írországot érintené a legkellemetlenebbül, ha Líbiában leállna az olajtermelés, derült ki az Economistból. Bár írország csak napi 14 ezer hordó olajat importál Líbiából, ez a teljes import 23 százaléka. Olaszország napi 376 ezer hordó olajjal a legnagyobb vásárló, ez a teljes olasz import 22 százaléka. Líbia napi 1,7 millió hordó olajat termel, a világtermelés 88 millió hordó naponta. A felkelés miatt teljesen leállt az olajszállítás Líbiából.

A táblázat azt mutatja, hogy egy adott ország szükséglete mekkora részét fedezi Líbiából
A táblázat azt mutatja, hogy egy adott ország szükséglete mekkora részét fedezi Líbiából

A zeneipar halála

2011. február 18., 14:04 Módosítva: 2011.11.19 06:53
14
68 hozzászólás

Az ábrán jól látni, mennyi hanghordozót adtak el 1973-2009 között. Azt is érdekes megfigyelni, mikor jöttek be az új típusú haghordozók, mint például a lemez, kazetta, cd, illetve hogyan szorították ki egymást a piacról. Az ábrán egyértelmű a zeneipar hanyatlása, hiába adnak el egyre több mp3-at, nem tudják kompenzálni a cd-k eladásának mélyrepülését.

chart-of-the-day-music-industry-1973-2009-feb-2011

Via Businessinsider

Ötven felett a ritkábbnál is ritkábban szülnek a nők

2011. február 17., 13:05 Módosítva: 2011.09.26 12:47
2
9 hozzászólás

Innen is gratulálunk, hogy Fehér Anna színésznő ötven felett vállalja a szülést, nagyon szűk csoportnak lesz ezzel a tagja. A KSH legutóbbi adatai szerint 2009-ben 96 442 sikeres szülésből mindössze háromnál lett anya ötven feletti nő. Hogy ne kelljen számolni, 32 147 szülésenként hozott világra gyereket ötvenen túli nő.

És ezzel 2009 még rekordévnek is számít a 2000-es években. 2000 és 2008 között ugyanis összesen 6 újszülött anyja volt ötven feletti

Régebben ez is más volt, 1949-ben 43 újszültött anyja múlt ötven. Az igaz, hogy akkor többen is születtek (190 398), de az arány így is magasabb volt, mint most, nyilván fejlettebb egészségügyi háttér mellett (4427 szülésenként egyszer volt ötven feletti az anya). De még 1960-ban is 39 idős nő lett anya. Viszont, 1975-ben, a nagy gyerekboom idején már csak két gyereket szült ötven feletti nő.

Tovább

Megtízszereződött a tüntetéssel kapcsolatos twitek száma

2011. február 2., 12:36 Módosítva: 2011.02.02 12:36
6
2 hozzászólás

Már a tüntetések legelején is arról szóltak a hírek, hogy az egyiptomiak, tunéziaiak és jemeniek a közösségi oldalakat használták kapcsolattartásra, szervezkedésre és egymás tájékoztatására.

Egy erre szakosodott cég, a Sysomos utánajárt, hogy pontosan hányan is használják a Twittert ezekben az országokban. Megnézték, hogy hányan állították be Egyiptomot, Tunéziát és Jement, mint tartózkodási helyet, ők milyen twiteket küldtek, milyen gyakorisággal és milyen számban.

Összesen 14 642 felhasználót találtak az 52 millióból, akik ezen országok egyikét adták meg tartózkodási helyüknek. Hozzá kell tenni azonban, hogy valószínűleg ennél többen twittereznek ezekből az országokból, a felhasználók nagy része ugyanis egyáltalán nem ad meg tartózkodási helyet. A számokból kiderült, hogy ezek az emberek átlagosan 3,24 twitet küldenek egy nap.

Egypt-Crisis-

Ami a fontosabb, hogy a tüntetések előtt hetente 122 ezer twitet küldtek. A tüntetések megkezdésével, január 24-30 között ez megtízszereződött, a felhasználók 1,3 millió twitet küldtek, mely a tüntetéssel volt kapcsolatos.

Miből jött össze kilencmiliárd dollár a Toy Storynak?

2010. december 31., 07:46 Módosítva: 2012.10.18 13:08
17
12 hozzászólás
toystory chart

(Forrás: milo.com)

Vörösiszap, Fidesz, testrablás

2010. december 29., 00:49 Módosítva: 2010.12.29 00:49
2
21 hozzászólás

A fair play jegyében rögtön két toplistát is készítettünk legtöbb kattintást hozó 2010-es cikkekből, és külön rangsoroltuk a sima cikkeket az állandóan frissülő tudósításoktól, hiszen utóbbiak olykor napokig is a címlapon szerepelnek, így nyilván több olvasót érnek el (arról nem is beszélve, hogy egy ember ezeknél több olvasóként is megjelenhet, ha mondjuk reggel belenéz a munkahelyén, aztán délután elolvassa a fejleményeket otthon).

A percről percre toplistát nyomasztóan uralja a politika – bár az önkormányzati választás már láthatóan nem érdekelte önöket annyira. A vörösiszap-katasztrófa és a nyári árvizek mellé bekerült még a top10-be a januári BKV-sztrájk; emlékszik még valaki, miért sztrájkoltak és sikerült-e elérniük valamit? Segítünk: havi 6000 forintos étkezési utalványt, és 45 ezer forintos év végi bónuszt harcoltak ki a BKV dolgozói, miután hat napig nem volt Budapesten tömegközlekedés. Végül egyetlen külföldi sztoriként a két hónapra a föld alatt rekedt chilei bányászok kimentése szerepel a legolvasottabb idei indexes cikkek között.

 Iszapömlés Veszprém megyében
október 4.
981 202 olvasó
 Országgyűlési választás, első forduló április 11.
804 313 olvasó
 Sztrájkol a BKV január 12.
742 721 olvasó
 Viharok és árvizek az egész országban június 1.
738 658 olvasó
 Az új Országgyűlés alakuló ülése május 14.
402 302 olvasó
 Árvíz után jön a belvíz
május 17.
304 903 olvasó
 Országgyűlési választás, második forduló április 25.
289 334 olvasó
 Orbán Viktor bejelenti 29 pontos programját június 8.
223 162 olvasó
 Megmenekülnek a chilei bányászok október 13.
194 791 olvasó
 A kormányprogram vitája a parlamentben
május 26.
179 642 olvasó

A legtöbb olvasót vonzó sima cikk a volt kormányszóvivő, Daróczi Dávid öngyilkosságának híre volt, és meghökkentően sokakat érdekel az is, hogy meteor vagy ufó világította-e be március elején az éjszakai eget pár másodpercre. A klasszikus hírjellegű anyagok mellett itt feltűnik két saját indexes kezdeményezés is, a választási tippjátékunk, és a Csodálatos Lúzerkalkulátor, utóbbi még mindig működik.

Megnyugtató, hogy a toplista alapján éppen belefértünk volna az új médiatörvény szabályai közé, ami 20 százalékban határozza meg a hírek között a bűnügyi témájúak maximumát: tízből pont kettő, az augusztusi alsóörsi lövöldözés, és Stohl András drogos-alkoholos karambolja volt ilyen.

És befért a top10-be egy igazi kisszínes is a világ végéről: a guatemalai pokollyuk, ami egy város közepén nyílt meg, elnyelve egy útkereszteződést és egy háromemeletes házat. A jelenségnek ugyan van tudományos magyarázata, mégis annyira szürreálisan nézett ki, hogy muszáj volt rákattintani. A toplistát az év talán legviccesebb története, a botrányba fúlt Michael Jackson-imitátor koncert zárja.

 Öngyilkos lett Daróczi Dávid
április 3.
317 186 olvasó
 Lövöldözés alsóörsön, két halott
augusztus 4.
311 570 olvasó
 Valami átszáguldott Magyarország felett március 1. 265 554 olvasó
 Mégsem meteor volt a titokzatos tűzgömb március 2. 262 467 olvasó
 Számolja ki, mennyire nyomorult Ön! január 25. 253 045 olvasó
 Stohl András részegen balesetet okozott május 8. 244 739 olvasó
 Választási tippjáték
április 9.
202 732 olvasó
 Lezuhant a lengyel elnök repülőgépe április 10. 198 359 olvasó
 Óriási víznyelő nyílt Guatemalában június 1. 175 192 olvasó
 Hullagyalázás és botrány a Jacko-show-n január 18. 172 451 olvasó

A toplisták mellett legalább ennyire érdekes, hogy mi minden szorult ki a legolvasottabb cikkek közül. Nem került be például az év tudományos szenzációja, a DNS-ét arzénből építő baktérium. Minden idők talán legnagyobb, ember okozta természeti katasztrófája, az olajfolt a Mexikói-öbölben. A Wikileaks-botrány (sőt, botrányok: a tavaszi a Bagdadban civileket legéppuskázó amerikai helikopterről, a nyári az afganisztáni háborús dokumentumokkal, és a máig tartó legutóbbi a diplomáciai táviratokkal). Az izlandi vulkánkitörés, ami miatt napokra leállt Európa légiforgalma. Az Afganisztánban megölt magyar katonanő. Vagy hogy itthoni eseteket említsünk: az extraadók bevezetése, a nyugdíjrendszer államosítása, az a forintárfolyamot hullámvasútra ültető hírhedt államcsődös Kósa-nyilatkozat, vagy a híreket hetekig uraló IMF-tárgyalás.

Nem hiányzik valami? Dehogynem, hiszen idén volt focivébé is, ami egészen meglepő módon hiányzik a legolvasottabb cikkek közül (tegyük hozzá, a statisztikában csak az írott anyagok szerepelnek, így az élő indexes videós meccsközvetítések nem). De még a sporttémájú cikkek között is csak a hatodik legtöbb kattintást hozta egy vébémeccs, ami ráadásul nem is a döntő volt, hanem a gólzáporos portugál-északkoreai csoportmeccs. A focivébénél jobban érdekelte önöket a magyar-orosz meccs a vízilabda Európa-bajnokságon, a Barcelona-Inter BL-elődöntő, Kovács Ági olimpiai bajnok úszó ellopott aktfotói, a világ legviccesebb tizenegyese, és Tomizava Soja japán motoros tragikus balesete a misanói Moto2-futamon.

Végül emlékezzünk meg az év legnézettebb indexes képgalériájáról, a vörösiszap-katasztrófa világsajtót is bejárt fotóival, és a legnézettebb videóiról: az Üvegtigris 3 premierje, a nyugdíjreform parlamenti vitája, és a legálisan beszerezhető partdrog, a mefedron tesztje.

Címkézés

A legtöbb olvasót vonzó cikkeknél is érdekesebb statisztika, hogy milyen témáról mennyit írtunk. Ennek megállapítására remek eszközt az a cikkek címkézése, ami egyrészt azt mutatja meg, hogy egy-egy téma hányszor merült fel az idei cikkek között, másrészt azt, hogy ezek a cikkek összesen hány olvasót hoztak.

A legsűrűbben előkerülő téma ezek szerint a foci volt idén (nyilván a vébének köszönhető a nagy fölény), de olvasottságban éppen csak befért az első tízbe. Az élmezőnyt nyomasztóan – az első ötből öt – uralja a politika, azon belül is a Fidesz, bár itt azért bőven nincs meg a kétharmados többség.

Fidesz 873 cikk
12 462 468 olvasó
Választás 2010
624 cikk 9 526 259 olvasó
MSZP 696 cikk 8 769 036 olvasó
Orbán Viktor
455 cikk 7 895 069 olvasó
Jobbik 430 cikk 7 393 716 olvasó
baleset 1182 cikk 6 688 017 olvasó
rendőrség 776 cikk
6 256 443 olvasó
BKV 429 cikk 5 550 952 olvasó
adó 441 cikk
5 059 999 olvasó
futball 2787 cikk 4 792 948 olvasó
Budapest 504 cikk 4 634 787 olvasó
időjárás 284 cikk 4 270 125 olvasó
parlament 313 cikk 4 240 315 olvasó
költségvetés 378 cikk 4 102 436 olvasó
LMP 254 cikk
4 044 285 olvasó

Külön kigyűjtöttük a top100-as lista címkéi közül a legtöbbször előforduló neveket, hogy ne csak azt tudjuk meg, miről, de azt is, kikről szóltak idén a hírek. A tanulság: ehhez minimum párt-, de inkább köztársasági- vagy miniszterelnöknek kell lenni, esetleg gazdasági miniszternek, vagy örök időkre megváltoztatni a magyar köznyelvben a nokiásdoboz szó jelentését.

4. Orbán Viktor
455 cikk
7 895 069 olvasó
20.
Gyurcsány Ferenc
206 cikk
3 433 738 olvasó
24.
Matolcsy György
124 cikk
2 794 201 olvasó
38. Mesterházy Attila
129 cikk
2 104 643 olvasó
59. Sólyom László
143 cikk
1 699 155 olvasó
71.
Hagyó Miklós
101 cikk
1 500 671 olvasó
73.
Vona Gábor 87 cikk
1 476 769 olvasó
77. Schmitt Pál
84 cikk
1 411 100 olvasó

Mire kattint a magyar?

Végül azt számoltuk ki, hogy az egyes témák milyen átlagos olvasottságot hoznak, vagyis egy címkéhez tartozó cikkekre átlagban hány olvasó kattint. Még direktebben: mik azok a tuti témák, amiről bármit ír az ember, garantáltan hozzák az olvasottságot. Itt három kategóriát alkottunk, hogy az egyszer előforduló, de akkor rengeteg olvasót elérő témák (lúzerkalkulátor, választási tippjáték) ne nyomják el a többieket.

A szabadfogású kategóriában legalább három cikket követeltünk meg minden címkétől, de még így is érezhető, hogy egyszeri sztorik uralják a toplistát. Ha Daróczi Dávid nem a halálával került volna be idén a hírekbe, talán még pályázatot is hirdetnénk, hogy az öt tuti nyerő címke köré ki tudja a legjobb álhírt megírni. És hogy ki az a Larissa Riquelme? Paraguayi szupermodell-színésznő, aki eleinte csak az ország csapata győztes vébémeccsei után akarta ledobálta a ruháit, aztán gyakorlatilag folyamatosan vetkőzött az egész vébé alatt.

testrablás 3 cikk
187 775 olvasó / cikk
Larissa Riquelme
3 cikk
115 799 olvasó / cikk
Daróczi Dávid
8 cikk
96 096 olvasó / cikk
víznyelő 3 cikk
88 098 olvasó / cikk
ufók 5 cikk
81 782 olvasó / cikk

A legalább 12-szer (vagyis átlagban havi egyszer) előforduló témák között már jobban látni mik voltak az idei agyonolvasott slágertémák: természeti katasztrófa, drogos celeb, a zsebünkbe vágó adóügy, és igazi jokertémaként a tetszőlegesen ufónak nézhető, de komoly tudományos témaként is jelentkező meteor.

iszap 15 cikk
46 949 olvasó / cikk
Stohl András
23 cikk
45 479 olvasó / cikk
meteor 18 cikk
40 866 olvasó / cikk
egykulcsos szja
12 cikk
38 463 olvasó / cikk
vörösiszap 25 cikk
31 358 olvasó / cikk

Végül az igazi nehézsúly: az 52 megjelenés feletti, vagyis heti rendszerességgel felmerülő témák jönnek, itt már nincs helye bohóckodásnak és bulvárnak, a dobogóra csak olyan témák kerültek fel, amelyeknek már a puszta említésétől összeszorul a gyomor. Plusz a sport világának képviseletében két pilóta a Forma-1-ből, ami már sokadszor veti fel 2010 legsúlyosabb kérdését: érdekel egyáltalán valakit a foci ebben az országban?

nyugdíjpénztár 55 cikk
22 760 olvasó / cikk
öngyilkosság 80 cikk
22 730 olvasó / cikk
Matolcsy György
124 cikk
22 534 olvasó / cikk
Michael Schumacher
87 cikk
21 036 olvasó / cikk
Mark Webber
83 cikk
20 684 olvasó / cikk

Melyik filmben van a legtöbb hulla?

2010. november 30., 18:43 Módosítva: 2019.11.30 23:22
639
124 hozzászólás

A filmes hullaszámlálásnak szép hagyománya van a neten, a Movie Body Counts című oldal kimondottan erre szakosodott. Szigorú alapelvek szerint, jelenetre lebontva határozzák meg a halottak számát jelző body countokat: csak a filmekben látható hullákat vagy elhalálozásokat veszik figyelembe. Bemondásra nem hiszik el, hogy amikor az első Halálcsillag felrobbantotta az Alderaant, kétmilliárd ember lett az enyészeté, és ugyanezért nem játszik a Galaxis útikalauz stopposoknak filmváltozatában a vogon útépítők sittjévé váló Föld sem. A honlap számaiból kiindulva (és azokat helyenként felülbírálva) megnéztünk több rajongói oldalt, blogot és az IMDB spoileroldalait, majd magunk is számolgatni kezdtünk, hogy megtudjuk, melyik filmben látható a legtöbb halál, egyszersmind el tudjuk helyezni a Machetét méltó módon a filmművészetben.

Kezdjük a tíz legdurvábbal, úgyis mindenki azokra kíváncsi leginkább. Robert Rodriguez és Quentin Tarantino közös projektjét, a Grindhouse-t két külön filmként kezeltük, de a Terrorbolygó így is befért a top tízbe. Emellett egy korai John Woo, két Gyűrűk Ura, történelmi eposzok és a Titanic büszkélkedhet a legtöbb hullával (külön vicces, hogy a 300-ban pont hatszázan halnak meg). A body countok és a korhatárkategóriák nem korrelálnak – legalábbis ezt jelzi, hogy a tíz film közül három (a két Gyűrűk Ura és a Titanic) is PG-13 (13 év alatt szülői kísérettel nézhető) besorolást kapott Amerikában.

 

A toplistáról éppen hogy csak lecsúszott a Csillagközi invázió, de szép body countja van olyan fantasyknek is, mint a Dűne és az első Narnia krónikái. A westernek közül A vad banda viszi a prímet, a bábfilmek közül pedig a South Park alkotóinak marhasága, az Amerika Kommandó – Világrendőrség. Az Armageddon viszont erősen rácáfol a címére 16-os hullaszámával.

 

Az Aliens- és Predator-filmeknek külön grafikont szenteltünk – és jelentős kutatómunkát, ugyanis a Movie Body Counts oldalon komoly hiányosságok voltak mindkét sorozatnál. Ezeket a hézagokat az úgynevezett „megnézzük a filmet és strigulázunk, ha valaki meghal” nevű, roppant tudományos és összetett statisztikai elemző módszerrel töltöttük ki, de komoly dilemmák elé kerültünk eközben. Bishop például hullának számít? És ha igen, a második részben, ahol kettészakad, vagy a harmadikban, ahol még bekapcsolják pár percre? (Végül a harmadikhoz írtuk.) És a még ki nem kelt tojások hullának számítanak? (Végül nem számoltuk annak, csak a kikelt arctámadó szörnyeket.) Egyébként ha átlagolni akarunk, messze a predatorok bírják legjobban a strapát: sokat ölnek, keveset halnak.

AVP.png

A Terminátor-filmeknél is felmerültek olyan kérdések, hogy a kiborg hullának számít vagy gépnek. Végül külön számoltuk mindegyik kategóriát, illetve a kiborg címkét kapta meg minden, emberi formát felvenni képes kütyü. Oké, tudjuk, hogy az élő szövet a fémvázon és a mimetikus polialoid messze nem ugyanaz a technológia, de arra kérjük a keményvonalas Terminátor-rajongókat, hogy most az egyszer nézzék el nekünk ezt az összemosást.

terminator2.png

A vhs-korszak néhány nagy filmjének is külön grafikont készítettünk, és a 2008-as John Rambót is ide tettük, hogy látványosan kiderüljenek a Rambo-filmek közti különbségek. Meglepő, hogy a Ford Fairlane-ben hétszer több hulla van, mint az első Rambóban, a Holtak hajnala remake-je pedig nem tudta befogni az eredetit. Michael Dudikoff viszont ha színészi képességeivel nem is, body countjával ott van a legnagyobbak között.

 

Na igen, a Star Wars-filmek. Amikben ugye bolygók és Halálcsillagok robbannak, de még ha csak a látható halálokat vesszük figyelembe, a hullaszámláló akkor is pariban van például az Apokalipszis most body countjával. Csak a hoth-i csatában a harcmezőn marad 14 lázadó és 4 birodalmi katona – és még ez a trilógia legbékésebb filmje. Mármint az igazi trilógiáé, az előzményfilmeket csak a teljesség kedvéért, fintorogva gépeltük be és tettük a grafikonba.

 

Az előbbi példákhoz képest a gengszterfilmek egészen szelídek, a New York bandái kivételével mindegyikben ötven alatt marad a hullaszámláló. Érdekesség, hogy a harmadik Keresztapában több halott van, mint az előző kettőben összesen, és az is feltűnő, hogy a Szigorúan piszkos ügyek amerikai remake-jének, A téglának nem volt elég az eredeti hét hulla.

 

Az Indiana Jones-filmeknél is hiányos volt a Movie Body Counts adatbázisa, ráadásul az utolsó megpörkölődő kígyót is beszámolták a hullák közé, ezért inkább egy filmes blogról vettük a számokat. De még így is többen hullanak el egy átlagos Indy-filmben, mint ismert akciófilm-sorozatokban.

 

Végül jöjjön a cikk apropója, a Machete, illetve Robert Rodriguez és országos cimborája, Quentin Tarantino filmjei. Rodriguez munkásságából a Kémkölyköket meg a többi gyerekfilmet nem vettük figyelembe, a Facultyt pedig azért nem, mert abban egy szörny kivételével nem hal meg senki (az irányított tinédzserek visszanyerik öntudatukat). A Terrorbolygó body countjába a Machete (akkor még) kamuelőzetesének hulláit is beleszámoltuk. A Ponyvaregényben kétszer is látjuk, ahogy Jules és Vincent kicsinál két embert – ezeket a hullákat csak egyszer számoltuk. Zedet pedig nem számoltuk, hiszen ő a filmben nem hal meg, csak „tökön lövötten döglődik” és várja a keményen bepipázott szakembereket. A Becstelen brigantykban pedig a sztori szerint 350 náci ég a moziban, de közülük csak azokat számoltuk, akiket látunk is meghalni. Így alakult ki a lenti sorrend:

rodriguez2.png

Bónuszként kíváncsiságból néhány magyar filmet is megnéztünk, és ekkor derült ki igazán, milyen időigényes munka a filmes hullaszámlálás. Az Egri csillagokban a vár ostromát többször is vissza kellett tekerni, hogy kiderüljön, mennyi hulla maradt a csatamezőn (hullának számoltunk mindent, amit a készítők annak szántak, még azt a statisztát is, aki vérbe fagyva felnézeget, hogy vége van-e már a jelenetnek). Várkonyi Zoltán nem spórolt a halottakkal: az Egri csillagok mellett A kőszívű ember fiaiban is hullottak azok a színészek, akiket a stáblistában csak úgy szoktak jelölni: „dead man #132”. A frissebb történelmi filmek közül a Honfoglalást néztük újra, és bár a film felét távolba révedő tekintetek nagytotáljai teszik ki, a besenyőknek hála azért csak összejött 51 halott. A napfény íze 16 hullájából 14 archív felvételeken látható – ha ezeket nem számolnánk, lenyomná a Hófehér című csodás rajzfilm (amiben megdöglik három tyúk és egy kígyó is, meg valami vinnyogó dolog, amit Tutegál csap agyon, miközben keveri egyik főzetét). És a Sátántangó és a Pál utcai fiúk is hozott egy-egy hullát – éppen annyit, amennyit az első Rambo. Persze tudjuk, hogy a témát még nem merítettük ki, és ez a gyűjtés korántsem teljes – ha önök, kedves olvasók, tudnak esetleg pontos body countot mondani valamelyik magyar filmhez, feltétlenül írják meg a kommentekben.

 

A Machete tehát két számjegyű body countjával nemhogy az első tízbe, de még az első húszba sem igen férhetne bele. 69 halottjával a Rodriguez-korpuszból sem emelkedik ki, és néhány magyar film is ráver. Persze a hullaszám önmagában nem jelzi egy film erőszakosságát – valószínűleg egészen más sorrendet kapnánk, ha a felhasznált művér mennyisége vagy a kiontott belek hossza szerint mérnénk fel a filmművészetet.

Így adósodott el a magyar állam

2010. november 29., 12:25 Módosítva: 2011.01.09 14:57
100
156 hozzászólás

A rendszerváltás évét 1264,3 milliárd forintos úgynevezett konszolidált adóssággal kezdte a magyar állam – ennyi a főként hosszú lejáratú hitelekben megtestesülő és főként a jegybankkal szembeni tartozása volt 1989 végén. Az adósságállomány az azóta eltelt mintegy húsz évben nagyjából tizenhétszeresére nőtt: az idei második negyedév végén sosem látott magasságban, 22 000 milliárd forint fölött volt.

 

Az államadósság túlnyomó részét az úgynevezett központi kormányzat adóssága adja, elenyésző részét jelenti a TB-alapok adóssága, illetve egy szintén nem nagy, de dinamikusan növekvő része az önkormányzati adósságállomány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett, negyedéves bontású statisztikából (excel).

Az 1989 negyedik negyedévéig visszamenő adatsor 13. sorában szerepel az euróbevezetési kritériumok között is szereplő, úgynevezett maastrichti adósság, ami az államháztartás, bruttó, névértén számításba vett, konszolidált adóssága. Ennek mértéke a kilencvenes évek első felében gyorsan nőtt, 1990 és 1995 között megnégyszereződött. Aztán, nagyrészt a Bokros-csomag hatására, 1995 harmadik negyedévétől 1996 végéig szinte semmit nem változott, majd 1997 második felétől 2000-ig ismét számottevően nőtt.

2001 harmadik negyedéve és 2003 eleje között, tehát másfél év alatt csaknem másfélszeresére, 7000 milliárdról 10 000 milliárd fölé emelkedett az adósság. Az államadósság 2005 végén és 2006 végén is mutatott egy enyhe csökkenést, a legnagyobb megugrása pedig 2008 végén volt, a hitelválság nyomán aláírt gigantikus IMF–EU–Világbank hitelcsomag hatására.

Tovább

A diákok fogynak, a tanárok alig

2010. november 23., 10:57 Módosítva: 2011.09.26 12:46
1
79 hozzászólás

Mérsékelné a tanárok terhelését és kisebb létszámú osztályokat indítana a kormány. Az intézkedéseknek köszönhetően várhatóan több pedagógusra lesz szükség.

 

1990 óta egyébként egyetlen évet leszámítva folyamatosan csökkent az általános iskolások száma. Nem ilyen mértékben a tanároké.

 

Kevesebb baleseteznek részegen

2010. november 18., 17:18 Módosítva: 2010.11.18 17:28
0
6 hozzászólás

Az első kilenc hónapos baleseti statisztikákról adott ki tájékoztatót a KSH, eszerint folytatódik a 2007 óta tartó tendencia, egyre kevesebb a közúti baleset.

 
Tovább

Értelmetlen a BKV tarifaemelése

2010. november 17., 14:07 Módosítva: 2010.11.17 14:07
123
284 hozzászólás

Húsz év alatt a fővárosi tömegközlekedésben a vonaljegyek ára több mint harmincszorosára emelkedett. Egy BKV-vonaljegy 1990. január 1-jén 10 forintba került, ma már 320 forintot fizetünk érte. A jegyek húsz év alatt huszonötször drágultak, pedig a kilencvenes években még nem is volt éves rendszerességű az áremelés.

Például 1992 januárja után csak 1993 áprilisában emelkedett az addig 18 forintos vonaljegy ára 19 forintra. Ígaz, utána júniusban 25 forintra drágult, ám ezt követően 1995 januárjáig nem változott. Nem volt áremelés 96 januárja és 97 novembere között sem. A 100 forintos árat 2001-ben, a 200 forintosat 2007-ben átlépő vonaljegyek ára 1999 óta minden évben emelkedik, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben és tavaly évközbeni tarifaemelés is volt.

 

Mindezt a lendületes drágítást a cég menetdíj-bevételeinek emelkedése nem követi le. A BKV kasszájába 1990-ben 4,318 milliárd forint folyt be az eladott jegyekből és bérletekből – valamint, bár nem ismerjük a BKV elszámolási rendszerét, feltételezhető, hogy ide tartoznak a bírságok is –, ami húsz év alatt kevesebb, mint tizenkétszeresére nőtt.

Sőt, az utóbbi évben már kifejezetten kontraproduktívnak hat a viteldíj emelése. Miközben ugyanis a vonaljegyek a 2009 januári 290 forintról 320 forintra drágultak (vagyis 10,3 százalékkal emelkedett az áruk egyetlen év alatt), a menetdíjbevétel 50,908 milliárd forintról 50,551 milliárd forintra, tehát nagyjából 350 millióval csökkent.

Kik a Forma-1 valaha volt legjobb pilótái?

2010. november 14., 18:32 Módosítva: 2010.12.22 17:41
11
132 hozzászólás

A kérdésre persze nincs jó válasz, a Száguldó Cirkusz valaha leigazolt artistái között ezerféleképpen lehet rangsort állítani. Egy biztos pont van: Michael Schumacher az első helyen, de a második már lehet Alonso vagy Prost is attól függően, hogy az összes elért pontszámot vagy a nyert versenyek számát nézzük. A pontszámos rangsor csalóka, mivel az elmúlt hatvan évben többször is átvariálták a pontrendszert, ezért a lenti grafikon elkészítésénél azt nem vettük figyelembe, csak a versenyek számát - az összes versenyt, azoknak a versenyeknek a számát, ahol a pilóta dobogós helyet ért el, és persze a nyert versenyek számát. A versenyzők nevei mögött zárójelben az általuk nyert bajnokságok száma látható (ha volt ilyen).

Van néhány feltűnő arány, például Barrichellóé, aki több mint háromszáz versenye és majdnem hetven dobogós helyezése mellett csak 11-szer végzett az első helyen. Vagy Alberto Ascarié, aki 13 győzelmét 34 versenyen hozta össze - aztán halálos balesetet szenvedett a monzai pályán. És ha már itt tartunk: Ronnie Peterson és Ayrton Senna halála sem tűnik ki a rideg diagramokból. Meg persze a vezetési stílus sem, holott sokak szerint az fontosabb bármilyen adatnál.

 

(forrás: f1-facts.com)

Az amerikai éretségizők 39 százaléka már próbálta a kokaint

2010. november 11., 10:48 Módosítva: 2010.11.14 17:19
8
9 hozzászólás

Tiszta kokaint először 1859-ben vontak ki a kokacserjéből, de történelme évezredekig nyúlik vissza. Az 1800-as évek végén kereskedelmi forgalomba is hoztak egy kokain tartalmú bort Franciaországban és Amerikában.

A lenti képen néhány adatot látunk a kokainfogyasztási szokásokról, legfőképpen az amerikaiakéról. Eszerint évente ezer tonna kokaint állítanak elő, egy gramm utcai ára 80-100 dollár között mozog. Az amerikai hatóságok szerint naponta 2500-an próbálják ki a kokaint első alkalommal. Nagyjából 38,8 12 évnél idősebb amerikai már próbálta a kokaint.

A statisztikák szerint évente 700 ezer férfi és 500 nő kezd el kokainozni. Jelenleg a középiskolások 3,3 százaléka legalább egyszer kokainozott az elmúlt egy hónapban.

Így adakoznak a mobilozók

2010. november 10., 16:33 Módosítva: 2010.11.10 17:35
0
4 hozzászólás

Rendszeresen kaptunk sajtóközleményeket arról, hogy mennyien hívták fel a 1749-es adományvonalra, de egy pillanatra magam elé meredtem, amikor már egymillió adakozóról szólt a közlemény. Kicsit soknak tűnt.

Felhívtam a közleményeket küldő Eurolex PR-ügynökséget, így kiderült, hogy valójában nem egymillió, hanem körülbelül háromszázezer emberről van szó. Ők nem csak kétszáz forinttal járultak hozzá a kárenyhítéshez, hanem annak a többszörösével. Egészen pontosan 294 341 telefonszámról küldtek segélyt erre a számra.

 

Nem látják az utolsó oszlopot? Két olyan elszánt ember volt, aki képes volt százszor rányomni a "küldés" feliratú gombra. Valószínűleg azért, mert ekkora összeget már érdemesebb egyszeri banki átutalással a célba juttatni. A tíznél többet küldők több mint háromezer fős csoportjában pedig elég nagy a szórás, vannak ott olyanok, akik hússzor, míg mások ötvenszer kétszáz forintot adtak.

Október 6-án érkezett a legtöbb adomány, utána nagyon lassan csökkent az aktivitás. Az emberek sokkal gyorsabban reagáltak, mint árvíz idején, aminek az lehet az oka, hogy árvízzel viszonylag gyakran találkozunk, az iszap viszont most először csapott le.

És reméljük, utoljára.

Pénteken és munka után van a legtöbb baleset

2010. november 5., 09:51 Módosítva: 2010.11.05 09:51
0
7 hozzászólás

A hétfő sem egy könnyű nap az utakon, de a péntek a legsűrűbb, ekkor van a legtöbb baleset. A hétvégi autósoktól való félelem meg egy kicsit megalapozottabbnak tűnik, ha ránézünk a szombati adatokra.

 
Tovább

Minden magyarnak van 715 ezer forintja

2010. november 3., 11:18 Módosítva: 2010.11.03 11:18
60
26 hozzászólás

A magyar lakosság 7151,5 milliárd forintot tart látra szóló vagy különböző futamidejű bankbetétekben. – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján a háztartások betétállományáról közölt legfrissebb, szeptember végi statisztikai adatokból (az összehasonlíthatóság érdekében az elmúlt tíz évből is a szeptember végi részletes adatokat gyűjtöttük ki).

Ez a most már nem egészen tízmilliós lélekszámból kiindulva azt jelenti, hogy az átlagmagyarnak 715 ezer forintnyi félretett pénze van. Ez egy háromfős családmodellből kiindulva több mint kétmillió forintnyi megtakarítást jelent.

A legnépszerűbb továbbra is az éven belüli lekötés, az elmúlt tíz év átlagában minden betétben elhelyezett 100 forintból 68 forint lekötése egy éven belül lejárt (volt olyan év is, amikor 73 százalék fölött volt ez az arány, és csak egyszer volt 63 százalék alatt). Pénzünk negyedét-ötödét tartjuk látraszóló betétben.

Idén szeptemberben minden korábbinál nagyobb volt – meghaladta az 500 milliárd forintot – a két évnél hosszabb futamidőre lekötött pénz mennyisége, de így is csak hét százalékos volt a hosszú távú lekötés aránya. Az egy éven túli, de két éven belüli lekötés az elmúlt években vált valamelyest elfogadottá, de kedveltnek még mindig nem mondható: arányuk sosem érte el az 5 százalékot, a félretett pénzünknek jellemzően a 2-3 százalékot kötjük le 12-24 hónapra.

 
Tovább

Milyen fák kerülnek az alkotmányba?

2010. október 27., 16:20 Módosítva: 2010.10.27 17:01
0
9 hozzászólás

Most, hogy valószínűleg az erdők is bekerülnek az alkotmányba, ideje megtudni, pontosan milyen fajok kapnak helyet az alaptörvényben.

 
Tovább

Nem a benzintől drágult az életünk

2010. október 26., 09:25 Módosítva: 2010.10.26 09:25
27
28 hozzászólás

1990 őszén 36 forintba került egy liter ólommentes benzin, ezt az árat emelték volna október végén drasztikusan, egy lépésben 61 forintra (ez 70 százalékos drágítást jelentett volna). A taxisblokád nyomására az ilyen mértékű áremelés elmaradt, végül 49 forintos literenkénti árral zártuk az évet (a havi átlagfizetésből nagyjából 270 literre futotta volna). A benzinár végül csak 1992 elején lépte át a 60 forintos szintet – grafikonunkon 1995-ig az év végi, 1996-tól az éves átlagár látható –, és azóta is folyamatosan az infláció alatti mértékben drágul.

 

Keleten életveszélyesebb autózni

2010. október 25., 08:13 Módosítva: 2010.10.25 08:17
9
114 hozzászólás

388 közúti közlekedési baleset öten haltak meg a hét végén - közölte a rendőrség. Európában földrazji szakadék van az autózásban, tőlünk keletebbre még kockázatosabb autóba ülni, nyugatabbra nagyobb eséllyel túlélhető egy baleset.

 
Tovább

Minden idők legnézettebb magyar tévéműsorai

2010. október 23., 23:08 Módosítva: 2010.10.24 07:57
4
9 hozzászólás

A kereskedelmi tévék indulásával beköszönött új világ legnézettebb tévéműsorai nem a kereskedelmi tévéken mentek, a megszokás még a közegyesen tartotta a konkurenciával kezdetben lassan barátkozó nézőket. Az RTL jelenleg esélytelennek látszik felkerülni a listára, (pedig még a csúcstartó Szeszélyes évszakot is átvitte, igaz már nem a fénykorában, hanem 2006-ban, a megromlott egészségű Antal Imrével, Szeszélyes néven). Az X-faktor október 16-i adását például 2 millió 243 ezren látták.

 

A nézettséget az AGB Nielsen (korábban AGB Hungary) méri.

Esős május, rekordmelegek, rekordhidegek

2010. október 21., 12:41 Módosítva: 2010.11.25 10:44
2
24 hozzászólás

Esős napokat tudhatunk magunk mögött, de messze nem esett annyi csapadék, mint idén májusban, amikor egy hónapnyi eső esett egyetlen nap alatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az utóbbi harminc évben messze 2010-ben volt a legnagyobb a májusi csapadékátlag, 172,2 milliméterrel. A legszárazabb májusunk 1993-ban volt (19,7 mm).

majuscsap.png

Viszonyításul itt egy másik OMSZ-grafikon, amiben az elmúlt harminc év országos csapadékátlagai szerepelnek. A legvizesebb évünk 1999 volt 789,3 milliméteres átlaggal. A legszárazabb pedig 2000 (408,8 mm).

evescsap.png
Tovább

Lakótársaink a Földön

2010. október 21., 00:54 Módosítva: 2010.10.21 07:29
4
23 hozzászólás

A biológusok becslése szerint 1,4 millió és 1,9 millió közé tehető a Földön élő állat- és növényfajok száma. Az utóbbihoz közelítő becslést mutat a lenti grafikon. Az adatokat a New Scientist április 24-i számából loptuk, ők meg a veszélyeztetett fajok listáját gondozó szervezettől, az IUCN-től vették.

 

Már ezen is látszik, hogy a gerinctelen állatok nyomasztó fölényben vannak a gerincesekkel szemben, de ezt még jobban kibontja a lenti kördiagram. A 950 ezer rovarfaj mellett alig látszik az 5,5 ezer emlős. Még szerencse, hogy a számbeli fölény nem jár együtt méretbelivel.

 

Az IUCN szerint a fenti számokhoz hasonló nagyságrendű azoknak a fajoknak a száma, amelyek veszélyeztetettek vagy a közeljövőben azzá válhatnak. Az emlősök 21 százaléka ilyen, a kétéltűeknél 30 százalék ez az arány, a madaraknál 12, a hüllőknél 28, a halaknál 32, a gerincteleneknél pedig 34 százalék. A növények 70 százaléka esik ebbe a kényes kategóriába.

Nagyobb ökológiai lábon él egy nagyméretű kutya, mint egy terepjáró

2010. október 20., 23:11 Módosítva: 2010.10.20 23:11
7
6 hozzászólás

Ilyen egy átlagos indexes

2010. október 20., 17:35 Módosítva: 2010.10.20 17:35
2
42 hozzászólás

A 61 munkatársból 39-en töltötték ki, ami 64 százalékot jelent. Több mint a fele, de nincs meg a kétharmad. A válaszolók átlagéletkora 33,9 év, köztük a legfiatalabb 22 éves, a legidősebb 57 éves. Nagy szórás amúgy nincs az életkort nézve, a túlnyomó többség 30-35 év közötti.

 

A válaszolók valamivel több mint ötven százalékának, egészen pontosan 20 indexesnek nincs gyereke, nyolcnak egy gyereke van, kilencnek kettő és egy indexesnek van négy gyereke.

Tovább

Nagy szeretettel köszöntjük a Statisztikai Világnap résztvevőit!

2010. október 20., 14:26 Módosítva: 2010.11.19 15:47
0
1 hozzászólás
chartporn cimlap bkv.png

Kétmilliárd internetező lesz 2010 végén

2010. október 20., 13:21 Módosítva: 2010.10.20 13:21
0
2 hozzászólás

Az ENSZ adatai szerint a világ népességének harmada online lesz az év végére. Az internetezők száma az elmúlt 5 évben megduplázódott, és a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU) szerint idén 226 millióan szereztek hozzáférést. Az idén csatlakozók több mint kétharmada fejlődő országban él, de a fejlett országokban még mindig sokkal több internetelérés van. A nyugati országok lakosságának 71 százaléka internetező, míg a fejlődő országok lakosságának csupán 21 százaléka.

 

Hány egeret és teafiltert esznek az állatkerti állatok?

2010. október 20., 13:11 Módosítva: 2010.10.20 14:30
0
3 hozzászólás
chartgeza cimlap allatkert.png