Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Kattints a nagyításhoz

Méretválasztás:

A váz méretét a tévhittel ellentétben nem csak a kerékméret határozza meg. Ami fontosabb ennél, a nyereg-vázcső hossza, mert ez határozza meg, milyen magas embernek lesz alkalmas a kiszemelt darab. Ezt a méretet általában a hajtóműtengely (első fogaskerekek) közepétől a nyereg -vázcső legmagasabb pontjáig mérjük, és hegyi bicajoknál colban (1" (col) = 2,54 cm) országúti kerékpároknál centiméterben adjuk meg (de csak a megszokás miatt). Ha tehát egy monti 17"-os, az azt jelenti, hogy hajtóműtengely közepének a nyereg -vázcső legmagasabb pontjának távolsága 17x2.54=43.18 cm. Minél nagyobb ez a távolság, annál hosszabb lábú -magasabb- bringásnak jó a gép.

Hogyan válasszunk vázat? A váz fölé kell állni enyhe terpeszben, fenekünket az ülésnek nyomva és a kormányt meg kell tudnunk emelni min. 5 cm-el anélkül, hogy a felső cső megsértené nemesebb szerveinket.

A váz alapelemei:

Felső vázcső: modernebb gépeken ezen futnak a bovdenek, amelyeknek külön szemeket alakítanak ki.

Alsó vázcső: erre szerelhető a kulacstartó, illetve bizonyos modelleknél ezen futnak a bovdenek. Nem fékváltókkal ellátott országúti kerékpároknál erre szerelik a váltókarokat.

Nyereg-vázcső: ebbe csúszik bele az üléscső, illetve erre szerelik az első váltót. Dupla kulacstartós gépeknél az ezen található furatokba csavarozható az egyik italtartó.

Homlokcső (vagy fejcső): ebben helyezkedik el kormány-, vagy más néven fejcsapágy, amely a villanyakat fogja.

Láncvilla

Támasztóvilla: a láncvilla, a támasztóvilla és a nyereg vázcső együtt a hátsó háromszög. ezen találhatóak a hagyományos fékek (kantni, V-fék) felfogató konzoljai, illetve bizonyos kerékpároknál a csomagtartó felfogató-szemei.

Fékhíd: a támasztóvilla merevítésére szolgál. Az ezen elhelyezkedő furatra szerelhető a hátsó sárvédő.

Hajtómű csapágyház: ebbe kell behajtani a hajtóműcsapágyat, amelynek modernebb tagjait monoblokk-nak nevezzük

Villapapucs: Ebbe csúszik bele a hátsó kerék. Ezen helyezkedik el továbbá a váltószem, vagy váltópapucs -amely modernebb gépeknél cserélhető-, a másik oldalon a tárcsafék-konzol, valamint bizonyos kerékpároknál a sárvédő és a csomagtartó alsó felfogató szeme.

Vázanyagok:

Ötvözetlen acél (szén-acél, vagy Hi-Ten)

Ötvözött acél (Krómmal és Molibdénnel ötvözve, CR-MO)

Ötvözött és vékonyított acél (Butted, Duble Butted Tubing)

Alumínium (6061, 7000, 7005 - ez utóbbi a leginkább használt)

Vékonyított alumínium, és egyéb speciális alumíniumok (Easton, Kinesis, és néhány gyár saját gyártmánya, pl. Merida)

Magnézium.

Karbonszál.

Titán-ötvözet.

Az anyagok jellemzői:

Acél: A legtartósabb, és leginkább javítható anyag, bár megy ki a divatból. A komolyabb ötvözetekből egészen kiváló vázakat építenek a mesterek, a hozzáértők igazi műremekként értékelik ezeket.

Alumínium: Merevebb, ridegebb anyag, mint az előző, éppen ebben van a jelentősége. Könnyebb, mint az acél, de ugyanannyival gyengébb is, ha az acélra jellemző minőséget akarjuk elérni, többet és másképpen kell felhasználni belőle. Ezzel magyarázható a nagy csőátmérő, és a rengeteg erősítés, vastag hegesztések. Mostanában nagyon könnyű és erős vázakat készítenek belőle. A hazaiak közül a Magellan nagyon szép, a külföldiek közül a Merida úttörő a hegesztési technológiájával, de sok más jelentős gyártó van, főleg az amerikaiak közül.

Magnézium: tisztán nagyon gyúlékony, ezért csak oxigénszegény környezetben lehet ötvözni. Ridegebb anyag, mint az alu, de pont ezzel keverik. Vicces, de az a különbség a két váz között, hogy a Magnézium váz több Magnéziumot tartalmaz. Ezzel többen kísérleteztek, és csak rövid ideje használják eredményesen. A Merida fantasztikus vázakat épít belőle, a hegyi csúcsmodelljük csak 8,7 kg. Jellemzői gyakorlatilag az alumíniuméval azonosak, csak a megfelelő ötvözet kikísérletezése okozott eddig fejtörést - ennek megfelelően drága.

Karbonszál: Hihetetlenül könnyű, és merev anyag, de kissé sérülékeny, egyre kevésbé alkalmazzák. (Trek OCLV, Votec, GT)

Titán: annyira drága, hogy itthon nem jellemző. A legfontosabb tulajdonságait elég tudni, aki emellett dönt, bizonyára jól megfontolta. Előnye a nagyon kis súly, de túl rugalmas, és költséges az elkészítése, mert csak vákuumban lehet hegeszteni. Láttam NIKOLAI titán vázat, azért az elég határozott volt_

A váz fontosabb méretei:

A - felső-vázcső hossz

B - vízszintes felsőcső hossz

C - nyeregvázcső hossz

D - nyeregvázcső szög

E - homlokcső szög

F - láncvilla hossz

G - tengelytáv

H -villa előrenyúlás

A vázméretet - nyeregvázcső hossz- már említettük, de nézzük, mi befolyásolja ezen kívül a kényelmet.

A felső-vázcső hossza a kormány-nyereg távolságot befolyásolja, vagyis hogy mennyire kell nyújtózkodnunk.

A láncvilla hossza a kerékre terhelhető erőre van hatással, a gyorsulásra, az emelkedőn felfelé való stabilitásra.

Az nyereg-vázcső szögével azt állíthatjuk be, hogy a kerékpáros honnan, milyen szögből tekerhessen. Ha meredek a cső, előrébb ül, sportosabb a testhelyzet, ellenkező esetben hátrébb ül, "turistásabb" lesz a kerékpározás.

A homlokcső (amiben a kormánycsapágy van, és a villanyak) szöge a kormányozhatóságra, a fordulékonyságra van hatással. Meredekebb homlokcsővel könnyebb a kormányzás, de jobban kell figyelni, mert idegesebb lehet a kerékpár futása, hiszen hamarabb reagál mindenre. Kisebb szögnél nyugodtabb lesz, jobb az egyenes-futása, de sokkal nagyobb erő kell a kormányzáshoz, és nem lehet túl gyors fordulókat leírni vele.

A hajtómű-csapágyház magassága a súlypont elhelyezésében fontos. Ez országúton alacsonyabban, terepen jóval magasabban.

A keréktengelyek távolsága a láncvilla és a homlokcső-szög eredménye, de a vázmagasság növelésével is változik egy kicsit.