Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Kezdetben, amikor még New Yorkban sem volt használatos a Hip-Hop kifejezés, a 70-es évek elején, a főleg feketék lakta Bronx, Brooklyn és Harlem alkotta konglomerátumban új kultúra született: a graffiti, a rap és a break máig virágzó kultúrája, amelyet csak az Afrika Bambaata által 77-ben alapított Zulu Nation színrelépése óta neveznek összefoglalóan Hip-Hopnak.

A break tánc, és a hozzá tartozó zene a kezdetek óta szervesen összetartoznak, oda-vissza hatások révén alakítva egymást. Az első időkben az erős blues gyökerű (oldschool) funk zenét játszó zenészek, mint James Brown, Chic, Cherilynn vagy a Jackson 5, még saját maguk szervezték a (block) partykat.

Az utcán, téren összegyűltek közül sokan nem csak a színpadon csoportosan előadott, koreografált táncot nézték, hanem egymást is, ellesték a többi szólótáncos mozgását, újfajta táncelemeket képeztek, fejlesztették az új stílust.

A zenében megjelent a ritmikus énekbeszéd a rap, az énekesek egyre több rímet használtak, mint Muhammad Ali az ellenfelei stuffolására és önmaga kamerák előtti dicsőítésére, amivel nagy hatást tett az önjelölt fiatal rapperekre, mint Kurtis Blow, vagy a Sugar Hill Gang, akik magukénak tudhatják a világon az első lemezre vágott rapzenét.

Dj Grandmaster Flash kidolgozta a ma már duplázás néven ismert breakdown mix technikát, akkoriban ugyanis még nem voltak instrumentális ritmuslemezek, a raphez szükséges hangzás előállításához villámgyors kezeire hagyatkozott, lemezjátszóit használta hangszerként. Kétszer rakta fel ugyanazt a funklemezt, végtelenítve a dob és basszus szólót oly módon, hogy amikor az egyik lemezen végetért, újraindította a másikról és mielőtt ott lejárt volna a rövid rész, addigra az első breaket már vissza is tekerte a startpozícióba.

A villámkezű

Ez a technika ma már alap a Hip-Hop Dj-knél, méltán tette felfedezőjét híressé, Grandmaster jogosan érdemelte ki a villámkezű nevet. Az ily módon előállított hangzás egyesíti magában az élő hangszeres zene laza lebegését és a programozott dobok és basszusok húzó monotóniáját, ami annyira jellemző a hip-hop és break zenére.

A break törés, nemcsak a zene (szétdobolt ritmusok, széttördelt szerkezet), hanem a tánc szempontjából is, a táncosok ugyanis nem folyamatos táncot adnak elő, hanem megállnak a táncelemek váltásakor. A 60-es évek közepén már létezett a szóló swingtánc-szerű, ugrálós pop-locking, a gyors zenére, álló helyzetben előadott mozgás, ahol egy-két spárgát és gátülést kivéve nincs igazán talajmunka. Ebből a kezdeti stílusból különült el az electric boogaloo, amire a folyamatos hullámok és a robotmozgás a jellemző.

A robotok a General Motors autó összeszerelő gépkarjai, és a Kraftwerk zenéje révén ihlette meg a táncosokat valamint Afrika Bambaatát, aki a négy dusseldorfi félisten zenéjét emelte be a sajátjába, az elsők között alkotva meg a electrichez elengedhetetlen electrót.

A pop locking és a boogaloo mellett megjelent, majd egyre jobban előtérbe került a breaktánc is. A breaktáncos up-rockkal indít, álló helyzetben variál, megmutatja egyéni stílusát, ebből az átmenet a floor (nálunk csak padló) rockba, a kneerockon keresztül történik, ahol a táncos a térdét használja. Ezután következnek a derékcsavar, a hand, a back és a headspin (kar, hát, fejpörgés) és a windmill (helikopter).

Létezik még a suicidal, amikor a b-boy a hátára ugrik, öngyilkosságot mímelve, ami (a breaktánchoz ideális) márványtalajt figyelembe véve nem játék. Ide tartozik még a Freez ami egy kitartott mozdulat, akár két kézen, akár három percig. Az eddigi alapelemeken kívül a '90-es évek hozta meg a lóról talajra vitt tornász elemet, a magyar vándort, valamint a koronát, ami a helikopterrel ellentétben nem a vállat, hanem a tarkót használja a forgáshoz.

Az utóbbi évtizedre jellemző a kötés precizitása is, amikor a forgó mozgásra épülő, akrobatikus figurákat a táncos folyamatosan viszi át egymásba. Ma már a saját stílus nem csak az uprocknál mutatkozhat meg, hanem abban is, hogy ki hogyan variálja a kötéseket, hogyan teszi folyamatossá a forgást.

Rengeteg film készült

A stílusról rengeteg film készült - nem véletlenül, a break tánc igen látványos. '82-ben a "Wild Style" dokumentumfilm Grandmaster Flash és Grandmixer dst közreműködésével, akik az akkoriban már elterjedt instrumentál lemezek ellenére a saját módszerüket (break down mix) használják.

A következő szintén dokumentumfilm a Style Wars az előzőhöz hasonlóan rengeteg új embert vezetett be a hip-hop kultúrába. Ezen a filmen a Rocksteady Crew, és a Dynamic Rockers versenyeznek. '84-ben Beat Street, Henry Belafonte mozija, és a Break 1-2 '84-'85-ből, ez már nem dokumentum, ez már Hollywood. A fertőzés átterjed Európára is, ahol a németek lépnek először. '84-ben már filmet készítenek Break dance sansation címmel (fellép benne Mr. Robot, az electric királya) és még abban az évben piacra dobnak 8-10 lemezt, melyeknek a címében szerepel a varázsszó: Break.

De a magyarok sem pihennek, Magyarország a breaktánc élvonalába tartozik "többek közt" a ki-mit-tud vetélkedőknek és Fenyő Miklósnak köszönhetően. Miki Németországból visszatérve gyorsan reagál: '83 ban Lépjük a lépcsőt klip, ‘84-ben Jól nézünk Mi-ki nagylemez. A német Battle of the Year 91-ben indul baráti összejövetelként, amely 3 évvel később már Európa-bajnokság, ahol a magyar Enemy Squad helyezést ér el, 95-96-ban pedig második helyet. A következő két évben a szintén magyar Suicidal Lifestyle negyedik, és 99-ben az Elementary Force tagjaival kiegészülve bajnok.

2000-ben pedig a kaliforniai First annual dance awards-on az idegen kategóriában az egyetlen díjazott!

Országunknak szüksége van utánpótlásra: gyerünk fiúk-lányok koptassátok hajatok, hátatok!

Peace: Odin