|
Canyoning, avagy szurdok-túra2001. 02. 18., 15:05 | Frissítve: 2001. február 21., szerda 11:58
A Canyoning sokatok számára bizonyára idegenül hangzik. Nevezhetnénk csúszdázásnak is, de az még korántsem tenné egyértelművé, hogy ezen sportág művelői mivel is foglalkoznak Ez a vadvízi sportágak egyik legkönnyebb és legjobban élvezhető ága. Természetesen csak akkor, ha felkészültségednek megfelelő nehézségi fokozatú túrát választasz, ahol szakképzett túravezetők kísérnek. ![]() - öt milliméteres neoprén anyagból készült kantáros nadrág térdvédővel - ugyanebből az anyagból készült kabát - szintén neoprén cipő Mivel ennek a típusú anyagnak az a tulajdonsága, hogy ha vizes, melegít (ez kicsit viccesen hangzik), mindenképpen jónak kell lennie méretben -a canyoningra alkalmas vadvízi patakok vize sokszor még a 6-8 C fokot sem éri el, így megfelelő védelemre van szükséged a hideg ellen. A ruha amit magadon viselsz, teljes mértékben átereszti a vizet, így amint először a vízbe jutsz, természetesen csuromvizes leszel. Semmi pánik: pont ez a lényeg.
Öltözeted pedig még nem végleges Most, hogy újszerű ruházatban úgy érzed magad, mint egy fókabébi, még csak az öltözködés felénél tartasz. Kapsz még egy mentőmellényt, valamint egy bukósisakot, amelyeket szigorúan kötelező a túra végéig magadon viselni, nehogy megüsd magad, amikor esetlegesen megcsúszol egy sziklán és a fenékre pottyansz. Viseleted már tökéletes, de még mindig nem tudod, mire vállalkoztál. Képzelj el egy szurdokot, melyben ki hegyi patak folyik s amelyet kisebb-nagyobb vízesések szakítanak meg. Rövid 20-30 perces gyalogtúrával általában elérjük a szurdoktúra beszállóhelyét egy domb vagy hegy tetején. Amint a csapat - ez általában öt-tíz főt jelent, bár vannak olyan túrák is, ahova húsz fő is mehet egyszerre - készen áll, az oktatók rövid felkészítést tartanak az indulás előtt. Fontos, hogy csúszkálás vagy ugrás közben ne kalimpálj a kezeddel, nehogy beüsd valahova. Szintén megfontolandó, hogy egy-egy hosszabb csúszda után férfitársaink összezárják lábaikat, mielőtt a vízbe érkeznek. További fontos információk Most, hogy már kellőképpen felkészült és izgatott vagy, már indulhat is a kaland. A csapat az oktató vezetésével elindul hegynek lefelé a kis patakban. Minden egyes vízesésnél a túravezetőd fogja elmondani, hogy az adott helyen csúszni vagy ugrani kell-e. A víz több ezer éves munkája olyan simára koptatta a sziklákat, hogy az ember csak ráül és kényelmesen lecsúszik a sima felületen, bele a kicsi tóba, melyet minden vízesés kiváj magának. Ezek a tavacskák 3-4 m hosszúak, mélységük pedig változhat 1 métertől akár több méteresig is. így nem kell félned, hogy esetleg megütheted magad valahol, hacsak nem szánt szándékkal rugdosod az ártatlan sziklákat.
Ugyanúgy, ahol a síelésnél vagy a vadvízi evezésnél, a canyoningban is vannak különböző erősségű pályák. Nehezebbnek számít az, ahol hosszabb, 15-20 méteres csúszdák, ugrások vannak, ahol nagyobb a víztömeg, amely folyamatosan lezúdul vagy az, amelyből nem lehet bármikor kiszállni, mert a szurdok egészét meredek sziklafalak övezik, melyben egyáltalán nincs lapos, erdős rész.
Kezdő túrán is előfordulhat, hogy 10-12 méteres sziklacsúszda előtt találod magad. Mivel a túravezetők is tisztában vannak azzal, hogy akad félősebb utas is, inkább nem hagynak senkit gondolkodni. Megállítják a csoportot az izgalmas rész fölött és onnan csak egyesével lehet továbbmenni. Jobb is így, hisz sokan talán fölöslegesen ijednének meg a kihívástól, ez pedig azt jelentené, hogy eggyel kevesebb sztori marad hősiességedről a majdani unokáknak. Kapcsolódó anyagok |
hirdetés
|