Jusztin
13 °C
30 °C

Rezes Judit hulladékmentes esküvőt tervez Szabó Győzővel

TZIHZ20130513027
2021.05.24. 08:04
A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód, amelynek követői a csomagolásmentes hétköznapokat tűzték ki céljul, hazánkban is egyre népszerűbb. Rezes Judit is így próbálja élni a mindennapokat, sőt a Jászai Mari-díjas színésznő az Indexnek elárulta, hogy már gyerekként is vonzotta ez a fajta életszemlélet.

Hol találkozott először a zero waste életmóddal?

Gyerekkoromban, bár akkor még nem így hívtuk. A családunkról tudni kell, hogy négy generáció élt együtt, így akadt kitől útmutatást szerezni. A szülők, nagyszülők életszemléletét teljesen magamba szívtam, ők tanítottak meg például a saját magunk által termelt zöldségek és gyümölcsök fontosságára. Emlékszem, amikor nyolcéves voltam, eldöntöttem, sosem fogok szemetelni, minden esetben elsétálok a legközelebbi kukáig, gimnazistaként pedig igyekeztem minden bevásárlást a lehető legkevesebb szemét kitermelésével megoldani. Fiatal felnőttként ez egy rövid időre háttérbe szorult, és csak az első fiam születésekor tértem vissza a zero waste életmódhoz. Gondolok itt arra, hogy amikor elkezdődött a hozzátáplálás időszaka, igyekeztem minőségi, termelői piacról vásárolt élelmiszerekből főzni. Remélem, megérem, hogy újra az lesz a normális, ahogyan gyerekként éltünk, harmóniában a környezetünkkel. Mindenesetre én igyekszem mindennap úgy enni, lenni, élni, mint ahogy tanítottak.

Mire cserélték a legfontosabb háztartási kellékeket, gondolok itt a csomagolószerekre vagy a főzéshez, mosáshoz szükséges eszközökre?

A mindennapokban a szénsavas víz szódakészítő gép segítségével kerül a poharunkba, sőt a gázpalack is visszaváltható cserepalackra. Az alufóliát és a folpackot méhviaszra cseréltem, mellyel a csomagolás is sokkal könnyebb. A műanyag zacskók természetesen szóba sem jöhetnek, inkább textilszatyrokkal indulok útnak. Öblítőt nem használunk, csak ecetet, a ruhákat illóolaj hozzáadásával illatosítjuk, emellett 30 fokon vagy még kevesebben mossuk őket. Időnként a gyerekünket az ismerős osztálytársakkal együtt visszük iskolába, a többi szülővel rotációban váltva egymást, sőt időként a közösségi elektromosautó-megosztást választjuk, ezzel is óvva a környezetet. Csomagolásmentes tisztítószereket vásárolok, van saját veteményeskertünk, gyűjtjük az esővizet, és komposztálunk. A szezonális gyümölcsökből befőttet és lekvárt készítek, de a fagyasztóba is kerül pár adag, nyáron isteni fagylalt lesz belőlük. Teljesen más az ízük, mint a boltban vásárolt élelmiszereknek, emellett sokat spórolunk ezzel a megoldással. A kisebb gyerek a nagyobb gyerkőc ruháit kapja. Érdekesség, hogy édesanyám korábban szintén eltett néhány holmit a bátyám és az én dolgaim közül, így vannak olyan darabok, melyeket most a saját lurkóimon látok viszont.

Rezes Judit
Rezes Judit

Mit gondol: könnyű vagy nehéz ez az életmód?

Odafigyelést és utánaolvasást igényel. Hazudnék, ha azt állítanám, nem jár néha küzdelemmel, főleg két kisgyerek mellett, mégis hiszek benne, hogy ez a helyes út.

Szépségápolási termékeket is így választ?

Nagyon kevés krémet használok, valószínűleg ezt a szokást is a szülői házból hozom. Édesanyám például a mai napig olívaolajjal keni az arcát, csodás bőre van. Sampon helyett hajmosó szappan van itthon, az arcomra gyógyszertári vizes hidratálót kenek, illetve kozmetikus által kikevert, természetes anyagokból álló krémet használok. Ugyan kacérkodtam már azzal az ötlettel is, hogy megpróbálok készíteni saját krémeket, ám erre majd akkor térek vissza, ha a gyerekek nagyobbak lesznek. Nemrég bukkantam egy szintén zero waste megoldásra, a menstruációs bugyira. Teljesen jól működik, elégedett vagyok. Olyan, mintha a harminc-negyven évvel ezelőtt bevált termékek újra teret hódítanának, persze modernebb kiadásban. A hétköznapokban és a munkám során is használni fogom. Túl vagyok a próbaidőszakon, eddig nincs gond. Ehhez az életmódhoz ez is hozzátartozik, korábban például olvastam a menstruációs kelyhekről és a természetes anyagokból készült betétekről is, mégis ez a bugyi volt az, ami megragadta a figyelmem. A szabása és az anyaga is szuper, emellett a készítése is roppant szimpatikus.

Ha egyszer oltár elé áll a párjával, Szabó Győzővel, az esküvő is a fenntarthatóság szellemiségében lesz?

Azt szeretném, hogy a 98 éves nagymamám még ott lehessen a nagy napon! A koronavírus-járvány sok mindent keresztülhúzott, így valószínűleg ha lesz is esküvő, csak szűk családi körben zajlik majd – ez magában zero waste ünneplés lenne. Persze ha tartunk utána egy kisebb bulit a barátokkal, odafigyelünk majd, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk.

Otthon támogatják a nézeteit?

Győző számára nehéz az átállás. Jó úton halad, de még időre van szüksége. A fiam viszont, aki az iskolában is már ezt tanulja, sokkal könnyedebben áll ehhez.

Hogyan viselte a karantént?

Azt gondolom, hogy az elmélkedés időszaka van a hátunk mögött. Volt rá idő, hogy végiggondoljuk, így akarjuk-e folytatni az életünket. Véleményem szerint erősebb köztünk a kapocs, mint valaha. Több időnk jutott egymásra, a gyerekekre. Persze voltak nehézségek, köztük az itthon tanulás, mégis úgy érzem, jót tett ez a kis bezártság. Lassan újraindul a régi életünk, Győzővel már próbálunk is egy gyerekdarabot, mely a tervek szerint ősszel kerül bemutatásra.

(Borítókép: Rezes Judit. Fotó: Zih Zsolt / MTVA)