Móric
9 °C
15 °C

Presser Gábor: A Csík hozzányúlt a dalunkhoz, és elszabadult minden

DSC0141
2021.08.09. 17:12
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon koncertezett pénteken Presser Gábor, Karácsony János és a Csík Zenekar. A zenészek közös turnéjának, amelynek során LGT-dalok feldolgozásait játsszák, ez volt az egyetlen budapesti állomása. A fellépés előtt Presser Gáborral és Szabó Attilával beszélgettünk.

A Csík zenekarral turnézik Presser Gábor és Karácsony János James, amelynek során a tavaly megjelent, A dal a miénk című lemez anyagát mutatják be. A korong a zenészek együttműködéséből született, amely Presser Gábor és a Csík zenekar között 2009-re nyúlik vissza, Karácsony János hat-hét évvel ezelőtt csatlakozott a közös zenéléshez. A lemezen, így a 23 állomásos turné koncertjein is LGT-dalokat szólaltatnak meg a zenészek, soha nem hallott, „csíkosított” formában.

A koncertsorozat július 17-én indult a Tokaji Fesztiválkatlanban, legutóbbi állomása a Margitszigeti Szabadtéri Színpad volt, ahol péntek este telt ház előtt álltak színpadra a zenészek. Közvetlenül a fellépés előtt váltottunk néhány szót Presser Gáborral a közös projektről.

Feldolgozásokról korábban az MTV Icon elnevezésű sorozat kapcsán beszélgettünk, amikor az LGT előtt tisztelegve más együttesek játszották a dalaikat Siófokon.

Az egy tizenkét évvel ezelőtti szép este volt.

Ön milyen emlékeket őriz arról az eseményről?

Nagyon jókat. Épp most dolgozom a könyvem második kötetén, és abban pont erről írok, hogy milyen furcsa volt, ahogy ott ültünk egy páholyban, és néztük, amint jobbnál jobb zenészek meg sztármuzsikusok a mi dalainkat játszották. Zavarba ejtő volt.

A Csík zenekar is színpadra állt a sorozatban, de ha jól emlékszem, ők nem az LGT-napon léptek fel.

Csak Szabó Attila volt ott Lovasi Andrással és Lecsóval.

És a Ha a csend beszélni tudna című számukat adták elő. Sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy szívesen feldolgoznák az LGT dalait?

Nem szoktuk ezeket a megkereséseket megkapni, mert a törvény szerint nem kell. Publikált dalokat bárki műsorára tűzhet, de elég sokan teszik.

Ahhoz mit szólt, hogy a Csík zenekar is szeretné a dalaikat játszani?

Rettenetesen örültem. Akkor már játszogattunk együtt, amikor Attila előrukkolt az És jött a doktor című szám feldolgozásával, és én azon szó szerint lehidaltam. Annyira fantasztikusan ki volt találva és annyira másfelé vitte el a dalt. Később sorban csinált újabb feldolgozásokat, így aztán eljutottunk ide.

Hogy lett egy közös lemez.

Tavaly, igen. Bevállaltuk azt a bátorságot, hogy bemegyünk a stúdióba a pandémia idején, nyáron, amikor kicsit gyengébb volt a járvány. Én egyébként nem gondoltam, hogy kettőnknek, Jamesnek és nekem játszani kellene a lemezen, egy jó ideig csak arról volt szó, hogy a Csík zenekar csinálja. De egyszer csak Attila előállt azzal, hogy jöjjünk mi is. Hát, ha játszani lehet, akkor megyünk. Így aztán újra kellett tanulni a dalainkat csíkul.

Mennyire áll közel önhöz a népies stílus?

Zene, zene. Mi ezt nem szoktuk különválasztani.

Ha már feldolgozások, ön szerint hogyan kell hozzányúlni egy dalhoz, hogy az jó legyen, és ne azt eredményezze, amit sokszor lehet tapasztalni, hogy az eredetit keresi benne a közönség?

Igazából én nagyon kevés ilyet csináltam, így nem én vagyok erre a jó válaszadó. De ha a szerzői oldalról nézem, azt gondolom, akármilyen nagy szívvel vagy jóakarattal csinál valaki ilyet, fontos, hogy a dal ne sérüljön. Jó példa erre az, amikor a Csík hozzányúlt a Kézen fogsz és hazavezetsz című dalunkhoz. Az volt az első ilyen találkozásunk, és onnantól lett ez igazán híres nóta. Addig sem volt baj vele, de onnan elszabadult minden. Egy húszmillió kattintásnyi dalról beszélek. Később a kiadó – általam nem ismert okok miatt – ugyan levette a YouTube-ról, és újra föltették technikailag valahogy másképp, de már ez is ötmillió kattintásnál tart. Őrületes sikert csinált belőle Attila keze!

A turné, amelyen együtt játsszák az LGT-dalokat, már korábban elindult. Mit lát, hogyan fogadja a közönség ezeket a feldolgozásokat?

Eddig nagyon-nagyon jól. Annyira szépek a kommentek és nagyon jók a koncertek. Persze mindegyik más, és attól, hogy tegnapelőtt jól sikerült, ma ugyanúgy kell izgulni, mintha még soha nem játszottuk volna semmit.

A járvány miatti másfél éves leállás után azért biztos más érzés most színpadra állni.

Persze. Mindegy, hogy milyen okból, de ekkora szünet után más. Én amúgy is rutinos lámpalázas vagyok, és ezt soha életemben nem tagadtam egy pillanatig sem. Úgyhogy nekem ez nem teljesen szokatlan állapot. Az, hogy másfél éve nem játszottunk, most kezd egy picit oldódni, hiszen ez már a turné negyedik koncertje.

A Csík zenekar hegedűse, a dalokat átdolgozó Szabó Attila az Index kérdésére kiemelte, nagyon nagy dolog neki és az egész zenekar számára, hogy Presser Gábor és Karácsony János is játszik a lemezen, illetve a turnén. Presser Gáborhoz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy a közönség nagyon szereti a közös projektjüket, rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Az átdolgozások kapcsán elmondta:

„Népzenei együttesként az a mi előnyünk, hogy olyan aurát tudunk a dalok köré rakni, amit általában nem szoktak. Olyan már volt, hogy rockzenészek játszottak népzenét, az általában nem sikerül igazán jól. Olyan is volt, hogy népzenészek játszottak rockzenét, azzal is voltak problémák. Nem azért, mert olyan nehéz meg különleges, hanem mert borzasztóan ismerni kell a rockzenét és a népzenét is ahhoz, hogy jól sikerüljön. A kettő között vannak olyan átjárási pontok, amiket ha az ember nem tud, akkor mellémehet. Én úgy engedtem keresztül ezeket a dalokat magamon, hogy beugrott róluk egy-egy népzenei dallam, tánctípus vagy dallamfoszlány, olyasmi, amihez tudtam kötni.”

(Borítókép: Presser Gábor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)