Átverte az ördögöt, és a végén megszületett a töklámpás

GettyImages-458185918
2021.10.31. 05:21
A halloween a kelta kultúrában született, és az évek formálták olyanná, amilyen mostanra lett. De honnan indult, és mi értelme van, és ki az a Fukar Jack? Az alkalomhoz, mely a hírességek körében is igen népszerű, már hagyományok kapcsolódnak - beöltözni szinte kötelező.

Amíg hazánkban nem ünnep, a világ más tájain, főként az Egyesült Államokban sokak kedvenc időszaka a halloween. A beöltözős, tökfaragós, kéregetős napnak hatalmas kultusza van, sokan már az első falevél földre pottyanásakor elkezdenek hangolódni a jeles ünnepre, és rögtön rohannak tökös pitéért vagy szerecsendiós lattéért. Esetleg mindkettőért.

Az utóbbi években persze itthon is be-be kacsint a halloween szele. Akadnak közösségek, amelyek partit tartanak október utolsó napján, ahol mindenki jelmezt húz, a helyszínt pedig töklámpásokkal és rémületet keltő díszletekkel teszik hangulatossá, esetleg tematikus ételeket is készítenek. Nagyon megéri mindez az áruházláncoknak is, hiszen október közepétől a zöldségesek polcai roskadoznak a különféle tököktől, amikre van is kereslet bőven. Hasonló a helyzet a halloweeni dekorációkkal és csemegékkel is, az utóbbival megpakolt állványok gyakran pillanatok alatt kiürülnek a boltokban. De honnan is ered a halloween, és mi értelme van?

Kelta hagyományok, angolszász fűszerek

A halloween, mint elnevezés a 16. században környékén alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (az evening rövidítése) néven emlegették, a skótok ezt egyszerűsítették le halloweenre, ami a kelták Samhain nevű ünnepére vezethető vissza.

Hagyományaik szerint október 31. és november 1. között eltűnik a határ a túlvilág és a földi élet között, így az emberfeletti lények, illetve a halottak is szabadon járhatnak közöttünk. A nép körében a Samhain a kemény mezőgazdasági munkák után kezdődő pihenés első napját is jelentette, így az írek például házról házra jártak, hogy kántálásukkal elűzzék a rontó szellemeket, cserébe egy kis megvendégelést vagy csekély fizetséget vártak. A pogány kelta hit szerint az említett éj az év legmágikusabb éjszakája, melynek idején szokás volt örömtüzet gyújtani és kísértethistóriákat mesélni, különböző jelekből jósolni. Nem volt viszont tanácsos hosszú utakra indulni, vagy ha mégis erre kényszerült az illető, töklámpásokkal a kezében igyekezett távol tartani magától a nem e világi entitásokat. A töklámpást egyébként eredetileg az írek honosították meg, de létezik erre egy másik história is.

Honnan a tök?

A töklámpást állítólag egy ír mítosz, a Stingy Jack, azaz a Fukar Jack írta be a köztudatba. A legenda szerint egy Jack nevű férfi italozni hívja az ördögöt, de nevéhez hűen nem akart fizetni a fogyasztásáért, ezért meggyőzte a patást, hogy öltsön pénzformát, így kiegyenlítheti a tartozást. Miután a pokol ura eleget tett kérésnek, Jack a zsebébe dugta, és mellé tett egy ezüst keresztet, ami meggátolta az ördögöt a visszaváltozásban. Jack azzal a feltétellel engedte csupán útjára, hogyha egy évig nem zargatja, ha pedig meghalna, nem viszi el a lelkét. Ez így is lett. Később Jack arra vette rá az ördögöt, hogy az felmásszon egy fára és levegyen az ágáról egy gyümölcsöt, ám amikor már fent volt, ismét előkapta az ezüst keresztet, ami nem engedte lemászni az ördögöt. Jack ismét feltételhez kötötte a kereszt eltávolítását, mondván: az ördögnek tíz éven át békén kell hagynia.

Nem sokkal kis játéka után Jack meghalt, a mennyországba pedig nem kapott bebocsájtást alantas földi életvitele miatt, és bizony az ördög is betartotta az ígéretét, és nem engedte belépni a pokolba. Jack útját ezután csak az égő szén világította meg, amiből egy keveset kivájt marharépába pakolt, hogy magával vihesse a sötétbe. Az említett lámpáshoz ki-ki saját verziót használt, Skóciában és Írországban répát és krumplit faragtak, Angliában pedig céklát. Az említett országokból érkezők honosították meg a szokást az Egyesült Államokban is, ahol hamar rájöttek, hogy sütőtökből sokkal esztétikusabb lámpásokat készíthetnek – írta meg a History.

Csokit vagy csínyt!

A beöltözés hagyományát is az írek vitték a másik kontinensre. A fentebb említett Samhain ünnep nyomán lett szokás a jelmezöltés, illetve a házról-házra járás és a kéregetés, melynek alkalmakor a jól ismert csokit vagy csínyt! Szólás is el szokott hangozni. Utóbbi egyébként onnan ered, hogy a keltáknál jellemzőek voltak az étel- és állatáldozatok, melyekkel a halottak vándorlását kívánták megkönnyíteni. Ahol a holtakat nem várta semmi, ott átkot szórtak a ház lakóira.

Egyes források szerint egyébként az ünnep alatt nem voltak ritkák az emberáldozatok és a sátánimádat sem, erre azonban a történészek nem találtak bizonyítékokat.

Szokások és jellegzetes alakok

A fekete macska időtlen idők óta a szerencsétlenség szimbóluma, halloween éjszakáján pedig ugyancsak rossz ómen: a gonosz  szellemek érkezését vetíti elő. Érdekesség, hogy a nyávogó négylábú a boszorkányok kedvelt társasági állata is, utóbbi ugyancsak közkedvelt jelmeztéma a partikon. Maga a boszorkány nagy valószínűséggel az öregasszony formát öltő kelta télistennő révén kapcsolható az ünnephez, a vasorrú, csúf banyák hosszú évek során csapódtak a szimbólumok közé.

Ami a szokásokat illeti, az Egyesült Államokban kifejezetten közkedvelt időtöltés halloweenkor almahalászat, amikor is a versenyzők kéz nélkül, szájjal harapják ki a gyümölcsöt az előttük lévő vízzel töltött vödörből. A babona szerint akinek először sikerül kihalásznia egy almát, a jelenlévők közül az fog legelőször férjez menni, és az a lány, aki Halloween éjszakáján szerelme párnája alá teszi az almáját, a jövendőbeli férjét látja majd álmában. Az almamotívum egyébként azért is fontos, mert a halloween pogány ünnep, a vallás legfontosabb szimbóluma, a pentagram pedig állítólag a félbevágott gyümölcs magházának formájára eredeztethető vissza.

Akik nagyon eltalálták, és akik nagyon nem

A halloween természetesen a hírességek körében is igen népszerű, esetükben az Instagram létezése szinte már elvárás, a jeles napon villantsanak valami menő jelmezt. Amíg ez nem volt, mindenki tematikus partikon mutatta meg kreativitását.

Heidi Klum és volt férje, Seal éveken át voltak a halloweeni partik ékkövei. A páros ugyan azóta különvált, a modell 2019-ben hozzáment a Tokio Hotel nevű zenekarból ismert Tom Kaulitzhoz, aki neje mellett maga is nagy jelentőséget kezdett szentelni az ünnepnek, így Klum képzelőere továbbra is szárnyalhatott. Ő ugyanis sem időt, sem pénzt, sem pedig energiát nem spórol, ha a halloweeni jelmezéről van szó. Hosszú éves pályafutása alatt volt már full extrás Jessica Rabbit, öreg néni, rémisztő űrlény és tökéletes Fiona hercegnő is, természetesen ogre formában, mellette urával, aki Shrekké avanzsált. A modell partijain egyébként jellemzően a vendégsereg is kitesz magáért, ki élethűbb, ki rémisztőbb szetteket visz mindig a vörös szőnyegre – hozzá kell tenni, hogy 2008-ban Heidi Klum is rosszul döntött, amikor Káli istennőnek öltözve a teljes hindu közösséget megsértette, ugyanis a jelmez kezeiről egy műanyag emberi fej és más levágott testrészek lógtak.

A Kardashian-West család nemrég felbomlott, pedig a celebritás annak idején mindent megtett, hogy megtartsa a családi összhangot. 2019-ben például mind Kőkorszaki szakiknak öltöztek, az urának azonban valamiért a dinó jelmeze jutott.

Ugyanebben az évben férgeknek is beöltöztek, ám Kanye West, azaz most már Ye ekkor sem kívánt arccal szerepelni.

Persze nem ők az egyetlenek, akik mellényúltak. Chris Brown például 2012-ben nem túl ízléses módon arab terroristának öltözve látogatta meg Rihanna halloweeni partiját, Harry Hamlin pedig annak idején horogkeresztes pólóval „koronázta meg” a jelmezét, melyben állítólag a Sex Pistols basszusgitárosát szerette volna megszemélyesíteni.

Ön idén megünnepli a Halloweent?

(Borítókép:  Tök installáció Londonban 2014. november 1-jén. Fotó: Rob Stothard / Getty Images)