A kulturális sokk miatt igazán emberpróbálók a kalandrealityk

A kereskedelmi televíziócsatornák nézői és a realityk kedvelői el vannak kényeztetve az elmúlt hetekben, ugyanis elrajtolt a TV2 kalandrealityje, az Ázsia Expressz harmadik évada, a rivális csatornán, az RTL-en pedig a hírességek kolumbiai esőerdőben vívott mindennapi küzdelmeit követhetik végig a nézők a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban. 

A hírességek amellett, hogy igazán nehéz feladatoknak vannak kitéve a forgatások alatt, mindezt családjuktól, otthonuktól távol kénytelenek végigcsinálni, idegen országokban és kultúrákban, ami talán legalább akkora nehézséget okozhat számukra, mint egy hajszán vagy egy bátorságpróbán részt venni. 

Aki utazott már a magyarországi szokásoktól merően eltérő kultúrával rendelkező országba, magán is tapasztalhatta, hogy a megérkezést követő néhány óra, nap, vagy akár hét is rendkívül nehéz, ugyanis teljesen új közegbe, idegen nyelven beszélő emberek, számunkra sokszor bizarr és furcsa ételeket fogyasztó személyek közé csöppenünk be, ami miatt úgy érezzük magunkat, mintha sokkot kaptunk volna. 

Ugyan az ilyen eseteknél jogosan gondolhatnánk, hogy csak mi vagyunk ennyire érzékenyek és az utazás hossza fárasztott le minket, a kulturális sokknak nevezett jelenség igenis létezik. Ha egy számunkra idegen vagy a megszokottól különböző kultúrával találkozunk, sokkal könnyebben válhatunk feszülté, szorongóvá vagy aggodalmassá, de tájékozódási zavar, bizonytalanság és zavarodottság is felléphet. Ilyenkor azonban nem kell azonnal kétségbeesni, a legtöbb ember könnyedén és meglehetősen gyorsan be tud illeszkedni, és idővel alkalmazkodik az idegen kultúrához és szokásokhoz. 

Ezekkel találkozhattak és találkozhatnak a forgatások során a Celeb vagyok, ments ki innen!, de még inkább az Ázsia Expressz játékosai és stábtagjai, utóbbiaknak ráadásul a négy országba való utazás és a helyiekkel való folyamatos kontakt miatt többször is meg kellett tapasztalniuk ezt az érzést. A kaladrealityt Jordániában, Törökországban, Üzbegisztánban és Örményországban forgatták, így tényleg különböző országok szokásaihoz kellett alkalmazkodniuk meglehetősen rövid idő alatt a versengő hírességeknek. A műsorról és a versenyzőket érő kulturális különbségekről lapunknak a műsort vezető Ördög Nóra is mesélt korábban. 

Aggodalommal, zavartsággal és szorongással járhat

A kulturális sokk azon érzések csoportja, amelyeket akkor észlelünk, amikor egy idegen kulturális vagy társadalmi közegbe kerülünk. A gyakran aggodalommal, szorongással, zavarodottsággal és esetenként tájékozódási zavarral is fellépő jelenséget Kravo Olberg nevezte meg először 1955-ben, aki Brazíliában élő amerikaiak beilleszkedését és alkalmazkodását vizsgálta. 

A sokk az új kultúrába való beilleszkedés nehézségeiből ered, hiszen ilyenkor az ember nem tudja, mi megfelelő és mi nem, mit szabad és mit nem. Ez gyakran az új vagy különböző kultúra bizonyos nézőpontjai iránt érzett erős erkölcsi undorral is együtt járhat.

A kutatók a kulturális sokk kialakulásának három fajtáját állapították meg: 

• Elveszítjük a társadalmi kapaszkodókat: a nyelvet, a szimbólumokat, a viselkedési mintákat és szokásokat.
• A személyközi és társas kommunikáció diszfunkciója: hiába értjük meg az adott idegen nyelvet, a jelentésbeli különbségeket nem érzékeljük. 
• Identitáskrízis lép fel: az illető nem tudja eldönteni a felé áramló jelzésekből, hogy mi fontos és mi lényegtelen.

Ez lehet az igazi kihívás a játékokban 

A bátorságpróbák és az emberpróbáló feladatok mellett a kulturális sokkal való megküzdés és alkalmazkodás kulcsfontosságú része lehet az olyan realityknek, mint az Ázsia Expressz vagy a Celeb vagyok, ments ki innen! 

„Alapvetően ezeknek a játékoknak rejtett kihívása, hogy ki hogyan és milyen gyorsan tud alkalmazkodni az új közeghez és az azzal járó kulturális sokkhatásokhoz. Ha egy új közegbe kerülünk, akár kulturális, akár olyan értelemben, hogy az eltér a hétköznapi, megszokott sémáktól, akkor az alapvetően feszültséget gerjeszt. Ilyenkor megpróbálunk az új helyzetben is a rutinunk alapján viselkedni és reagálni, és azokat a stratégiákat kezdjük használni, amiket itthon is használnánk egy adott szituációban. Ha nagyon nagy a különbség a régi és az új hely között, akkor beszélhetünk egy sokkszerű állapotról.

Ennek a következménye az, hogy az ember ilyenkor egy picit tehetetlen, kilátástalan, felerősödik a bizonytalansága és a biztonságérzetünk is megrendül, hiszen nem tudunk azokhoz a kapaszkodókhoz, sémákhoz nyúlni, amelyek az otthoni életünkben működnek”

– magyarázta dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus az Indexnek. 

Az alkalmazkodás ugyan valóban nem egy egyszerű folyamat, mégis ez lehet az, ami miatt valaki akár megnyeri az adott műsort, tehát a sikerhez nagyban hozzájárulhat, hogy ki teszi magáévá hamarabb az új közeget. 

Aki előbb megtalálja az alkalmazkodás kulcsát, az az ember a játék nyertese lehet. Ezek a realityk általában úgy vannak kitalálva, hogy eleve gerjesszék a feszültséget, hogy létrehozzanak olyan szituációkat, ami megterhelő a versenyzők számára. A kulturális sokk is egy ilyen, rejtett pszichés teher, és ebből fakadhat egyfajta sokkos élménye a játékosoknak

– tette hozzá.

Mit tehetünk ellene? 

Mivel minden személy másképpen éli meg és reagál ezekre a szituációkra, ezért a kulturális sokk hatásainak ellenszere is eltérhet egyénektől függően. Dr. Makai Gábor szerint azonban egy módszer a legtöbb esetben segíthet átvészelni ezt az időszakot. 

Személy- és személyiségfüggő, hogy elkezdünk-e ezekben a szituációkban pánikolni. A nyitja ennek az lehet, ha kicsit ezt a pánikoló, szorongó érzést le tudjuk vetkőzni, megállunk és átgondoljuk, hogy akkor most hogyan is tovább. Az újratervezés és újrakeretezés az alkalmazkodás nyitja. Ha nem érzelmileg vagyunk benne a szituációban, és tudatosítjuk magunkban ezt a pánikreakciót, akkor könnyebben ki lehet kerülni ebből az állapotból. Meg kell tudni állni, felismerni ezt az érzést, és tudatosítani, hogy ez miből fakad. Ahogyan itthon, ott is megkeresi és meg is találja az ember a megoldást a problémákra

– vélekedik a szakember.

A különböző mentális betegségekkel, depresszióval vagy szorongással küzdők körében a kulturális sokk ugyan sokkal erősebb reakciókat is kiválthat, a nézők számára pont ez lehet igazán csábító ezekben a műsorokban. 

Az, aki úgy megy oda, hogy hajlamos a depresszióra, a szorongásra, vagy valamilyen személyiségzavarral küzd, annak sokkal nehezebb dolga van. A nézők számára azonban ők tudnak leginkább érdekes reakciókat kiváltani. Ezzel egy picit vissza is lehet élni, hiszen ezek miatt még érdekesebbé válik a néző számára az egész

– emelte ki a klinikai szakpszichológus.

Hazatéréskor könnyebb dolgunk lehet 

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha egy másik országba megérkezve ránk telepszik a kulturális sokk, akkor hazatérve is ezt fogjuk majd érezni otthon? A válasz ugyan egyértelmű igen, azonban a legtöbb esetben ez a folyamat rendkívül gyorsan lezárul, ahogyan az ismerős közegbe megérkezünk.

„Alapvetően sokkal gyorsabban végbemegy hazaérkezéskor az alkalmazkodás, hiszen abba a közegbe térünk vissza, amely számunkra komfortos. Ahogyan a megszokott életünket visszakapjuk, létrejön az alkalmazkodás, hiszen nincsen új helyzet, mindent ismerünk már. Biztos, hogy van az emberekben ilyenkor egy bizonyos megkönnyebbülés, de biztosan kell egy kis idő, hogy lecsengjenek bennünk az élmények. Ezeket ki kell értékelnünk magunkban.

Az is közrejátszik, hogy ki milyen szájízzel távozik az adott helyről vagy a játékból. Fontos befolyásoló tényező lehet, hogy milyen céllal ment oda az ember és ennek megfelelően mit sikerült megvalósítania a terveiből”

– mondta lapunknak dr. Makai Gábor.