Mai árfolyamon számolva elképesztő összeget raboltak össze a betyárok

A magyar betyárvilág a 18. században mutatta az első életjeleket, és 1924-ben halt meg az utolsó celeb zsivány, Farkas Jancsi, aki a Pesti Napló nekrológja szerint „csendőrt ölt, virtuskodott, majd 15 évet börtönben ült”. A betyárok a ’48-as szabadságharc után élték fénykorukat, ekkorra nemcsak PR-vonalon tudtak erősíteni, hanem bevételi oldalon is szintet léptek a pusztákban kóborló elődeikhez képest.

Dalok, balladák és ponyvaregények születtek az egyre inkább romantikus hősöknek beállított útonállókról, akiknek a pályaíve alig változott az évtizedek alatt. Jellemzően kisebb lopások után lettek számkivetettek, majd csapatokba verődve léptek egyre vakmerőbb akciókba, hogy aztán egy csárdában, a zsákmány elosztása közben csapjanak le rájuk. Innen az akasztófa vagy a börtön következett, a szerencsésebbek egy-egy sikeres szökéssel szereztek nevet maguknak, majd minden kezdődött elölről.

Betyárnak lenni különösen jövedelmező volt, még ha nem is jelentett fenntartható üzleti modellt. A Növekedés.hu összeállítása szerint Sobri Jóska egyetlen balhéval, a győri káptalan pénztárának kirablásával mai árfolyamon számolva 25 millió forinttal lett gazdagabb, de egy évvel később már nem volt az élők sorában. Rózsa Sándor kevésbé volt eredményes, de ezt a szorgalmával pótolta, minden idők leghíresebb betyárjának legalább hatvan rablást kellett elkövetnie ahhoz, hogy összejöjjön 20–30 millió forintnyi zsákmány.

Csak összehasonlításképp: a betyárszcéna egyik feltörekvő csillaga, a 20 éves korában kivégzett Bogár Imre a provizórium alatt mai árfolyamon számolva 15–30 millió forintnyi összeget zsákmányolt rövid, mindössze egy évig tartó karrierje során. A korábban említett, méltatlanul elhanyagolt Farkas Jancsi pedig a becslések szerint akár 100 millió forintot is összebetyárkodhatott bandájával, igaz, ebben benne volt a károkozás is, amit a 41, általuk elkövetett bűncselekmény számlájához csaptak.

Kortársa, az 1837-ben ezen a napon született Vidróczki Márton nem élte meg a negyvenéves kort. A Mátra leghíresebb betyárját a legenda szerint nem fogta a golyó (ez később megdőlt), csak a gazdagoktól rabolt és nagylelkűen bánt a szegényekkel (ami szintén némi forráskritikával kezelendő). Vidróczky születésnapján ma kvízünkkel tesztelheti, mennyire ismeri a betyárok szubkultúráját.

(Borítókép: Oszter Sándor a Rózsa Sándor című sorozat forgatásán 1970-ben. Fotó: MTI/Tormai Andor)