2024. június 14. 21:00
Németország 0
Skócia 0

A szlovákok is előzik a magyarokat az egyre inkább luxussá váló Horvátországban

2023.06.21. 08:38
A hozzánk legközelebb eső, horvát tengerpartra hagyományosan úgy gondolunk idehaza, mint a legolcsóbb opcióra, ha sós víz mellett szeretnénk nyaralni. Ez változhat a jövőben, az ország ugyanis az olcsó tömegturizmus ellenében inkább a minőségi irányba menne el, számos prémium- és luxusfejlesztéssel rukkoltak elő az elmúlt években. Kell is, ha nem akarnak a pozíciójukból veszíteni a régióban ebben egyre erősebb Montenegróval szemben.

Már írtunk róla, milyen eszközökkel próbál piacot szerezni a kétségkívül a balkáni régióban a legjobb PR-nak örvendő két délszláv állam, Horvátország és Montenegró. Utóbbinak ugye két jól elkülöníthető övezete van, a világszinten is egyre feljövőben lévő Kotori-öböl, és a bár luxusfejlesztésekkel is bőven megtámogatott, de egyelőre még a tömegigényeket kiszolgáló budvai partszakasz – vagy ahogy egy horvát szállodaigazgató kissé pikírten megjegyezte nekünk: a „szegények Monacója”.

Horvátország legelegánsabb részei, ahol a legtöbb luxusszálloda is található, a korábban általunk is részletesen bemutatott Isztriai-félsziget, az ennek csücskében lévő Kvarner-öböl, Közép-Dalmácia (azaz Split környéke és Hvar szigete), valamint a dubrovniki régió. 

A névadó, a világon az egyik legépebb középkori falrendszerrel is büszkélkedő városban épp a minap vezettek be új szabályokat az óvárosban lakók védelmére a „Tiszteld a várost!” kampány égisze alatt: többek közt még a városfalon kívül le kell adni a középkori negyedben megszállóknak a bőröndjeiket az erre felállított szolgálatnak, amely némi térítés fejében a hotelhez szállítja majd őket.

A lakóknál ugyanis betelt a pohár, nem szeretnék a gurulós bőröndök hangját hallgatni tavasztól őszig.

Horvátországban is elérte már pár helyen a kritikus pontot a tömegturizmus, így ahogy a horvát turisztikát Szlovéniában irányító Bruno Bonifacic is nyilatkozta, a horvát idegenforgalom fordulóponton áll, szeretnének határozottabban nyitni a luxusszektor felé, ami nemcsak a szolgáltatásokban, hanem az árakban is meg fog mutatkozni. Egy ilyesféle trendet idehaza is megfigyelhetünk egyébként, a fővárosi, nemzetközi színvonalú luxusfejlesztések mellett sajnos azonban a vidéknek mostohább sors jut minálunk. Bár üdvözlendő, hogy a vállalkozók a saját fejlesztésű márkák ellenében egyre több prémium külföldi láncolattal kötnek üzemeltetési szerződést, a végeredmény – tisztelet a kivételnek – vagy teljesen jellegtelen fizimiskájú, vagy kifullad a könnyen avíttá váló giccsben.

A szlovákok, a szlovénok és a csehek is beelőztek minket

A számokból látszik, hogy Horvátország felgyógyult a Covid-sokkból, 2021-hez viszonyítva 37 százalékkal nőtt a turistaforgalom tavaly: 18,9 millióan összesen 104,8 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban, szeptember végéig több mint 11,5 milliárd eurót hozva – áll a Horvát Nemzeti Bank jelentésében.

Isztria toronymagasan vezet a közel 30 millió éjszakájával, Split környéke 20 millióval áll mögötte, a dobogóra pedig Tengermellék-Hegyvidék megye (18,3 millió) és Zára megye (14,9 millió) fért még fel, ami jól mutatja, hogy a turisták döntő részét adó kelet-közép-európaiak maximum idáig autóznak le szívesen. A németek 24,9 millió éjszakát, a szlovénok 10,1 milliót, az osztrákok 8,2 milliót, a lengyelek 6,7 milliót, a csehek 6 milliót töltöttek el az országban, akiket az olaszok, a britek, a szlovákok (3,3 millió) és a hollandok követnek.

Látjuk, az élbolyba sajnos a magyarok a 3 millió éjszakájukkal már nem kerültek be – holott valamilyen romantikus fantáziából fakadóan előszeretettel gondolunk arra, hogy a nyári vakáció alatt elköltött forintjaink nélkül déli szomszédunk gazdasága összedőlne. A fejlődés pedig a schengeni csatlakozással és az euró bevezetésével töretlenül ível majd felfelé – legalábbis ebben bízik Nikolina Brnajc turizmusért és sportért felelős miniszter.

Hova érdemes menni a fő- és az utószezonban Isztrián?

Magyar ember leggyorsabban tengert a Fiume/Rijeka városánál lévő Kvarner-öbölben, az abbáziai Riviérán lát. A ma már Opatijának hívott, még a Monarchiában kiépült üdülővárosban számos felújított vagy felújításra váró grand hotel akad, persze a helyiek is örömmel adják ki belvárosi lakásaikat akár 1000 euró/éjszakáért is. Az öt kis település összeolvadásával létrejött partszakaszon számos új hotel is vár, a helyi Hiltonnak híres például a Michelin-csillagos étterme, de kétségkívül az Ikador Luxury Boutique Hotel & Spa a legkülönlegesebb a szolgáltatások terén.

A Comói-tó életérzése válik itt valósággá, az ikonikus Riva motorcsónakgyártóval kötöttek ugyanis megállapodást, a világon csak roppant kevés helyen megtalálható Riva Lounge-ban lehet itt falatozni, na meg persze egy órára kibérelni a csónakot, és Voloskótól Lovranig süvíteni a part mentén – amely egy teljesen új perspektívát kínál a századfordulós villákra és hotelekre. Ha pedig már errefelé vagyunk, tényleg érdemes Isztrián elidőzni, hiszen számos érdekes fejlesztés várja itt az utazót. Legyen szó például az úgynevezett village hotelek műfajáról, ami idehaza talán még nem cseng ismerősen.

Lényegében ez egy olyan luxusműfaj, amikor egy komplett falut alakítanak át hotellé, a szállodakomplexum több régi vagy új házból áll – azaz villákban lehet lakni, de mégis egy hotel üzemeltetésében. Egy resort villaparkjától annyiban különbözik ez a szállásforma, hogy valóban van egyfajta bukolikus jellege a dolognak. Nem a luxus glamúros vagy nagyon elegáns vonalát viszik, hanem amit ma trendi szóhasználattal élve csendes luxusnak hívunk.

Két neves példa van erre a félszigeten, az olívaolajáról is híres Meneghetti Bale település közelében és a 14. századi velencei erőd helyére épült San Canzian Buje városa mellett. Utóbbit akár csak egy vacsoráért is érdemes meglátogatni, hiszen egy nagyon erős, a helyi adottságokhoz, alapanyagokhoz kötődő fine dining éttermet (Luciano) is visznek. A szarvasgomba persze, felülreprezentált alkotóelem.

De érdemes itt éjszakázni, hiszen pazar látvány az erdős völgyre reggeli közben letekingetni.

A félsziget észak-nyugati csücskében több jó opció is van, ilyen például a novigradi Palazzo Rainis Hotel & Spa, a város egykori gyógyszerészének századfordulós villája, amelyet teljesen erre a tematikára húztak rá. Tekintve, hogy a belsőépítész ugyanaz a cég volt, mint az Ikador esetében, így menő, kortárs terekre számítsunk, fine bistro étteremmel. A Kempinski szállodalánc is üzemeltet két hotelt a régióban, az egyiket még horvát földön, Savudrijában, amely egy nagy resort villaparkkal, fine dining étteremmel, festői stranddal.

Itt járva volt alkalmunk betekinteni egy villába is, amelyet több ezer euróért kínálnak éjszakánként – természetesen külön szinttel a személyzetnek. Kissé a horvát Downton Abbey-ben éreztük magunkat. A másik nagy egységük földrajzilag még Isztria ugyan, de már Szlovéniához tartozik, a Kempinski Palace Portorož a Monarchia legelegánsabb grand hoteljének épült, a reggelit a fényűző bálteremben szolgálják fel, vacsorára pedig a Michelin által is javasolt Sophia éttermüket ajánljuk, amelynek nem véletlenül ez a neve – hiszen az itt étkező Sophia Loren után kapta.

Fine dining a császári palotában, alvás a Birkenstock örökösénél

A legtöbb honfitársunknak Split az a legdélebbi pont, amely a lélektani határ kilométerben, de mivel az ország második legnagyobb városaként számos izgalmas opciót kínál, így senkit sem hibáztatunk ezért. Érdekes a szecessziós épületben nyitott, nagyon szép kortárs enteriőröket kapott Heritage Hotel Fermai Split MGallery is itt, és van a város mellett egy nagy resortja a Marriott-csoportnak is, a Le Méridien.

Szerintünk a legmenőbb hotel mégiscsak a tavaly ősszel nyitott Ambasador, amely kvázi a tengerparti sétányt, a Rivát zárja le. A 1937-es eredeti épületet a Birkenstock papucsgyártó cég örököse bonttatta le pár éve, hogy a város új ötcsillagos szállodáját húzza fel a helyére, amelynek szobáiból és tetőmedencéjéből csodás a panoráma a kikötőre és az óvárosra – ahol említést érdemel a Diocletianus császár által emeltetett palota oldalában működő ZOI fine dining étterem is.

Délebbre a dubrovniki régió is számos klassz hotelt kínál, a város századfordulós részén a Hilton számít a legmenőbbnek, de ha nem bírjuk a turistahadakat, érdemes a 10 km-rel délebbre eső Župa Dubrovačka részen megszállni. Ez valójában több település gyűjtőneve, ilyen a bájos Mlini vagy a legnagyobb hotelnek, a különleges alakú Sheraton Dubrovnik Rivierának is otthont adó Srebreno. A hatalmas, maximálisan a kényelemre fókuszáló hotelt nem véletlenül építették egyébként a festői öbölbe, egy 5-10 perces sétára esik tőle Kupari, a délszláv háborúig Jugoszlávia egyik legfelkapottabb nyaralóövezete – ahol még Titónak is volt villája. Ma már csak kiégett torzók magasodnak hálás fotótéma gyanánt.

A legmostohább sorsú horvát város: Zágráb

Mint látjuk, a horvátországi idegenforgalom döntően a tengerparti sávra korlátozódik, talán még egy-két vízesés (amilyen a Plitvicei-tavak) tudják innen elrángatni a turistákat. A főváros helyzete már kemény dió, holott a Budapesttől mindössze 3,5 órás távra lévő Zágráb határozottan nem érdektelen egy hosszú hétvégére.

Hagyományos gasztronómiáját tekintve számunkra valóban nem a legizgalmasabb választás, talán még a zagorjei rétes a legkülönlegesebb fogásuk, amelyet forrásaink szerint a város történelmi hoteljében, a pályaudvar mellett fenségesen magasodó Esplanade bisztrójában készítenek a legjobban – a luxusszállodának persze, van fine dining étterme is. De mindenképpen érdemes az olykor egytálételnek is beillő desszert parafrázisát megkóstolni a város egyetlen Michelin-csillagos éttermében, a Noelben is.

Vigyázat, a degusztációs menüjük több mint húsz fogás, ide valóban éhesen kell érkezni!

Koncepciójában a hely roppant erős, jelenleg például egyáltalán nem használnak húst a fogásokhoz – elvégre minek, ha ebben az évszakban ennyi mindent ad a természet. Csak a saját szűrt és mineralizált csapvizüket lehet kérni, palackozott ásványvíz nincs, hogy ne terheljék feleslegesen a környezetet. Cserébe viszont ezt nem számlázzák ki – mint mondják, a vízhez jutás egyébként is alapvető emberi jog.

Két éttermet ajánlanánk még kifejezetten, az egyik a kétségkívül legdizájnosabb fine dining hely, a Theatrium by Filho, amely egy színház belső udvarán található – innen a neve is. A színek a berendezésben és a tányérokon is hangsúlyosak, különleges élménnyé téve így vizuálisan is a roppant erős menüt. A másik javaslatunk pedig akkor kézenfekvő, ha a várnegyednek tekinthető Felsővárosban tör ránk az éhség, és úgy szeretnénk falatozni, ahogy a helyi jómódú középosztály és elit is teszi.

A neves séf, Marin Rendić által vezetett Bistro Apetit már a villanegyedben található, jól átgondolt, koherens kóstolómenüje éppen elég, és nem mentes az olyan teátrális húzásoktól sem, mint hogy a desszertet hatalmas szárazjégfelhő közepette tálalják.

Zágráb nem éli át hotelfronton azt a dinamikus fejlődést, amit jelenleg Budapesten élvezhetünk, a Sheraton vagy a The Westin helyi egysége régi, de megbízható darab, ezek szintúgy Horvátország legnagyobb szállodakonglomerátumához, a Maistrához tartoznak, mint a város új büszkesége, a négycsillagos Zonar Zagreb is, amelynek különleges koncepciót gondolt ki a fejlesztő. A volt Panorama Hotel toronyházát teljesen újrahúzták, és kifejezetten a fiatal, divatos utazókra és a sportolókra lőnek vele. Több edzőterem is lesz az épületben, a tetőn lévő medencében lévő fotózkodásért az illetékes szerint már sorban állnak a helyi influenszerek.

A szerző luxusszakértő.