A halál nyomában járnak, már a Menendez fivérek házát is ellepték az illetéktelenek
További FOMO cikkek
Jeffrey Dahmer történetének sikere után az elmúlt hetekben ismét kegyetlen gyilkosokról szóló sorozat rabolta el a Netflix-nézők szívét, a Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori ugyanis világszerte bekerült a szolgáltató legnézettebb műsorai közé, a két testvér története pedig három évtizeddel a történtek után is újra végigszántották a médiát.
Az ehhez hasonló felhajtás persze ma már egyáltalán nem meglepő, hiszen egy-egy dokumentumfilm, sorozat, vagy film kapcsán is képesek hatalmas tömegek fanatikusan rajongani, így az sem újdonság, ha az egyes történetek helyszíneit is felkeresik – legyen szó bármilyen kegyetlen vagy hátborzongató történetről.
A legnépszerűbb streamingszolgáltató új sorozata után ugyanis az elvetemült rajongók elözönlötték annak a Beverly Hills-i villának a környékét, ahol a testvérpár különös kegyetlenséggel végzett szüleikkel. A CNN tudósítói októberben arról számoltak be, hogy ráadásul nem csak amerikaiak látogatták meg a gyilkosságok helyszínét, Argentínából, Guatemalából, Kolumbiából és Svédországból is érkeznek turisták, akik a sorozat miatt kíváncsiak voltak, hogy néz ki most a véres múltú villa.
Ez a látogatási hullám azonban nem kis kellemetlenséget okoz a helyi lakosoknak. Az ott élők jogosan tartanak attól, hogy a hírnév okozta turistainvázió akár ismételten több évig eltarthat – akárcsak a gyilkosság utáni időszakban –, így remélik, hogy a témában több film, sorozat, és dokumentumfilm már nem készül.
Az ilyen és ehhez hasonló turistajelenségeket „dark turizmusnak” nevezik, itthon azonban sokkal inkább sötét-, halál-, vagy katasztrófaturizmusként emlegetjük. De vajon miért vonz minket ennyire a szenvedés helyszíneinek felfedezése, és egyáltalán mi tartozik a sötét turizmus zászlaja alá?
Az emberiséget vonzzák a tragédiák és a hátborzongató helyszínek
A sötét vagy katasztrófaturizmus egy olyan turisztikai gyakorlat, amely katasztrófák, bűnesetek vagy emberi tragédiák helyszíneinek felkeresésére irányul. A jelenségnek egyes vélekedések szerint számos formája van, amelyen belül megkülönböztetik a halálturizmust, a gyászturizmust és a katasztrófaturizmust is, ám ezekre a köznyelvben itthon leggyakrabban egyaránt a katasztrófaturizmus kifejeztetést használjuk.
A sötét turizmus fogalma az 1990-es évek elején kezdett elterjedni az akadémiai körökben J. John Lennon és Malcolm Foley munkásságának köszönhetően, akik az „embertelen cselekedetek reprezentációjaként” definiálták a turizmus ezen ágát. Később Kevin Fox Gotham egy újabb értelmezést adott, amely szerint a sötét turizmus:
„az emberek utazását jelenti olyan helyekre, amelyek fájdalommal, bánattal vagy traumával kapcsolatosak.”
Szerinte ennek egy specifikus területe a katasztrófaturizmus, amely olyan eseteket jelöl, ahol a turisztikai vonzerőt egy jelentős természeti katasztrófa vagy tragédia utóélete képezi inkább.
A sötét turizmus fogalma így egy meglehetősen széles spektrumot ölel fel, kezdve a komolyabb, történelmi helyszínektől egészen a könnyedebb, szórakoztatásra épülő helyekig. A spektrum egyik végén találhatók az extrém turisztikai tevékenységek, ahol a látogatók egyben tanulnak is az adott katasztrófáról vagy tragédiáról, autentikus élményt keresve. A másik végletet sokkal inkább a kereskedelmi célú szórakoztató programok képviselik, mint például a Hasfelmetsző Jack-témájú vidámparki látványosságok, vagy a pestishez kapcsolódó előadások.
Ezen események célja a látogatók szórakoztatása, nem pedig történelmi oktatás és emlékezés.
Persze sokan ezek kapcsán etikai problémákat fogalmaznak meg, mivel az ilyen helyszínek gyakran romantizált formában jelenítik meg a történelmet, így nem feltétlenül sugallják az eredeti tragédia mélységét. De akkor miért ennyire népszerű mégis a sötét turizmus?
Azért, mert természetünkből adódóan érzelmi kapcsolatot szeretnének kialakítani a múlt eseményeivel. Az ilyen helyszínek látogatása ugyanis lehetőséget ad a látogatóknak, hogy átérezzenek egy-egy történelmi tragédiát, és reflektáljanak annak borzalmaira. Az emlékezés és tanulás sokakat motivál: a sötét turizmus szorosan kapcsolódik az edukációs turizmushoz, különösen az intenzívebb helyszíneken. Számos látogatót ez a vágy hajt, hogy jobban megértse az emberiség múltját, különösen a háborúk, népirtások vagy más társadalmi katasztrófák kontextusában. Természetesen vannak, akik egyszerűen új élményt vagy kalandot keresnek, esetleg egy olyan helyszínt, ahol egyedülálló élményekkel gazdagodhatnak.
Akadnak persze Darwin-díjra jelölt turisták is, akik egy-egy természeti katasztrófa helyszínére utaznak el, vagy választják a menekülés helyett a tartalomgyártást és a fotózkodást – mondván, egy-egy hurrikánfotó vagy áradásos kép rendkívül nagyot megy majd a közösségi médiában...
Komoly etikai kérdéseket vet fel
Hiába azonban a halálturizmus népszerűsége, a jelenség kapcsán fontos etikai kérdések is felmerülnek. Egyesek úgy vélik, hogy ezeknek a helyeknek a meglátogatása valóban tiszteletadás az áldozatok emléke előtt, mások viszont úgy gondolják, hogy
az efféle turizmus üzleti célú haszonszerzést jelent mások szenvedéséből.
A Menendez-féle bűncselekmény helyszínén tett látogatások például érthető módon zavarják a környékbeli lakosokat, akik számára a kíváncsiskodók jelenléte érzelmi megterhelést jelenthet. Az etikai kérdések nemcsak a helyi közösség szempontjából fontosak, hanem amiatt is, hogy az ilyen helyszínek meglátogatása valóban elősegíti-e az oktatást és az emlékezést, vagy csupán szórakoztatási formává degradálódik. A dark tourism egy összetett jelenség, amely hol komoly, hol könnyed szórakozási formát ölt, és amely mind az oktatási lehetőségek, mind az etikai dilemmák szempontjából gazdag elemzési lehetőséget kínál.
Ahogy a média és a szórakoztatóipar egyre gyakrabban dolgozza fel az emberi szenvedés témáit, úgy várható, hogy a sötét turizmus folyamatosan új impulzusokat kap. Az olyan népszerű sorozatok, mint a Menendez testvérek ügyét vagy Jeffrey Dahmer történetét feldolgozó alkotások, azonban újra és újra felhívják a figyelmet a sötét turizmus jelenségére, és egyben arra is, hogy
mennyire mélyen gyökerezik az emberben az érdeklődés a múlt sötét történései és a halál iránt.
A következő években valószínűleg még több látogatót vonzanak majd az ilyen helyszínek, azonban az etikai kérdések továbbra is fontos szerepet fognak játszani a jelenség megértésében és megítélésében.
Népirtások és tömegmerényletek helyszínei a toplista élén
Az idők ugyan változnak, így az éppen aktuális trendek következtében a Menendez fivérek ügyéhez hasonlóan bármikor kikerülhetnek olyan információk különböző helyekről és történetekről, amelyek azonnal vonzani kezdik a katasztrófaturistákat, ám egyes történelmi helyszíneket egy jó ideig még ezek sem taszítanak le a sötét turizmus korántsem előkelő trónjáról.
A legnépszerűbb ilyen úti célok között továbbra is az élen jár az – orosz–ukrán háború miatt manapság egyre nehezebben megközelíthető – ukrajnai Csernobil.
A csernobili atomerőmű 1986-os tragédiája óta a helyszín folyamatosan vonzza a látogatókat. A turisták körében különösen Pripjaty szellemvárosa népszerű, ahol az egykori élet nyomait láthatják elhagyott iskolákban, játszótereken és lakásokban. Szintén hasonló népszerűségnek örvend Auschwitz-Birkenau is Lengyelországban. A holokauszt emlékhelyeként szolgáló egykori koncentrációs tábor az egyik legismertebb sötétturizmus-célpont, ahol egyben lehetőség van az emlékezésre, de a történelem egyik legsötétebb fejezetének megértéséhez is közelebb kerülhetnek a látogatók.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás helyszínén kialakított Ground Zero emlékmű és múzeum mára szintén világszerte ismertté vált, és évente több mint ötmillióan keresik fel a New York-i helyszínt. A múzeum és emlékmű üzemeltetői szerint az idelátogatók számára a Ground Zero nemcsak a veszteség emlékműve, hanem egyben a megújulás szimbóluma is.
Szintén egy katasztrófa vonzza az embereket az olaszországi Pompeii városába. Az ókori település, amelyet a Vezúv kitörése pusztított el i. sz. 79-ben, különösen népszerű célpont az ókori történelem iránt érdeklődők számára. A látogatók itt többek között megkövült testeket és épületmaradványokat is láthatnak, amelyek kétségkívül szívszorító, de különleges bepillantást nyújtanak egy több ezer éves tragédiába. Akárcsak Tuol Sleng és a Killing Fields Kambodzsában, amelyek egyaránt a vörös khmerek, azaz a kambodzsai kommunisták uralma alatt történt népirtás áldozatainak helyszínei és emlékművei.
A lista egyik legifjabb részvevője Fukushima, ahol a 2011-es japán földrengés és cunami következtében bekövetkezett nukleáris katasztrófa helyszíne fokozatosan egyre több turistát csalogat a környékre. Bár a sugárzásveszély miatt a látogatás korlátozott, mégis nagy érdeklődés övezi a helyet évek óta. Mert az ember igenis vonzódik a tragédiákhoz.
(Borítókép: A korábbi Menendez-birtokot ellepték a sorozat rajongói. Fotó: Michael Blackshire / Los Angeles Times / Getty Images Hungary)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.