A munkaidő vége azt is jelenti, hogy a munkahelyi értesítéseknek sincs helyük

További FOMO cikkek
-
Pataki Ági a kisbabája elvesztéséről vallott, elárulta, hogyan dolgozta fel a vetélést
- Kanye West nácinak és Hitler-imádónak vallotta magát, majd törölte magát az X-ről
- Taylor Swiftet kigúnyolta a közönség, Donald Trump szerint a MAGA nem felejt
- Bróker Marcsi úgy verte át az embereket, hogy közben az ő élete is romokban hevert
- Van visszaút a százmilliós csalással vádolt Hawk Tuah-lány számára?
Ahogy azt ma már szinte a legtöbb modern kori problémafelvetés során hallhatjuk, a digitális technológia és az okoseszközök forradalma új szintre emelte az emberek közötti kommunikációt és a munkahelyi kapcsolattartást. Míg ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a nap bármely szakaszában és bárhol dolgozzunk vagy elérhetőek legyünk, ugyanezen tulajdonságaik komoly kihívásokat állítanak elénk a munka és magánélet közötti egyensúly megőrzésében.
A folyamatos elérhetőség, a munkaidőn túl érkező értesítések és a munkával kapcsolatos stressz jelentős hatással van a termelékenységre, az életminőségre és a személyes kapcsolatokra.
A munkaidő végéig segít, de utána megkeseríti az életünket
Az okostelefonok és digitális platformok fejlődése kétségtelenül forradalmasította a munkahelyi folyamatokat. A távmunkát támogató eszközök, mint a Google Meet, a Skype, a Microsoft Teams vagy a Zoom, lehetővé tették, hogy földrajzi korlátok nélkül együttműködjünk csapatainkkal.
Ugyanakkor a folyamatos digitális elérhetőségnek ára is van. Egy 2022-es kutatás, amelyet a Harvard Business Review publikált, kimutatta, hogy
azok az alkalmazottak, akik folyamatosan figyelik a munkahelyi értesítéseiket, 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mentális kimerülést, mint azok, akik munkaidőn túl lekapcsolódnak az eszközeikről.
A jelenség egyik kulcsfogalma az „always-on” környezet, amely azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak állandóan készenlétben kell lenniük. Ezt támasztja alá egy 2019-es, a Pew Research Center által készített felmérés is, amely szerint az amerikai munkavállalók 59 százaléka érezte úgy, hogy a technológia miatt nehezebben tudja elválasztani a munkát a magánélettől, hiszen a munkaidő lejárta után is munkahelyi e-mailektől, chatüzenetektől és hívásoktól volt hangos a telefonjuk.

A munkahelyi értesítések magánéletre gyakorolt hatása sem elhanyagolható. Az „always-on” kultúra nemcsak az egyénekre, hanem családi és baráti kapcsolataikra is káros hatással lehet. Egy 2020-as, az American Psychological Association által végzett kutatás szerint azok az emberek, akik rendszeresen válaszolnak munkahelyi üzenetekre munkaidőn túl, gyakoribb konfliktusokról számoltak be partnerkapcsolataikban.
Egy másik tanulmány, amelyet a European Journal of Work and Organizational Psychology publikált, szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyi értesítések a pihenési időben is kognitív lefoglaltságot okoznak, amely megakadályozza az érzelmi feltöltődést.
A munkavállaló és a munkáltató is ráfázhat
Amellett, hogy a legtöbb munkajogi szerződésben nincs leírva a kötelezettségek között az állandó rendelkezésreállás, a munkaidőn túlnyúló üzengetés és telefonálás a munkaadó számára a termelékenységet érintően is problémát okozhat.
A technológia paradoxona, hogy míg segítheti a hatékonyságot, hosszan tartó hatásai csökkenthetik a termelékenységet. A munkaidőn kívül érkező értesítések megszakítják a pihenést és megnehezítik az új energiák feltöltését. A Journal of Applied Psychology egyik 2021-es tanulmánya kimutatta, hogy
az értesítések folyamatos ellenőrzése 20 százalékkal növelte az alkalmazottak figyelemzavarát és 15 százalékkal csökkentette a mély munkára fordítható időt.
A stressz, amelyet a folyamatos online jelenlét okoz – negatív hatást gyakorolhat a munkavállaló mentális egészségére, ami hosszú távon csökkenő hatékonysághoz és kiégéshez vezethet. A kiégés szindrómája az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hivatalosan is a munkahelyi stressz egyik tünethalmazává vált 2019-ben.

Éppen emiatt is egyre több munkavállaló és munkáltató igyekszik nagyobb figyelmet fordítani a munka-magánélet egyensúlyának megvalósulására. Számos szervezet kezdte el bevezetni a „digitális detox” órákat vagy napokat, amikor a munkavállalóknak tilos munkahelyi üzeneteket küldeni vagy fogadni munkaidőn túl. Franciaországban 2017 óta törvény biztosítja az alkalmazottak számára a „lecsatlakozás jogát”. Az időmenedzsment-eszközök és a tudatos digitális detox ugyanis segíthet abban, hogy határt szabjunk a munkahelyi és személyes idő között. A Harvard Medical School szerint
már napi 1 óra offline idő is jelentősen javíthatja a mentális egészséget.
Emellett a szakemberek szerint a mindfulness, azaz tudatosjelenlét-gyakorlatok segíthetnek abban, hogy az emberek tudatosabban kezeljék az értesítéseket és kevésbé éljék meg stresszként a digitális környezet hatásait – a legjobb megoldás mégis az lehet, ha hazaérve a munkahelyi e-mailek és chatek értesítéseit lenémítjuk.
(Borítókép: MoMo Productions / Getty Images Hungary)