Jogerősen is elítélték Koltai Róbert és Pogány Judit fiát

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint az ítéleti tényállás lényege szerint a filmproducer 2007. évtől kezdődően különböző cégekkel animációs és élőszereplős filmek előállításával foglalkozott.

A nemzetközi piacon jól forgalmazható filmek létrehozása során azonban az áfafizetési kötelezettség jogosulatlan csökkentése és az adókülönbözet visszaigénylése érdekében, számlázási láncolaton keresztül, bűntársaival fiktív tartalmú számlákat állítottak be a filmgyártásban részt vevő cégek könyvelésébe, továbbá a gyártási költségekről valótlan tartalmú számlákat nyújtottak be a mozgóképszakmai hatósághoz, állami támogatás megszerzése érdekében. Utóbb a megszerzett összegek jogellenességének leplezése céljából banki műveleteket végeztek, melynek során készpénzfelvételre is sor került.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú eljárásban előterjesztett indítványával az elsőfokú ítélet ellen bejelentett és felmentésre irányuló védelmi fellebbezések elutasítását kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál.

A fellebbviteli bíróság 2025. február 19. napján hozott másodfokú ítéletével az elsőfokú ítélet jogi minősítései pontosítása mellett az ügydöntő határozatot a kiszabott büntetések érintetlenül hagyása mellett hagyta helyben.

Egyszer már felmentették

Koltai Gábor és társai ügyében az elsőfokú ítélet még 2017-ben született, amikor felmentették a producert a 2010 óta húzódó ügyben. Összesen kilenc embert vádoltak meg az ügyben, közülük ötről mondta ki a bíróság, hogy bűnösök az ellenük felhozott vádakban. Az ügyészség szerint Koltai és társai 2008 és 2010 között fiktív számlákkal többmilliárdos áfacsalást követtek el filmkészítésen keresztül. Az ügyész a vádbeszédben letöltendő börtönt kért, a vádlottak védői azonban felmentésért folyamodtak.

2018-ban másodfokon már megváltoztatta a döntést a Fővárosi Ítélőtábla, és az elsőfokú eljárás megismétlését rendelte el az ügyben a tanács.

Az I. r., II. r., III. r., VI. r. és IX. r. vádlottakat érintően az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, részben a feltárt bizonyítékok teljes körű értékelésének, részben a tényállás tisztázásához szükséges további bizonyítás felvételének elmulasztása (felderítetlenség) miatt. Ennek következtében az ítélet oly mértékben megalapozatlan, amely megalapozatlanság a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, tehát az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges

– írta akkor a közleményében az ítélőtábla, ezzel az ügy ismételten a Fővárosi Törvényszékre került.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!