Trumpék összefogtak Belgrádban a budapesti mini-Dubajt megálmodó arab befektetővel

Tíz nappal Donald Trump másodszori hivatalba lépése előtt napvilágot látott a főként luxusingatlanok, azaz társasházak, szállodák és golfpályák fejlesztésével és egyes esetekben üzemeltetésével is foglalkozó Trump Organization új, önkéntes etikai vállalása, melynek kapcsán megoszlanak a vélemények. A céget ügyvezető alelnökként irányító Eric Trump, az elnök másodszülött fia szerint a korábbi Trump-ciklus alatt jogi és etikai vállalások terén jelentősen túlteljesítették az elvárhatót, nem adtak gyanúra okot. Úgy véli, mégis sok kritikát kaptak a terminus alatt és után is a nyakukba, így most szabadabban fognak működni, mert gyakorlatilag nem látják értelmét a túlzott önszabályozásnak.

Az ellentábort éppen ez nyugtalanítja, ugyanis a bő négyoldalas irományból egy jelentős pont kikerült, amely nyolc évvel ezelőtt még szerepelt benne. Bár a Donald Trump tulajdonában lévő cég továbbra sem fog üzletelni külföldi kormányokkal, de nem tiltja meg magának a külföldi – részint kormányközeli – vállalatokkal való bizniszelést. Donald Trump hivatalosan is kiszállt a napi operatív feladatokból, csak tulajdonosi jogait gyakorolhatja az aláírt kötelezettségvállalás szerint. Még a napi pénzügyi történésekbe sem kaphat betekintést, illetve nem vehet részt döntéshozatalban sem, csupán nagy vonalakban értesülhet a cég körüli fejleményekről.

A gyerekeiből és független pénzügyi szervezetek képviselőiből álló igazgatótanács nem is vehetné egyébként sem figyelembe, ha bármilyen kérés, javaslat vagy információ érkezne a cégtulajdonostól, ennek szavatolására kineveztek egy külsős etikai tanácsadót is. A demokrata ellenzék szerint azonban példa nélküli, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök ilyen lazán kezelje az összeférhetetlenség problematikáját.

Mint mi is írtunk róla korábban, bizottsági vizsgálat alá esett az elnök saját vállalkozásának vagy a vejéhez, Jared Kushnerhez és idősebbik lányához, Ivanka Trumphoz köthető magántőkealapnak a működése, elsősorban a főként közel-keleti szereplők befektetéseiből megvalósuló luxusprojektek.

Eric Trump ezekre a vádakra úgy felelt, hogy van egy „nagyon vastag fal” a kormány és a cégük közt, jelenleg sincs és nem is akar semmilyen kapcsolatot fenntartani Washingtonnal.

Háromszor drágábban vehetett ki szobát a titkosszolgálat Trump hoteljében

A január 10-én kiadott „Fehér Papír: Trump elnök második hivatali terminusa” című írott vállalás részeként a Trump Organization újból felajánlotta az államkincstárnak az abból származó bevételeit, ha idegen kormányok képviselői szállnak meg a saját maguk üzemeltette hoteljeikben. Továbbá a titkosszolgálat felé is tettek egy gesztust, hogy kedvezményes árat kap majd az állami szervezet szobafoglalás esetén. Ez egy elég érzékeny pont, ugyanis a demokraták vádja szerint nemhogy diszkont árról nem volt szó Trump első elnöki periódusa alatt, de Trumpék jelentősen túlszámlázták a szobákat washingtoni luxushoteljükben, megkárosítva ezzel a költségvetést.

A képviselőház felügyelőbizottsága a „világ legnagyobb gyors meggazdagodási sémájának” nevezte jelentésében Trump első elnöki ciklusát az elnök cégének könyveléséből származó adatok alapján, amelyből kitűnik, hogy a kormányszervnek jelentősen többet kellett fizetnie a washingtoni Trump International Hotelben való megalvásért, mint egy átlagos szállóvendégnek, netán egy valóban diszkontárat kapó külföldi méltóságnak (például a katari uralkodócsalád egyik tagjának). Ráadásul az eredetileg postahivatalnak épült, a Fehér Házhoz közel eső épület állami tulajdonban van, Trumpék csak bérelték azt, így különösen arcpirítónak érződik ez a húzás.

Pláne, hogy Eric Trump úgy nyilatkozott, a titkosszolgálat körülbelül negyven alkalommal a szobákat önköltségi áron vagy ingyenesen kapta, amikor az elnöki család egy épp ott megszálló tagjának biztonságát szavatolta – holott piaci áron is ki tudták volna őket adni másnak.

A demokraták szemében az épület egyébként is vörös posztó, a „korrupció víznyelője”, Trump első elnöksége alatt ugyanis a hazai és a külföldi lobbisták és diplomaták törzshelyének számított. Azonban még így sem ment jól a biznisz, az első elnöki periódus alatt ugyanis 70 millió dolláros mínuszt hozott össze a hotel – amibe persze a koronavírus-járvány is belejátszott. Trumpék így 2022-ben a bérleti jog eladása mellett döntöttek, egy miami székhelyű befektetési társaság vette át tőlük az épületet közel 400 millió dollárért, hogy a Hilton-csoporthoz tartozó Waldorf Astoria márka alatt luxushotelt nyissanak ott.

A piaci várakozásokon messze túltett ez az ár, és mivel a Trumphoz törleszkedni vágyó vendégek is elmaradoztak, így esett is a bevétel, a Trump Organization a kiszálláson mégis olyan 100 millió dolláros nyereséget realizált a becslések szerint hat év működés után, miután kifizette az épület felújítására felvett hitelt.

Trumpék három arab monarchiával is üzletelnek a szomszédunkban

Mi is megírtuk már tavaly, hogy a szerb elnök a Financial Timesnak már nyilatkozott róla, hogy lesz Belgrádban Trump Hotel – immár második nekifutásra. A helyszínválasztás azonban roppant problémás, mert egy védett, nemzeti emlékhelyre épülne fel a két csupa üveg felhőkarcoló, amelyek előtt egy XIX. századi kaszárnyaépület áll – ennek felújítására kötelezettséget is vállalt a Jared Kushner vezette, de Ivanka Trumphoz is köthető Affinity Partners magántőkealap, amelybe nemcsak a szaúdi koronaherceg csatornázott be kétmilliárd dollárt, hanem időközben Katar és az Egyesült Arab Emirátusok is beraktak összesen 4,6 milliárdot.

A gigaberuházás megosztja a lakosságot, azonban a szerb elnök teljes támogatását élvezi. Az már biztos, hogy az egyik felhőkarcoló egy Trump Tower lesz, nyáron kezdik el árulni a benne kialakított luxuslakásokat. A másik toronyban nagyon valószínű, hogy a The Ritz-Carlton luxushotel helyi egysége fog megnyílni, míg a kaszárnyaépületben egy 175 szobás Trump International Hotel üzemel majd – miközben a telek állami tulajdonban marad, amelyért a Trump családnak 99 évig nem kell bérleti díjat fizetnie. Kushner úgy nyilatkozott róla, hogy több márkával is tárgyalt, de végül is saját magukra gondolt, így megkereste sógorát az ajánlattal – hivatalosan az elnöki beiktatás előtt pár nappal szerződtek le.

Az invesztíció része annak a korábban egymilliárd dollár értékben bejelentett befektetési csomagnak, amely három helyszínt céloz a Balkánon, a szerb főváros mellett két albán lokáción is, melynek egyikén Ivanka Trump szándéka szerint és az albán miniszterelnök támogatásával Aman luxusszálloda fog nyílni. A Mother Jones internetes lap véleménye szerint az Affinity Partners egy eszköz ahhoz, hogy Trump még gazdagabb legyen (itt nincs ugye összeférhetetlenség az idegen kormányokkal való üzletelésben, hiszen ennek nem tulajdonosa az elnök), ezért szállnak be ezek az államok pénzekkel, ugyanis

Kushnernek az eddigi legjelentősebb üzleti tapasztalata, hogy majdnem csődbe vitte a szülei ingatlanügynökségét.

A lap kiemeli azt is, hogy anno elnöki főtanácsadóként jelentős szerepe lehetett a Mohamed bin Szalmán körüli botrány elsimításában a Fehér Házban, amikor is világméretű felháborodást okozott, hogy a szaúdi trónörökös megbízást adhatott egy kormánykritikus újságíró meggyilkolására az ország isztambuli nagykövetségén – ennek is köszönhető tehát a nagyvonalú befektetés, amiből most a belgrádi beruházás megvalósul a Rákos-Dubajként is elhíresült rákosrendezői városnegyed-fejlesztéssel összeforrt Eagle Hills partnerségével.

Mohamed Alabbar dubaji ingatlanfejlesztő, az Emaar Properties és az Eagle Hills tulajdonosa több más projektben is érdekelt Belgrádban (Albánia mellett), 3 milliárd dollárt fektetett be a Száva-parti Belgrade Waterfront elitnegyed-fejlesztésbe, ahol megnyílt a St. Regis luxushotel és lakóház is, valamint most nyitja a The Bristol Belgrade luxushotelt is. Ha minden igaz, továbbá ő volt az egyik, aki meggyőzte Kushnert és Ivanka Trumpot, hogy fektessenek a Balkánba – az összeg időközben pedig nőtt is. A belgrádi fejlesztésbe a házaspár a magántőkealap révén félmilliárd dollárt, az albán fejlesztésekbe összesen immár 1,4 milliárd dollárt invesztál, nem csoda, hogy az albán kormány legutóbbi cikkünk óta nemzetstratégiai befektetés jelentőségű státuszt adott Trumpék luxushotel-építkezéseinek.

Két luxusszállodát hoz Trumpnak, ha Izrael kisöpri a Hamászt

A Crew nevű civil szervezet március végén tette közzé összeállítását, hogy jelenleg milyen érdekeltségei is vannak a Trump Organizationnek ingatlanüzemeltetési vagy névhasználati fronton szerte a világon. Eric Trump is megerősítette például, hogy az izraeli Nitsba Grouppal együttműködésben két szállodát terveznek majd nyitni, Eilat tengerpartja helyett egyet végül is Jeruzsálemben, egyet pedig Tel-Avivban – utóbbi szobaszámban az ország legnagyobb hotelje lenne.

Már a potenciálisan megvásárlandó és felújítandó épületeket is kiválasztották, a szerződéskötést korábban a Trump első elnöksége alatt önként vállalt tilalom, most meg az izraeli–palesztin konfliktus akasztotta meg. Azonban továbbra is eltökéltek amellett, hogy létrejöjjön az üzlet, amint megköttetik a béke. Arról egyelőre nincs konkrét hír, hogy a Trump által a Közel-Kelet Riviérájává fejleszteni kívánt Gázai-övezetben lesz-e Trump hotel, de mivel az elnök saját közösségi oldalán is büszkén osztotta meg a fricskaként készített AI-videót arról, hogy miként nézne ki luxus-nyaralódesztinációként a palesztinok kitelepítése után a jelenleg szétbombázott tengerparti sáv egy aranyozott Trump-hotellel, így könnyen elképzelhető, hogy itt is gondolkodnak ebben, ha majd Izraelhez csatolják a partszakaszt.

Az amerikai Trump-hoteleken túl a csoportnak van egy tengerparti luxusvillája a Mexikói-öbölnél lévő, francia fennhatóságú Saint Martin szigetén, két golfpályája és golfhotele Skóciában, és egy ugyanilyen létesítmény Írországban, amely azzal került be a közelmúltban a hírekbe, hogy Trump-ellenes tüntetők festékszóróval megrongálták az épületet a palesztinok elüldözése ellen tiltakozva. A többi megvalósult, meghiúsult, még csupán tervrajzon létező vagy építés alatti, netán megnyitás előtt álló projekt azonban mind Ázsiát célozza.

Golfpályák a sivatagban és „Indonézia Trumpja”

Az elnök bírálói szerint különösen problematikus a másfél milliárd dollárból fejlesztendő hotel, 54 lyukú golfpálya és lakópark a vietnámi Hung Yenben, az itteni partner szoros kapcsolatban áll ugyanis a kommunista állampárttal – talán nem véletlen, hogy épp tavaly szeptemberben, az idő alatt írták alá a szerződést New Yorkban, amikor a vietnámi elnök is az USA-ba látogatott.

Trumpék továbbá a Közel-Kelet arab olajmonarchiáiban is nagyon népszerűek, az ománi főváros mellett megvalósuló gigaberuházásról mi is részletesen írtunk, amelyben megemlítettük, hogy van az elnök nevével fémjelzett golfpálya Dubajban is (de nyílik majd még egy), illetve lesz Trump Tower, luxuslakásoknak otthont adó felhőkarcoló a szaúd-arábiai Dzsiddában és Rijádban is – a fővárosban golfpálya is készül mellé. Dubajban korábban már volt tervben egy Trump-hotel, de azt elvitte a 2008-as válság, most újra bejelentették, és Abu-Dzabi neve is felmerült mint potenciális helyszín.

Trumpnak már vannak továbbá luxuslakóházai Isztambulban, Szöulban, Indiában, Uruguayban és a Fülöp-szigeteken is, most Mumbajban épül még egy az eddigi mellé, de további hét indiai városban is terveznek az amerikai elnök nevével fémjelzett felhőkarcolót fejleszteni a helyi partnerek. Szintén megosztók az indonéz fejlesztések: Bali szigetén és a nyugat-jávai Lido City projekt keretében is épülne egy-egy Trump International Resort szálloda és golfpálya is, továbbá egy „hatcsillagos” Trump Tower úgyszintén.

A befektető egy helyben eléggé ismert üzletember, Hary Tanoesoedibjo, aki előszeretettel mondja magáról, hogy ő „az indonéz Donald Trump”, mert pályaívben sok hasonlóságot vél felfedezni a jelenlegi elnökkel üzleti fronton – és szintúgy nagy tisztelője Putyinnak. A Crew ugyan ezeket is listázta, de mint a Nikkei Asia észrevette, a Trump Organization neve eltűnt a kiajánlóból. (A cég weboldalán sem lehet ellenőrizni, mivel egy ideje már – állításuk szerint a megnövekedett terhelés miatt – nem elérhető a trump.com.)

A Jakartától mindössze 40 kilométerre eső jávai ingatlanfejlesztés botrányba keveredett egyébként amiatt, mert a területen volt egy temető, ahova a lakosok már a XIX. század óta temetkeztek, és egyszerűen csak felszámolták, exhumálva a halottakat. És ne feledkezzünk meg a hírhedt bakui Trump Towerről és Trump International Hotelről sem, amelynek kapcsán Trump a volt azeri közlekedési miniszterrel és oligarchával, Zija Mammadovval bizniszelt, aki közeli üzleti kapcsolatban áll az USA által terrorszervezetnek minősített Iráni Forradalmi Gárdával.

Az egész bakui projekt egy nagy felkiáltójel volt, a korrupció jelei ritkán ennyire nyilvánvalóak, írta a The New York Times a befuccsolt vállalkozásról, amely miatt az azeri kormány harminc családot telepített ki erőszakkal, mert útban voltak az építkezésnek. Ezen együttműködések közül több azért is lehet vitatható, mert egyértelmű, hogy a telek nem kerül át a fejlesztő cég tulajdonába, hanem az állam kezében marad, átvitt módon, az amerikai elnök tulajdonában lévő vállalat mégiscsak üzleti kapcsolatba kerül így egy idegen kormánnyal, még ha van egy közbülső, az adott kormányhoz kötődő szereplő is.

A legtöbb nemzetközi fejlesztés licencszerződések révén valósul meg a Trump Organization közreműködésével, ami azt jelenti, hogy a Trump nevet más ingatlanfejlesztő cégek használhatják, cserébe busás licencdíjat fizetnek a család cégének akár évtizedeken keresztül, ami természetesen meghosszabbítható a szerződés lejártával. De kötnek menedzsmentszerződéseket is, ilyenkor a Trump Organization pluszdíjat kap az ingatlan üzemeltetéséért.

A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvét ide kattintva rendelheti meg:

(Borítókép: A New York-i Trump International Hotel. Fotó: ANGELA WEISS / AFP)