A kutatók rájöttek az igazi boldogság kulcsára, még munka is kell hozzá

További FOMO cikkek
-
Ikonikus bajuszáról vált világhírűvé, pedig csak a pénzét akarta behajtani
- Hiába tiltották ki a vörös szőnyegről, a mellbimbóvillantás igenis lehet ízléses
- Chris Brownt szabadlábra helyezték több mint kétmilliárd forint óvadék fejében
- Kórházba került az ausztrál OnlyFans-sztár, miután több mint ötszáz férfival feküdt le
- Várandós a lány, akivel Azahriah egy WC mögött csalta meg a párját
Valakinek már egy nyugodt, munka nélkül töltött nap is a legnagyobb boldogságot jelenti, míg mások számára a tökéletes nap fogalmát jóval aktívabb és mozgalmas aktivitások merítik ki, a kérdésben azonban nehéz alapigazságot tenni.
A boldogság kulcsa talán éppen a mindennapjaink minőségében rejlik. A rohanó világban viszont, ahol ezerféle dolog küzd a figyelmünkért – munka, család, barátok, pihenés, testmozgás, szórakozás –, gyakran nehéz eldönteni, mire mennyi időt érdemes szánni. Egy kanadai kutatás azonban most megpróbálta megválaszolni az örök kérdést: milyen az ideális nap?
A British Columbia Egyetem kutatói egy friss tanulmányban mutatták be azt a „képletet”, amely szerintük a legtökéletesebb nap felépítését mutatja. A megdöbbentő eredmény szerint a boldogsághoz nemcsak barátok, mozgás és családi idő szükséges, hanem egy rövid munkanap is pozitívan járulhat hozzá a jó közérzethez.
Van, hogy a több jobb, de lehet a kevesebb több
A kutatók az American Time Use Survey (ATUS) 2013-as és 2021-es adatait elemezték – ezek az amerikaiak időfelhasználásáról szolgáltatnak részletes képet, több mint 100 tevékenységi típust lefedve, a munkától kezdve a gyermeknevelésen át a társasági életig és szabadidős elfoglaltságokig. A résztvevők megjelölték, hogy egy adott napjuk mennyire volt „tipikus” vagy „jobb az átlagnál”, a kutatók pedig mesterséges intelligencia segítségével elemezték, milyen tevékenységek járultak hozzá leginkább a jó közérzethez.
Az egyik legfőbb felismerés az volt, hogy nem minden örömteli tevékenység hatása egyforma – van, amiből „a több jobb”, másból pedig „a kevesebb több”.
A kutatás szerint a családdal töltött idő volt az egyik legmeghatározóbb tényező egy jó naphoz – mind 2013-ban, mind 2021-ben ez szerepelt az első helyen a boldogságtérképen. A felmérésben a hat óra családi idő tűnt a legideálisabb mennyiségnek, ami azért aggasztó, mert sokaknak a munka miatt nincs ennyi szabadidejük sem a nap 24 órájában.
Ezzel szemben a barátokkal töltött idő szinte „korlátlanul pozitív” hatással bírt – minél több, annál jobb, legalábbis egy bizonyos határig. A társasági élet azonban általánosságban (pl. beszélgetés kollégákkal, ismerősökkel) két óra után már nem hozott további boldogságnövekedést.
A munka nem is olyan rossz?
Az egyik legérdekesebb eredmény mégis az, hogy
a munka is hozzájárulhat egy jó naphoz – de csak akkor, ha az nem túl sok.
A kutatás szerint ugyanis a hat óránál több munka már csökkentette az ideális nap megvalósulásának esélyét, ennél kevesebb esetén viszont strukturáltabbá és céltudatosabbá tette a napot. Ez különösen érdekes felismerés, hiszen sokan hajlamosak vagyunk a munkát automatikusan stresszforrásként kezelni, de úgy tűnik, megfelelő arányban a produktivitás is boldogságforrás lehet. A sport és a testmozgás is pozitívan korrelált a jó nap esélyével, akár napi öt órán át végezve is. Ez talán nem meglepő, hiszen a mozgás serkenti az endorfinokat, csökkenti a stresszt, és fokozza az energiaszintet.
Az egyik legérdekesebb és egyben legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a képernyő előtt töltött idő – tévénézés, telefonozás, netezés – negatívan befolyásolta a nap élményét, még kis mennyiségben is. A kutatás szerint a „relaxációs idő” (például filmnézés vagy semmittevés) jellemzően nem növelte a boldogságot, sőt. A 2021-es és 2013-as adatok szerint a pihenésre szánt idő 70–72 százalékát a képernyők tették ki – ami azt jelzi, hogy a passzív, inaktív pihenés nem ad valódi feltöltődést, és inkább nyomot hagyhat a közérzeten.
Bár sokan panaszkodnak a munkába járásra, a kutatásban egy rövid, 15 perces ingázás pozitív hatást mutatott 2021-ben. Ennek oka részben az lehet, hogy a Covid–19-járvány alatti izoláció után az emberek örömmel mozdultak ki otthonról – vagyis a környezetváltozás, mozgás és napi rutin részeként ez a minimális utazás inkább előnyösnek bizonyult.
A kutatók frappáns hasonlattal éltek:
a boldogság olyan, mint egy süteményrecept. Vannak hozzávalók, amelyekből csak kis adag kell (mint a só), és vannak, amelyekből minél több, annál jobb (mint a csokoládédarabkák).
Bár a tanulmány egyelőre előpublikációként jelent meg a PsyArXiv nevű tudományos adatbázisban, az eredmények már most is gondolkodásra késztetnek. Lehet, hogy a boldogság nem a nagy dolgokban rejlik – hanem abban, hogyan osztjuk be a napunkat. Egy kis munka, sok család, mozgás, barátok és kevés képernyő – talán ennyi is elég az igazán jó élethez.
Íme, a tökéletes nap receptje:
- 6 óra a családdal
- 2 óra a barátokkal
- 1,5 óra általános társasági élet (pl. ismerősökkel, kollégákkal)
- 2 óra testmozgás
- 1 óra evés-ivás (nem sietséggel, hanem élvezettel)
- Legfeljebb 6 óra munka
- Legfeljebb 1 óra képernyő előtt töltött idő (tévé, telefon, tablet stb.)
- Legfeljebb 15 perc ingázás
(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)