A hatalomvágyó főúr, aki a Hunyadiak vesztét akarta

A történelmi értékkel bíró sorozatok virágkoráról már nemcsak külföldi, hanem hazai viszonylatokban is beszélhetünk, mivel az utóbbi években számtalan olyan produkció született idehaza, amely egy-egy magyar kiválóság élete köré körvonalazódik. Példaként lehetne itt említeni akár a Semmelweis, a Reménytelenül,a Most vagy soha! című filmet, valamint minden idők legdrágább magyar alkotását, a Hunyadi-t. Mint ismert, azt követően, hogy a tévében leadták a sorozat utolsó részét, már fel is került a Netflixre, illetve húsvétkor az osztrák ORF csatorna szintén műsorra tűzte a produkciót. A szériában a nézők a magyar történelem több jeles alakjával is megismerkedhetnek, köztük Cillei Ulrikkal – akit Fekete Ernő alakít –, a Hunyadi család legfőbb ellenségével, a Cillei család utolsó tagjával.

Az 1406. február 16-án született Cillei Ulrik horvát–szlavón bán egykor Magyarország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú bárója volt, akit birodalmi arisztokrataként a méltóságos fejedelem cím illetett meg. A nemes családja birtokolta a Cilli és az Ortenburg grófságokat, illetve a Magyar királyság délnyugati részén található Zagorjét, ami tíz várral rendelkezett. Érdemes még kiemelni, hogy a gróf Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és legfőbb bizalmasa, Habsburg Albert csehországi helytartója, majd később unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója is volt egyben.

Nemesi cím ide vagy oda, a Cillei családra az idők során kifejezetten negatív jelzőket aggattak, ami főleg II. Piusz pápa elbeszélései miatt alakult így – tehát könnyen meglehet, hogy évszázadok óta tévesen értelmezzük őket. Az Enea Silvio Piccolomini néven született pápa egykor III. Frigyes római király titkára volt, és finoman fogalmazunk, ha azt állítjuk, hogy nem kedvelte a Cilleieket, akiket riválisnak tekintett. Műveiben Cillei Ulrik édesapját hitvány feleséggyilkosnak írta le, míg annak nővérét, Cillei Borbálát eretnek cédának. A sorai ugyanakkor nagy hatással voltak arra, a későbbiekben a történészek miképp kezdtek el tekinteni a famíliára, így ezzel magyarázható az is, hogy kvázi elátkozottnak tartották őket. Mint ismert, a gróf édesapja, Cillei Frigyes a Sárkány Lovagrend egyik alapító tagja volt, míg édesanyja, Frangepán Erzsébet a Frangepán családból származó horvát főnemes, vegliai és modrusi gróf, Frangepán István lánya. Cillei Ulrik 1432 környékén vette feleségül Brankovics György szerb despota lányát, Katalint, akitől ugyan három gyermeke született, ők még szüleik előtt elhunytak.

Lászlóé vagy Mátyásé?

A gróf múltja azelőtt sem volt makulátlan, hogy a Hunyadi családdal összetűzésbe keveredett volna, mivel többek között a győri harcokat követően, 1440 áprilisában Budán került fogságba, és csak úgy szabadulhatott ki, hogy I. Ulászló pártját fogta. A várnai csata után vált újra befolyásos szereplővé, és hatalmi törekvései miatt került ellentétbe Hunyadi Jánossal, akinek a kormányzóvá választását is igyekezte meghiúsítani. Miután II. Tvrtko bosnyák király halálakor megüresedett a trón, Cillei igény tartott rá, ám végül mégsem ő kerülhetett oda, Hunyadi János köpött bele a levesébe, aki nem akarta őt a szomszédos trónon látni. A gróf gyűlölete ekkor hatalmasodott el a Hunyadi család iránt. 

A Hunyadi családról elmondható, hogy Cillei Ulrik budai fogságból való szabadulásának tájékán Hunyadi János I. Ulászló erdélyi vajdája lett, továbbá az oszmánok elleni offenzív háború első számú szószólója. Utóbbiról nemcsak idehaza, hanem külföldön is ismert lett, így a Hunyadi család néhány év alatt politikai tényezővé vált itthon. A Cillei famíliának ugyanakkor évtizedekre volt szüksége ahhoz, hogy felhelyezzék magukat a térképre, ami már önmagában szúrta a szemüket és alapjául szolgált a konfliktushoz. A két család első összeütközésére I. Ulászló halála, azaz 1444. november 10. után került sor, amikor Cillei Ulrik fegyverrel elfoglalta Szlavóniát.

A Cillei és a Hunyadi család végül egyezséget kötött, aminek részét képezte egy házassági megállapodás is, amely szerint Cillei Ulrik még életben lévő gyermekét, az akkor hatéves Erzsébetet hozzáadnák a nála tíz évvel idősebb Hunyadi Lászlóhoz. Ez a megegyezés ugyanakkor nem jelentette azt, hogy amennyiben bármelyik fél érdekei másképp kívánják, akkor nem lehet felbontani, ahogy a házasság sem garantálta azt, hogy a két család örökre békét köt egymással. Hunyadi László és Erzsébet eljegyzésére valóban sor is került, amivel egy időben Hunyadi János elismerte a Cilleiek hatalmát Szlavóniában. A felek viszont mégsem keltek egybe, ami a Hunyadi János és Cillei Ulrik apósa, Brankovics György között húzódó ellentétekkel magyarázható. Bár utóbbi a balkáni hadjáratban még Hunyadi oldalán harcolt, később ellenfelekké váltak, illetve Brankovics egy ideig fogságban is tartotta Hunyadit. Ugyan Cillei ebbe nem avatkozott bele, 1450-ben III. Frigyes római király felhatalmazásából hadjáratot indított Szentmiklósi Pongrác ellen, aki a kormányzó egyik bizalmi embere volt.  

Hunyadi János és Brankovics György vitáját szintén egy házassági szerződéssel zárták le, ezúttal is Cillei Erzsébet kegyeiért folyt a harc, ám ekkor már nem Hunyadi Lászlónak, hanem Mátyásnak akarták őt adni feleségül. A megállapodás szerint a fiatal lányt 12 éves kora után, 1453. december 6-án adták volna át a legkisebb Hunyadinak, a Cilleiek jóváhagyásával. Erre az időszakra tehető az is, hogy a Magyar és Cseh Királyság, illetve az Osztrák Hercegség felett uralkodó V. László gyermekkirály kiszabadult III. Frigyes markából, majd nagybátyja, Cillei Ulrik lett a gyámja, aki ezzel együtt Magyarország helytartójává vált. Hunyadi végül V. László kiszabadulását követően a kormányzóságról lemondva megkapta a besztercei grófi címet, és királyi főkapitányként megőrizhette teljhatalmát Magyarországon. Bár Cillei a magyar kancellárián keresztül némi befolyással bírt a magyar ügyekre, Hunyadit ez addig nem zavarta, amíg saját pozíciója nem volt veszélyben. Azt követően pedig, hogy V. Lászlót cseh királlyá koronázták, a gyámságot már nem Cillei gyakorolta fölötte, hanem Podjebrád György cseh kormányzó.

Mi lett volna, ha...?

Hunyadi Mátyás és Cillei Erzsébet eljegyzésére végül 1454. február 23. után került sor, amelyet követően Cillei Ulrik azon ügyködött, hogyan születhetne kompromisszum III. Frigyes, Hunyadi János és V. László között. Hunyadit ennek érdekében Bécsbe hívták, amire szintén II. Piusz pápa elbeszéléseiből derült fény, aki úgy fogalmazott, Cillei előbb Köpcsényben, majd Bécsben is el akarta tenni láb alól Hunyadit. Bár ennek ellentmond az a tény, hogy amikor ezek az állítólagos merényletek történtek, a felek újabb házassági szerződést kötöttek. 1455-ben Cillei Erzsébet és Hunyadi László azzal a kéréssel fordultak a pápához, hogy érvénytelenítsék a korábbi eljegyzést, mivel nem Mátyás, hanem László szeretné elvenni feleségül az akkor még mindig fiatal Erzsébetet, ám arról csak feltételezések vannak, miért akarták felbontani az eljegyzést.

Hunyadi László és Cillei Erzsébet 1455-ben aztán valóban egybekeltek, egy hónapra rá pedig Hunyadi János és Cillei Ulrik újabb baráti szövetségre léptek, ismét áment mondva a frigyre – az érdekeik ugyanis továbbra is azt diktálták, hogy fenntartsák a jó viszonyt, amit igyekeztek időről időre megerősíteni. A pár ugyan nem sokáig élvezhette egymás társaságát, mivel az 1455-ös év végén Cillei Erzsébet lebetegedett és elhunyt. A két család közti kapcsolat ekkor kezdett zuhanórepülésbe, amit az táplált, hogy mind Hunyadi János, mind Cillei Ulrik hatalomra vágyott. Utóbbi 1456 elején érkezett Magyarországra, hogy birtokokat és vagyont szerezzen, de Hunyadi ellenállt. A kettejük között feszülő ellentétek a nándorfehérvári csatában csúcsosodtak ki, amikor az V. Lászlóval Nándorfehérvár átvételére érkező Cillei Ulrikot egy vita hevében lemészárolta Hunyadi László és társai. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi történt volna akkor, ha Cillei Erzsébet nem hal meg egy évvel korábban, ugyanis ő volt az, aki valamiképp moderálni tudta a kapcsolatot a két família között. Ha nem betegszik meg, a magyar történelem ezen szakasza talán másképp alakult volna, így a Cillei és a Hunyadi családra nem egymás riválisaiként tekintenénk.