Mit tegyünk akkor, ha megtámadnak és fegyvert fognak ránk?

Az elmúlt napokban a Blaha Lujza téren egy részeg férfi minden járókelőbe belekötött, egyikükben azonban emberére talált, aki visszaütött a támadónak. Hosszú időn át gyepálták egymást, egy harmadik férfi próbált közbelépni, de nem járt sikerrel. Nem sokkal korábban pedig az Árpád híd környékén lett késelés a vége egy drogügyletnek, két társaság ugyanis először csak összeszólalkozott, majd verekedés alakult ki, aminek a végén még egy kés is előkerült. Az erőszak  nem ismeretlen a közterületeken, azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan reagálunk rá, mert a végén még mi is a vádlottak padján köthetünk ki. Egyetlen mozdulattal lehetünk ugyanis áldozatból elkövetők.

Tanú vagy elkövető?

Ha erőszakos jelenettel találkozunk az utcán, a bűncselekményben pedig nem veszünk részt, akkor nem kell tartanunk tőle, hogy esetleg a bíróságon komoly szabadságvesztéssel kell szembenéznünk, ebben az esetben ugyanis szemtanúi vagyunk csak a csetepaténak. Dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője egy előadás keretén belül magyarázta el, a jogalkotó nem várja el senkitől, hogy hősiesen közbeavatkozzon egy verekedés közben, de nem csak magunkat van jogunk megvédeni. 

Nem kell megvárnunk, hogy ránk lőjenek vagy megtámadjanak. Ha a jogtalan támadással közvetlenül fenyeget meg minket valaki, akkor tehetünk arra lépést, hogy elhárítsuk a veszélyt

– mondta dr. Ujvári, hozzátéve, ez nem lehet a megtorlás vagy bosszú eszköze.

Mint megjegyezte, ha az erőfölényt a támadó ellen fordítjuk, visszaütünk, akkor már nem lehet önvédelemre hivatkozni, mivel mi is elkövetőkké váltunk. Provokáció esetén is jobb megőrizni a hidegvérünket, nem éri meg a „kocsma előtt lerendezni” az esetleges nézeteltéréseket. 

A kollégiumvezető kiemelte, a büntetőeljárásban gyakori védekezésként hangzik el, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt. Ha sikerül is fizikailag kimaradnunk két ember verekedéséből, akkor is érdemes észben tartanunk, hogy ha ismerjük a támadó félt, esetleg rokoni kapcsolat van köztünk, azzal mi is bajba keveredhetünk. Jelenlétünk ugyanis támogatólag hathat a provokáló félre, amivel rögtön a bűncselekményt elkövető fél bűnsegédjévé válhatunk, így komoly büntetésre számíthatunk. A legjobb ebben az esetben egyértelművé tenni a külvilág számára is, hogy nem azonosulunk a támadó fél cselekményeivel, így például el kell hagynunk a helyszínt, esetleg a bántalmazott érdekében kell segítséget hívnunk. Csak így mentesülhetünk az alól, hogy a hatóságok a garázdaság miatt minket is felelősségre vonjanak. 

Abban az esetben, ha már fizikailag is részt veszünk az eseményekben, úgy társtettesekké válhatunk, ami miatt nagyobb büntetésre is számíthatunk az eljárás során. Magyarán, ugyan nem kell megvárnunk, hogy a fenyegető légkörben egyszer csak ténylegesen megtörténjen a támadás, de ha visszaütünk, akkor már mi is elkövetőkké válunk.

A legforgalmasabb ítélőtábla 

„A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók” – ezt már dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke emelte ki a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón.

Az ügyforgalmi adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

Jelezte, hogy az országos ügyforgalmi adatok változásával párhuzamosan változott a Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalma is: az előző évhez képest a Fővárosi Ítélőtáblára 5,3 százalékkal több ügy érkezett 2024-ben. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelkedő munkájának eredménye, hogy a befejezett ügyek száma az országos növekedést is meghaladva 9,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók. A Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumai 2024-ben 2260 peres ügyet fejeztek be, amelyből továbbra is kiemelkedően magas az egy éven belül lezárt peres ügyek aránya, ez 2024-ben 99,3 százalék volt. 

Az 5199 nemperes ügy 72,5 százaléka 3 hónapon belül, 88,4 százaléka fél éven belül, míg 99,98 százaléka 1 éven belül befejezésre került. Mint kiderült, a 2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8 százalékos arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5 százalékának az eljárási időtartama fél éven belüli, míg 99,4 százaléka 1 éven belüli időtartamra esett.

Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztják – közölte az ítélőtábla vezetője. Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került lezárásra. A befejezett ügyek döntő többsége, 70 százaléka helybenhagyó, 3 százaléka hatályon kívül helyező, 8 százaléka megváltoztató, míg 19 százaléka egyéb döntéssel zárult. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85 százalékban eredménytelen volt.

(Borítókép: Dr. Ujvári Ákos és dr. Riba Csilla 2025. április 24-én. Fotó: Németh Kata / Index)