Újabb részletek derültek ki George Clooney feleségének Amerikából való kitiltásáról

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Amal Clooney neve felkerülhetett azok listájára, akiket az Egyesült Államok szankciókkal, akár kitiltással is sújthat a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában való részvételük miatt.

A 47 éves brit–libanoni ügyvéd azért kerülhetett célkeresztbe, mert együttműködött a hágai bírósággal abban a nyomozásban, amelynek eredményeként elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnök vádjával.

Amal Clooney neve nem először kerül a politikai csatározások középpontjába, de ezúttal olyan szankciók fenyegetik, amelyek gyökeresen befolyásolhatják az életét és munkáját. A brit állampolgárságú, libanoni származású emberi jogi szakértő tavaly csatlakozott egy független nemzetközi jogi testülethez, amelyet a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kért fel: értékeljék, van-e elegendő bizonyíték háborús bűncselekmények elkövetésére a Gázai övezetben, az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktus során.

A bizottság egyhangú döntése szerint az ICC-nek van joghatósága az ügyben, és mind a Hamász, mind az izraeli vezetés felelősségre vonható. E nyomán a büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen, ami nemzetközi vihart kavart.

Donald Trump volt amerikai elnök februárban aláírt rendeletében „alaptalannak” minősítette a vádakat, és megtorlásul szankciókat helyezett kilátásba az ICC-hez kötődő személyek ellen – beleértve a vagyonbefagyasztást és vízumkorlátozást is. Az első név az intézkedésben Karim Khan főügyészé volt, de most

Ez azt jelentené, hogy Amal Clooney – aki jelenleg az Egyesült Államokban él férjével és két gyermekükkel – kitiltásra kerülhet az országból, amelyet otthonának tekint – írja a New York Post. 

A Trump-féle szankciók nemcsak jogi, hanem súlyos emberi és politikai következményekkel is járhatnak, különösen, ha azokat olyan világszerte elismert szakértők ellen alkalmazzák, akik független szakmai munkát végeztek nemzetközi jogi szervezetek megbízásából.

Az ügy súlyosságát jól mutatja, hogy a Fehér Ház és Amal Clooney képviselői sem reagáltak eddig a sajtó érdeklődésére.

Ezzel párhuzamosan az ICC elfogatóparancsot adott ki a Hamász egyik főparancsnoka, Mohammed Deif ellen is, aki az október 7-i izraeli terrortámadás egyik kulcstervezője volt – őt azonban Izrael szerint júliusban egy célzott légicsapásban megölték.

A vád alá helyezett izraeli vezetők a világ 124 országában – amelyek ratifikálták az 1998-as római statútumot – letartóztathatók lennének, köztük olyan államokban, mint az Egyesült Királyság, Ausztria vagy Franciaország, na meg az ezt végül elmulasztó Magyarország is.

A letartóztatási parancsra Szijjártó Péter külügyminiszter úgy reagált, hogy a döntés „szégyenteljes”, így amikor Netanjahu nemrég Magyarországra látogatott, nem tartóztatták le. Mint ismert, korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság magyarázatot is kért Magyarországtól a letartóztatás elmaradása miatt, mire a magyar kormány bejelentette, hogy kilép a nemzetközi szervezetből.