Orosz Barbara itt keresi az útját TV2-től való távozása után

A TV2 a múlt héten tudatta, hogy a Mokka című reggeli műsor csapata két új taggal bővül: Krasznai Dóra és Zavaros Eszter csatlakozik a stábhoz, egy régi munkatársnak, Orosz Barbarának azonban távoznia kellett.

A tévés, aki közös megegyezéssel hagyta ott a TV2-t, összesen 15 évet töltött a csatornánál, ebből 6 évig köszöntötte a Mokka nézőit. Az Instagram-oldalán már reagált a döntésre, ahogy azt is megosztotta, családja hogyan fogadta a hírt. Nyilatkozatai arról árulkodnak, hogy nem kesereg, ám a jelek szerint még nem találta meg számításait.

Orosz Barbara szerdán újabb bejegyzéssel jelentkezett az Instagramon, amelyben arról számolt be, hogy még keresi az útját.

Amikor az utamat járom – vagy jelen esetben keresem, gyakran betérek templomokba bárhol is vagyok a világon. Átgondolni a dolgainkat, miközben belefeledkezünk a monumentális falak, faragott szobrok, képek ránk gyakorolt hatásába, átadjuk magunkat a csendnek és csak befelé figyelünk. Az ember, akivel csak jó dolgok történnek az életben, sosem tanul meg sem veszíteni, sem felállni a veszteség után. Számomra mindig mindenben az az egyik legfontosabb szempont, mit tanultam az adott szituációban. Magamról, a világ dolgairól, másokról. Hiszem, hogy csak bátran érdemes élni az életet. Nem létezhetünk folyamatos védekezésben, vagy biztonsági játékot játszva, fejet hajtva dolgok előtt, amikkel nem értünk egyet, nem kimondva gondolatainkat. Nem kímélhetjük meg magunkat a pofonoktól sem, csak mert azokat kellemetlen fogadni. Van, hogy szűk lesz körülöttünk a tér, vagy túlzott biztonságot élünk meg, ki az, aki kimozdulna a langyos vízből, míg nem lesz kellemetlenül hideg...

– fejtette ki gondolatait távozásával kapcsolatban a tévés, hozzátéve, sokan jelezték neki, hogy hozzá hasonló cipőben járnak.

„Olyan sokan írjátok nekem, hogy pont az én cipőmben jártok. Vagy végre vettétek a bátorságot és felmondtatok egy méltatlan helyzetben. Ne csüggedjetek, figyeljetek arra, mi történik bennetek. A belső hangunkat, megérzéseinket eltompíthatja a mindennapok mókuskereke, de rátalálhatunk újra, ha időt adunk magunknak, hogy kitisztuljanak a gondolataink és megérezzük, merre kell tovább haladnunk. A folyamatos változásban hiszek, még ha olykor nem is mi generáljuk. Az élet történik. És minden elmúlik, az elengedés folyamata szép és csendes is lehet, ha jól vagyunk magunkkal, ha úgy érezzük, mindent megtettünk, semmit sem csinálnánk másként” – zárta sorait Orosz Barbara.