Bomlottak érte a nők, pedig felesége eldobta magától az életet miatta

Henry Fonda a huszadik század egyik legmeghatározóbb színésze, fél évszázados karrierje méltó példa minden pályatársa számára, ugyanis ez idő alatt megannyi zseniális alakítást nyújtott. Közismert volt arról, milyen tökéletesen tudta váltogatni a sármőr és a velejéig gonosz karakterek közötti játékot. Mindig elérte a közönségnél, hogy úgy tekintsenek az adott szereplőre, ahogy azt ő akarta. Ha romantikus szerepről volt szó, a teremben ülő összes nő kissé beleszeretett, a rossz fiú esetében pedig képes volt mindenkivel meggyűlöltetni a karaktert. Annak ellenére, hogy a színészetet, mint olyat, sohasem tanulta, az istenadta tehetségét maximálisan kihasználta, és ezzel örökre beírta magát a filmtörténelembe.

Üstökösként villant fel Hollywood egén

A harmincas években vágott bele komolyabban a színészszakmába, előtte újságírást tanult, amelyben nem bizonyult túlzottan tehetségesnek. Mikor erre rájött, elszegődött raktárosnak egy színházba, ahol később díszlettervező lett. Beleszeretett a közegbe, így elkezdett amatőr színtársulatoknál játszani, ahol megmutatkoztak rendkívüli képességei, és 1934-ben már a Broadwayre is eljutott. A háború előtti pár évben belekóstolhatott Hollywood varázslatos világába, amibe azonnal beleszeretett, és ez alakításain is látszott. Második filmjéért, az 1940-ben megjelent Érik a gyümölcsért Oscar-díjra is jelölték, de végül nem ő kapta meg a filmszakma legrangosabb elismerését.

Karrierje gyakorlatilag nem ismerte a hullámvölgyeket, annak ellenére, hogy a hatvanas évekig nem készült több igazán jelentőségteljes filmje, és egészen addig sokkal nagyobb örömét lelte a színházi szerepeiben.

talán leginkább magánéleti válságai miatt, hiszen szerelmi élete nem volt problémamentes. Mindez azonban játékában egyáltalán nem volt tetten érhető, mindig makulátlan alakítást nyújtott, kollégái imádták.

Szerelmi élete kevésbé volt fényes

Nagy sikere volt a nőknél is, mindig az ujjai köré tudta csavarni őket, viszont az elkötelezett kapcsolataiban egy idő után mindig kimutatkoztak a hajszálrepedések, amelyek végül szinte minden esetben a románc végét is jelentették. Ötször nősült, de csak második házasságából születtek gyermekei, a szintén méltán híres Jane és Peter Fonda. Hamar kiderült róla, hogy előszeretettel idealizálja a nőket és a romantikus kapcsolatokat, de közben nem képes elengedni azt a fajta szabadságot, amit az egyedülállóság biztosít. Ez a kettősség volt az, ami gyakran aláásta kapcsolatait.

A harmincas évek elején házasodott össze első feleségével, Margaret Sullivannel, aki tehetséges színésznő volt, ráadásul gyönyörű is, így Henry Fondának természetesen megakadt rajta a szeme. Két évig voltak házasok, végül személyiségbeli különbségeik miatt folytatták külön utakon életüket. Fonda egész életében úgy gondolta, Sullivan volt igaz szerelme. Első válása után nem sokat teketóriázott, 1936-ban elvette Frances Ford Seymourt, akivel tizennégy évig tartott a házassága, viszont kicsit sem volt zökkenőmentes, ugyanis a nő súlyos mentális problémákkal küzdött.

Első két házasságának sikertelensége ellenére még háromszor nősült, a legfiatalabb felesége, Susan Blanchard válásuk után azt mondta a színészről, hogy egyszerűen képtelenség volt igazán bensőséges, intim kapcsolatot kialakítani vele, és véleménye szerint ezért nem tudja fenntartani hosszú távon a kapcsolatait. Végül aztán a hatvanas években Henry Fonda sikeresen révbe ért, Shirlee Maye Adamsszel közel húsz évig voltak együtt, egészen a színész haláláig, és Fonda közvetlen környezetének elmondása szerint ez volt a legnyugodtabb, legfelhőtlenebb kapcsolata egész életében.

Gyermekeivel való kapcsolata is elég hűvös volt, Jane Fonda édesapja halála után néhány évvel azt nyilatkozta, apja sosem beszélt az érzéseiről. Felnőttként próbálta megérteni, miért volt ennyire távolságtartó, de nem talált rá megfelelő választ mind a mai napig. Ugyanakkor sokszor látták rajta, mennyire szenved a magánéleti kudarcoktól, de sohasem akarta ezt beismerni, vagy teljesen kimutatni, mit is érez pontosan.

Sikeres végjáték

A hetvenes évektől vált igazán világhírűvé Henry Fonda, miután 1973-ban bemutatták a Nevem: Senki című filmet, ami még Magyarországon is rendkívüli sikert aratott, és még Oscar-díjra is jelölték szerepéért. Az évtized végén volt néhány balul sikerült filmje, azonban ezeket sikerült ellensúlyoznia az 1981-ben megjelent Az aranytónál című filmben tett alakításával. Óriási hatással volt a filmszakmára ezzel a szereppel, így az 1982-es Oscar-gálán végre megkaparinthatta az első aranyszobrát. Sajnos nem szó szerint, mivel ekkorra nagyon leromlott az egészsége, nem tudott járni, csak tolószékkel közlekedni, és emiatt a rangos eseményen sem akart részt venni.

Néhány hónappal a filmes díj megszerzése után hagyta itt a földi létet, és senki nem állíthatja róla, hogy nem élt teljes életet, vagy inkább életeket. Henry Fonda saját magát egészen unalmasnak, magának valónak gondolta, viszont szerepeiben közel sem mutatkozott ilyennek. Ha akart, ő volt a legromantikusabb férfi széles e világon, ha pedig azt kívánta meg a szerep, akkor igazán gonosz és aljas tudott lenni. Gyerekeinek is átadta a tehetséges géneket, Peter Fonda a Szelíd motorosokban bizonyította képességeit, Jane Fonda pedig a színészet mellett a sportnak hódolt, és kitalálta az aerobikot, amit azóta is világszerte űznek a nők.

Úgy gondolja jól ismeri Henry Fondát? Most próbára teheti tudását alábbi kvízünkben:

(Borítókép: Henry Fonda. Fotó: Corbis / Getty Images)