Már 35 éve harapnak a magyar Wall Street farkasai

A Tőzsdecápák, A Wall Street farkasa, A nagy dobás – csupán néhány film, amely tele van gyorsan beszélő öltönyös emberekkel, akik telefonon milliárdokról alkudoznak, miközben a háttérben számsorok, grafikonok villognak a képernyőkön, és egy gyanútlan néző talán soha nem is érti igazán, hogy mi történik éppen. A tőzsde világa egyszerre izgalmas, ijesztő, és sokszor teljesen megfejthetetlennek tűnik. De tényleg csak ennyi lenne? Egy csillogó díszlet néhány kiváltságos játékához?

Valójában a tőzsde sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Hatással van a gazdaságra, a munkahelyekre, a nyugdíjakra, sőt még arra is, hogy mennyibe kerül egy kenyér vagy egy liter benzin. Ez az a hely, ahol cégek részvényei cserélnek gazdát, ahol a bizalom, a várakozások, a kockázatvállalás és a racionalitás néha egymással versenyeznek. A tőzsde egy szervezett, szabályozott piac, ahol különböző értékpapírokkal – például részvényekkel, kötvényekkel, befektetési jegyekkel – valamint árupiaci termékekkel lehet kereskedni.

A kereskedés szigorú szabályok mentén zajlik, amelyeket a tőzsdét működtető szervezet és a felügyeleti hatóságok határoznak meg.

Magyarországon a tőzsde története már több mint száz évre nyúlik vissza. Ám volt egy időszak, amikor ez a világ szinte teljesen eltűnt a hazai gazdasági térképről. Aztán jött a rendszerváltás, és vele együtt az új lehetőségek is – nemcsak politikai és társadalmi értelemben, hanem gazdasági fronton is. Egy korszak lezárult, egy másik pedig elindult, ekkor nyílt meg újra a lehetőség arra, hogy a magyar tőkepiac ismétj életre keljen.

Van ugyanis egy hely Budapesten, ahol a számok nem csak statisztikák, a grafikonok nem csupán vonalak, hanem történeteket mesélnek – vállalkozásokról, álmokról, válságokról és újrakezdésekről. Ez a hely nem más, mint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) – a magyar pénzügyi élet „dobogó szíve”, amely már több mint másfél évszázada követi nyomon az ország gazdasági pulzusát.

Több mint 150 éve indult a kereskedés

A BÉT története egy hideg téli napon, 1864. január 18-án kezdődött, amikor a pesti Duna-parton, a Lloyd Társulat székházában először csendült fel a „kikiáltás” hangja. A magyar gazdasági élet új színtere született meg, a pesti értéktőzsde. Az ötletgazda és első elnök, Kochmeister Frigyes aligha sejtette, hogy az általa elindított intézmény nem csupán kereskedési központtá, hanem nemzetgazdasági szimbólummá is válik majd. A kezdeti időkben még alig pár részvény és váltó cserélt gazdát, de hamarosan robbanásszerű növekedés következett. A tőzsde négy év múlva összeolvadt a gabonapiaccal, és létrejött a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT), amely évtizedeken át Európa egyik legjelentősebb gabonatőzsdéje volt.

A tündöklés azonban hamar aggodalomba torkollott, ugyanis 1873. májusában a pesti tőzsde történetének első nagy zuhanását élte át, beköszöntött az első tőzsdekrach. Ám, mint a mesék hősei, a tőzsde is talpra állt. A millenniumi építkezési láz, az ipar fejlődése és az új kommunikációs csoda, a telefon is segítette a tőzsde nemzetközi beágyazottságát. A budapesti árfolyamokat ekkortól már Londonban, Frankfurtban és Párizsban is jegyezték. A tőzsde ekkorra 500 féle értékpapírt kínált, és a gabonaforgalom is meghaladta az 1,5 millió tonnát évente.

Az első világháború alatt ugyan hivatalosan bezárták a tőzsdét, de a kereskedés nem állt meg, az alkuszok továbbra is üzleteltek. Az inflációs évek után a pengő bevezetése 1925-ben hozott átmeneti stabilitást, ám az 1929-es nagy gazdasági világválság újra visszavetette a forgalmat. Akárcsak a második világháború évei, amikor a hadiipari részvények szinte szárnyaltak, de a háború árnyéka mindent beborított. 1948. május 25-én – miután a legtöbb vállalatot államosították – a BÁÉT-et hivatalosan is feloszlatták, ezzel véget ért egy gazdag fejezet.

A rendszerváltás hozta meg az újjászületést

Több mint négy évtizeddel később, 1990. június 21-én – 35 évvel ezelőtt – azonban újra felcsendült a kereskedés zaja, miután csupán egyetlen részvénnyel újraindult a Budapesti Értéktőzsde. Az ország épp a privatizációs hullám küszöbén állt, és a tőzsde gyorsan kulcsszereplővé vált a magyar gazdaság modernizációjában. A kilencvenes években az OTP, a Richter, a MOL, a Matáv – ma Magyar Telekom – és sok más cég is a tőzsdén keresztül jutott tőkéhez. A kereskedés először a Váci utcában, majd a Deák Ferenc utcában zajlott, végül a 2000-es évektől az Andrássy úton, később a Bank Centerben kapott otthont – ám központja ma már ismételten új helyen működik.

A BÉT a technikai fejlődéssel fokozatosan átlépett az analóg korszakból a digitálisba, így 1998-tól már teljesen elektronikus rendszert használnak, ma a Xetra platform biztosítja a kereskedést, amelyhez több száz nemzetközi kereskedő is hozzáfér. 2005-ben a Budapesti Árutőzsdét is integrálták, ezzel megvalósult az árupiac és az értékpapírpiac egyesítése.

De milyen szerepet tölt be a tőzsde ma, és mi köze van mindannak, amit a filmekből ismerünk, ahhoz, ami valóban itt, a saját országunkban történik? Vajon Ön mennyit tud minderről?

Most kiderül!

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)