Felszállt a világvége-repülő, nukleáris háborútól tarthatnak az amerikaiak

További FOMO cikkek
-
Olyan terror csapott le Londonra, amilyen azelőtt még soha
- Magyarországon is bemutatkozik a cukorbeteg Barbie
- Mozitörténelmi csúcsra ért fel Scarlett Johansson
- Szögekkel teletűzdelt kolbászokkal végezték ki Olaszország hős kutyáját
- Jessie J túl van a nehezén, nincs nyoma a rák terjedésének a műtét után
Talán már senkinek nem kell a szájába rágni, hogy a nemzetközi politika felszíne alatt, és immáron a felszínén is olyan események zajlanak, amelyek kimenetele akár egész régiók jövőjét is meghatározhatja. Az Izrael, majd az Egyesült Államok által is megtámadott iráni fegyveres konfliktus eseményeit lélegzet-visszafolytva követi a világ, a híradások mellett azonban több olyan jelre is felfigyeltek a közösségi oldalak felhasználói, amelyek aggodalomra adhatnak okot – ilyen volt az amerikai katonák utolsó vacsorája is, amelyből már sokan előre vizionálták azt, hogy az amerikaiak megtámadják Iránt. A diplomácia, gazdasági nyomásgyakorlás és katonai akciók mellett egyre fontosabb szerepet kapnak az úgynevezett stratégiai jelzések – különösen a katonai légi tevékenységek formájában.
Az egyik legfigyelemreméltóbb ilyen jelenség az amerikai „doomsday plane”, azaz a világvége-repülő feltűnése. Ez a becenév az Egyesült Államok egyik legrejtélyesebb és legkomplexebb hadműveleti eszközét, az E–4B Nightwatch repülőgépet takarja, amely most ismét mozgásba lendült. De mit jelent ez, és miért érdemes figyelni rá?
Az amerikai kormány repülő erődje a vészhelyzetek esetén
Az E–4B Nightwatch repülőgép nem csupán egy katonai szállítóeszköz vagy egy különleges célú gép – hanem az Egyesült Államok vészforgatókönyvének egyik legfontosabb eleme. Ez a repülőgép egy átalakított Boeing 747-200B, amelyet
kifejezetten arra fejlesztettek, hogy egy globális válság – különösen egy nukleáris háború – esetén is biztosítsa a kormányzati és katonai irányítás folytonosságát.
A fedélzetén egy mobil parancsnoki központ található, amely lehetővé teszi, hogy a legmagasabb rangú amerikai döntéshozók, köztük az elnök vagy a vezérkari főnökök, a föld felszíne nélkül is képesek legyenek irányítani a haderőt.
A gép egyik legfontosabb jellemzője, hogy teljes mértékben ellenáll az elektromágneses impulzusoknak, amelyek egy atomrobbanás után az elektronikai rendszerek bénítására alkalmasak. Az E–4B több mint 60 antennával, műholdas kapcsolatokat fenntartó rendszerekkel, valamint különböző kommunikációs csatornákkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ bármely pontjáról kapcsolatban maradjon a hadsereg más részeivel.
Légi utántöltéssel akár egy hétig is a levegőben maradhat, eközben pedig teljes értékű parancsnoki szerepet tölthet be. A fedélzetén akár 112 fő is tartózkodhat, így egy válság esetén valódi repülő erőd működik a felhők felett. Persze, csak ha hamarosan nem cserélik le.
Volt, amikor tényleg bevetették
Habár az amerikai hadsereg hivatalosan ritkán kommentálja az E–4B bevetéseit, történelmileg több olyan eset is ismert, amikor a repülőgép valószínűsíthetően kulcsszerepet játszott az események folyamában. Az egyik legismertebb példa talán nem túl nagy meglepetésre a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, amikor a polgári légi közlekedés teljesen összeomlott, és a legfelsőbb katonai és kormányzati vezetés mobilitására volt szükség. Szemtanúk akkor többször is látták a gépet Washington légterében, de a Pentagon mindössze annyit közölt a felszállásával kapcsolatos kérdésekre, hogy „nem nyilvános küldetés zajlott”.
Hasonlóan fontos szerepe volt a 2003-as iraki invázió idején, amikor Donald Rumsfeld védelmi miniszter az E–4B fedélzetéről is koordinálta a hadműveleteket. 2020 januárjában Kászem Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda egyik legfontosabb tábornokának amerikai likvidálása után ismét megjelentek a Nightwatch-gépek a radarokon. Az amerikai vezetés a mostanihoz hasonlóan számolt egy lehetséges iráni megtorlással, a felszállással így biztosította a parancsnoki lánc fennmaradását, minden eshetőségre felkészülve.
Szintén biztosra ment az Egyesült Államok az Észak-Koreával való feszültség idején – különösen 2017 és 2018 között, amikor a rezsim sorra hajtotta végre rakétakísérleteit. Az E–4B rendszeres jelenléte a csendes-óceáni térségben akkor is jelezte, az amerikaiak minden eshetőségre felkészültek, még akkor is, ha azt a nyilvánosság nem is szúrta ki minden pillanatban.
Üzenet a világ felé
Most, hogy az E–4B ismét aktív mozgásban van – legutóbb a washingtoni Joint Base Andrews támaszpontról jelentették a felszállását –, sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon újabb globális válság közeleg-e. A légierő nem ad ki hivatalos információkat az E–4B bevetésének pontos céljáról, azonban a gép jelenléte szorosan összefügghet a közel-keleti helyzet romlásával, különösen Iránnal kapcsolatban, ahol az Egyesült Államok immáron aktív résztvevőként is részt vesz a kialakult háborús helyzetben, amely egyértelműen növelte az esetleges katonai és kibertámadások esélyét.
Emellett sokak szerint az is elképzelhető, hogy Közel-Kelet mellett más is okozhatja a gép mozgását, szerintük az Egyesült Államok hadserege a jelenlegi globális feszültségkeltő tényezőkre – például az orosz–ukrán háborúra, a Kína–Tajvan-konfliktusra vagy az európai védelmi struktúrák átalakulására – is reagál megelőző felkészüléssel.
A világvége-repülő mozgása ebben az értelemben pszichológiai hadviselés része is lehet, amellyel az Egyesült Államok üzeni, hogy ha minden más összeomlik, ők még akkor is képesek lesznek irányítani.
A jelenlegi események fényében egyre inkább úgy tűnik, hogy az E–4B már nem csupán egy gép – hanem az amerikai védelmi gondolkodás egyik szimbóluma, amely szükségességét napjainkban aligha lehet cáfolni. Olyan eszköz, amely egyszerre testesíti meg a technológiai fölényt, az állami túlélési stratégiát és az erő demonstrálását. Ezért amikor ez a gép feltűnik az égen, sokkal több történik annál, mint egy szokványos felszállás során, ez egyben egy politikai üzenet, egy mozgó erőd, és egy vészforgatókönyv aktiválása is – vagy legalábbis annak tesztelése.
(Borítókép: Az amerikai légierő Boeing 747-200B Doomsday repülőgépe. Fotó: C. v. Grinsven / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)