Utazás a vadkeletre: a magyar imperializmus kísérleti terepe a századfordulón

Tamási Miklós, a Fortepan kitalálója és lelke egy árverésen bukkant arra az eredeti Kodak-albumra, mely egy régi balkáni utazás képeit tartalmazta. A századelőn, részben lovaskocsin megtett út nem csak az akkor keletiesen vadnak tekintett Boszniának állít emléket, a magyar művészettörténet szempontjából is van jelentősége. Turista közhelyek és látomásos festészet a magyar imperializmus kísérleti terepén.

Bosznia mostanában sem az a kimondott Bibione, ha turizmusról van szó, de egy bő évszázaddal ezelőtt még kevésbé számított közkedvelt úticélnak. A Fortepanon jó néhány külföldi útikép van a világból, szépen látszik belőlük, hogyan íródnak át a bakancslisták, mikor mik a kihagyhatatlan helyszínek, milyenek a szokásos képbeállítások, mit fog be a „turista pillantása”. Bosznia-Hercegovináról azonban idáig talán nem is szerepelt egy sem.


Ezért is volt egyedi és izgalmas az a talán 1903-ra datálható album, amely egy délszláv utazás felvételeit rejtette. Igényes összeállítás, az album hátoldalán a Kodak gyár eredeti pecsétjével; az előhívott képeket rögtön egy kompakt albumban kapták vissza a tulajdonosok. A fényképek készítői ismeretlenek, az sem teljesen biztos, hogy magyarok voltak az elkövetők, de mivel a baráti társaság utazásáról fennmaradt képek közül az elsőn egy balatoni fürdőház látható Földváron, az világos, hogy - Zágráb érintésével - Magyarországról utaztak Boszniába.