Így pózoltunk a századelőn

A fotózás hajnalán az emberek egy része még rettegett attól, hogy lefényképezzék őket, mert úgy tartották, hogy a fényképek elrabolják azok lelkét, akik meg lettek rajtuk örökítve. Később, a dagerrotípiák elterjedésével a kételyek feloszlottak, és akár komplett családok is műtermekbe vonultak azért, hogy szeretteik és egyéb hozzátartozóik társaságában megörökítsék őket.

1841 novemberében Bostonban például még csupán hat műterem üzemelt, míg 1850-re csak New Yorkban már több mint hetven volt belőlük, a számuk pedig egyre gyarapodott nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világon. Még a kisebb európai városokban is feltűnt egy-egy belőlük, idővel pedig Magyarországra is eljutottak.

Mostani összeállításunkban a hazai műtermi fotózás néhány izgalmas remeke közül válogattunk a 19. és 20. század fordulója utáni évektől egészen a Horthy-korszak hanyatlásáig. Merev tekintetek, elképesztő díszletek, díszes maskarák, fiúk tornasorban, gyerekek bébihintón, valamint Szinyei Merse Pál életre kelt Majálisa.